Hosszú és grandiózus fejlesztéssorozatot követően 2024-ben lezárult a magyarországi bíróságok történetének egyik legnagyobb ingatlanberuházása, a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) „Új Székház” projektje. 2024. november 13-án ünnepélyes szalagátvágás és épületbejárás kísérte a Hungária körúti épület átadóját.
A háromnapos Országos Bírósági Sportnapok rendezvény során a sportolás mellett a családok is középpontba kerültek. A Családi Nap keretében a szervezők mintegy 80 gyermeket láthattak vendégül, akiket igazán különleges programok vártak a nap folyamán. Kipróbálhatták a helyi bűnmegelőzési szervek szolgálati járműveit, részt vehettek egy vizes mulatságon, míg a legügyesebbek versenybe szállhattak az akadályokkal nehezített extrém futás sportágban.
Európai Uniós tapasztalatszerzésre indul két bíró. Ahogy évek óta, úgy az Országos Bírósági Hivatal idén is részt vesz az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) long term csereprogramjában. Ezúttal Breczkáné dr. Békési Gabriella a Nyíregyházi Járásbíróság polgári ügyszakos bírója és dr. Balogh Márta a Tatabányai Törvényszék büntető bírója kapott lehetőséget arra, hogy hosszabb időt töltsenek el nemzetközi szervezeteknél.
A dr. Sélley Sándor-díjat a Szegedi Ítélőtábla vezetése a Szegedi Királyi Ítélőtábla első elnökének tiszteletére alapította az ítélőtábla újjáalakulásának 10. évfordulóján, 2013-ban. Az idén – mint az elmúlt években is – az a bíró és bírósági tisztviselő kapta a díjat, akit a táblabíróság dolgozói - mint közvetlen kollégák - titkos szavazás keretében erre a legméltóbbnak találtak.
A voksok alapján odaítélt Sélley-díjakat 2024-ben dr. Katona Dorottya ítélőtáblai bíró és Némethné Hoffner Ildikó bírósági tisztviselő vehette át november 8-án - a Szegedi Ítélőtábla dísztermében - megtartott díjátadó ünnepségen.
Az elismerést dr. Bálind Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke adta át, méltatva a kitüntetettek kiváló munkáját. A díjazottak rövid köszönőbeszéde zárta az idei ünnepséget.
A projekt szakmai vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának intézetvezetője egyebek mellett kiemelte: „A projektünk legfontosabb célja, hogy gyorsan, hatékonyan megvizsgáljon minden olyan előkérdést, amelyek az új bíróságok januári működéséhez szükségesek, és javaslatainkkal messzemenőkig támogassuk a közigazgatási szervezetrendszer felállításáért, és a jövő évtől annak működtetésért is ténylegesen felelős szaktárca, az Igazságügyi Minisztérium munkáját."
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2020. január 1. napjától hatályos rendelkezései szerint, az alapítvány Itv. szerinti fogalma leszűkül
• a magyar bíróságok által nyilvántartásba vett olyan alapítványra, amely a Civil tv. szerint közhasznú jogállással bír, illetve
• más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítványra, amennyiben igazolja, hogy teljesíti a Civil tv. szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit.
Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a fővárosi és megyei kormányhivatalok átszervezéséről szóló törvénycsomagot. A bíróságot érintő változás, hogy 2020. március 1. napjától a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartására vonatkozó határozat végrehajtásával kapcsolatos hatáskörök a gyámhivataloktól a járásbíróságokhoz kerülnek át.
A Tatabányai Járásbíróság a 2024. április 12. napján tartott ülésen, emberölés bűntettének kísérlete miatt indult ügyben 1 hónapra elrendelte az ukrán állampolgárságú gyanúsított letartóztatását. A bíróság álláspontja szerint a letartóztatás elrendelése a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés, valamint a bizonyítás meghiúsításának veszélye miatt indokolt. A végzést az ügyész és a gyanúsított tudomásul vette, azonban az nem végleges, mivel a védő az ülésen nem volt jelen. A védő részére 3 nap biztosított a jogorvoslati nyilatkozat megtételére.
Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a 14. életévét be nem töltött, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt H. J. vádlott ellen indított büntetőügyben az elsőfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék ítéletét. A vádlott jogerős büntetése 12 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés és 10 év közügyektől eltiltás lett. A vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlott szülői felügyeleti jogát – mind a meglévő, mind pedig az esetlegesen jövőben születendő gyermeke vonatkozásában - megszüntette a bíróság.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott – aki súlyos alkoholfüggősége miatt gyógyszeres kezelés alatt állt - egyedül nevelte 6 éves leánygyermekét egy Bács-Kiskun vármegyei házban. 2022. szeptember 13-ára virradó éjjel az anya – aki több napja nem fogyasztott már alkoholt és felírt gyógyszereit sem szedte - felriadt, majd a konyhába ment és ott alkoholt fogyasztott, ezután visszafeküdt a vele egy ágyban alvó lánya mellé. A nő hajnalban ismét felébredt, ekkor újból kiment a konyhába, ahol magához vett egy 19 cm pengehosszúságú konyhakést.
A vádlott ezután a továbbra is a szobában alvó gyermeke fölé hajolva „Sátán, sátán!”, illetve „Megszabadítalak!” szavakat kiabálva a késsel rátámadt a lányára, kétszer a fejére célozva megszúrta. Az anya cselekményét az szakította félbe, hogy a kiabálásra felébredtek a házban tartózkodók és az őrjöngő nőt eltávolították a gyermekétől. A kislány a bántalmazás következtében életveszélyes koponya- és agyi sérüléseket szenvedett, halála kizárólag az időben kiérkező orvosi segítségnek köszönhetően maradt el.
Az elsőfokú bíróság döntésével szemben a vádlott és védője egyezően enyhítés érdekében – rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében - jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, annak helyben hagyására tett indítványt.
Az immár jogerős végzés indokolása során, Dr. Nagy Erzsébet, a Szegedi Ítélőtábla jelen ügyben eljáró büntető tanácsának tanácselnöke kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállás alapján a vádlott bűnösségének megállapítása és az általa elkövetett cselekmény minősítése is törvényes volt, ezek vonatkozásában az ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi indokait mindenben osztotta.
A tanács elnöke az indokolás során kifejtette, hogy az ítélőtábla megítélése szerint a törvényszék vádlottal szemben elsőfokon kiszabott büntetése kifejezetten enyhe. Tekintettel azonban arra, hogy az ügyészség a vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést – az így beállt súlyosítási tilalomra figyelemmel – az ítélőtáblának nem volt törvényes lehetősége súlyosabb, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabására. A fentebb kifejtettekre, valamint a megállapított, kiegészített és ekként mérlegelt bűnösségi körülményekre is figyelemmel, nem látott indokot és lehetőséget a büntetés enyhítésére. Erre tekintettel a vádlott és védő által enyhítés érdekében bejelentett fellebbezések nem foghattak helyt, azokat a másodfokú bíróság alaptalannak ítélte.
A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy jelen ügyben ez volt a legsúlyosabb szankció, melyet a másodfokú bíróság a törvényes keretek között kiszabhatott.
Az ítélőtábla tehát végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését.
A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
