Részletes keresés

Kép

Második hat évét kezdheti a Szekszárdi Törvényszék elnöke: dr. Csullag Józsefné újra megkapta elnöki kinevezését az Országos Bírósági Hivatal elnökétől. Tolna megyében a bíróságot a következő években a paksi bővítés állítja komoly kihívás elé.

Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2024. november 14. napján számolt be az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt a bíróságok 2023. I. félévi, valamint a 2023. évi általános helyzetéről és igazgatási tevékenységéről.

Kép

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a 20.SZ/2019. (II. 21.) OBHE határozatában megállapította a megválasztandó ülnökök számát, míg a Köztársasági Elnök a KEH/01231-2/2019. számú határozatával a választást 2019. március 07. és 2019. április 30. közötti időtartamra tűzte ki.

 
 
A Fővárosi Törvényszék 2016. november 11-én ítéletet hirdetett T. Z. és 17 társa ellen kötelességüket megszegve, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indított büntetőügyben. A bíróság az eljárás 18 vádlottja közül 4 vádlott bűnösségét állapította meg.
 
Kép

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) idén is pályázatot hirdet amatőr fotósok részére. Olyan fotózás iránt érdeklődők jelentkezését várja, akik szívesen készítenének képeket  bírósági épületekről, a bírósági munkáról, mindennapokról, esetleg a tárgyalótermi eseményekről. 

A Szolnoki Törvényszéken 2021. szeptember 15-én ünnepélyes keretek között mutatták be az „A Szolnoki Királyi Törvényszéktől a Megyei Bíróságig” - című bíróságtörténeti kötetet, ami a bírósági szervezetrendszerben 1945 és 1956 között bekövetkezett változásokat, a Szolnoki Törvényszékről fennmaradt korabeli dokumentumokat és a törvényszék akkori elnökeinek életútját gyűjti csokorba.

Az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Ráth György Bíróságtörténeti Pályázat keretében dr. Pongrácz Zsolt, a törvényszék bíróságtörténeti munkacsoportjának vezetője által szerkesztett, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár közreműködésével született kötet a Szolnoki Törvényszék sorban ötödik, a törvényszék bíróságtörténeti emlékeit bemutató kiadványa.

A múltfeltáró munka korábbi állomásai a 2015. május 19-én bemutatott Szolnoki jogászok emlékezete - bíróságtörténeti emlékek 1945-től,  a 2017. június 22-én megjelent A Szolnoki Törvényszék története 1945-ig, a 2018. június 5-én bemutatott A Szolnoki Törvényszék története a sajtó tükrében 1945-ig és a 2019. szeptember 13-án megjelent A Szolnoki Törvényszék története 1919 című munkák voltak.

A könyvbemutató  kezdetén Harna Péter, a szolnoki Szigligeti Színház színésze Juhász Gyula sorait szavalta el, amit Kissné dr. Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék elnökének köszöntője követett. Ezután dr. Révész Béla, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politológiai Tanszéke jogász-szociológus docense „Bíróságtörténet 1945 után”, majd Bojtos Gábor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár főlevéltárosának „Az 1945 utáni bíróságtörténet helytörténeti emlékeiről” - című előadását hallgatták meg a résztvevők. Végül, a kötet szerkesztője, dr. Pongrácz Zsolt vette át a szót, aki a könyv összeállításával és a helytörténeti forrásgyűjtés nehézségeivel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel.

A könyvbemutató végén a résztvevőknek lehetősége nyílt megtekinteni az épület II. emeleti aulájában rendezett bíróságtörténeti tárlatot, ahol számos korabeli okirat és fénykép mellett, az évtizedeken át a Szolnoki Törvényszék elnöki szobáját díszítő bútorok is kiállításra kerültek.

 

bíróságtörténeti kötet

 

Szolnok, 2021. szeptember 15.

Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya

 

E-mail cím
obh@birosag.hu
Telefax
Központi telefonszám

Amennyiben a megújult Weboldalunkkal kapcsolatban bármilyen kérdése vagy észrevétele van, kérjük, hogy a sajtoszoba@obh.birosag.hu email címen vegye fel velünk a kapcsolatot. 

Biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségek:

  • Bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységével összefüggésben:

          Rövidnév: OBHGEPI

          KRID: 710254715

  • iFORM küldemények fogadására:

         Rövidnév: OBHIFORM 

         KRID: 260817708

  • Országos Bírósági Hivatal igazgatási tevékenységével összefüggésben:

         Rövidnév: OITH

         KRID: 103606135

Szabályzat a bírósági épületekben tartózkodás szabályairól és a bírósági épületek rendje fenntartásának követelményeiről

A Debreceni Ítélőtábla épület rendjének fenntartásáról szóló szabályzatának kivonata

Épületbe való belépés és épületből való kilépés, valamint az épületben tartózkodás rendje

Az épületben tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg az intézmény működését és megfelel az épület használata ezen szabályzatban részletezett szabályainak.

Az ítélőtábla épületének a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe és a tárgyalótermekbe a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson történő részvétel céljából – a lentebb megfogalmazott korlátozással – bárki beléphet.

A közönség és az ügyfélforgalom számára az épület a Debrecen Széchenyi utca 24. szám alatti főbejáraton közelíthető meg. A főbejárathoz a mozgáskorlátozottak részére is használható akadálymentesített feljáró vezet.

A közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészek:

  1. a tárgyalótermek
  2. az aula
  3. a kezelőiroda ügyfélfogadási időhöz kötötten. Hétfőn, Kedden, Csütörtökön, Pénteken: 9:00-11:00 óra és Szerdán: 7:30-15:00 óra között.
  4. a kezelőiroda megközelítéséhez szükséges közlekedő
  5. a pénztár ügyfélfogadási időhöz kötötten. Hétfőtől Csütörtökig 8:00-12:00 óra és 13:00-15:00 óra között, Pénteken: 8:00-12:00 óra és 13:00-13:30 óra között.
  6. a pénztár megközelítéséhez szükséges közlekedő
  7. az ügyfelek számára nyilvános mellékhelyiségek és a megközelítésükhöz szükséges közlekedők

Az ügyfelek hétfőtől csütörtökig 7:30-15:30 között, pénteken 7:30-13:30 között tartózkodhatnak az épületben. A tartózkodási idő esetenként a be nem fejezett tárgyalás berekesztéséig meghosszabbodik.

Az ítélőtábla épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel – a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül – senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére az Ítélőtábla elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.

Az ítélőtábla a főbejárat területén – a fegyver, a lőszer és a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyak tárolására értéktároló szekrényt biztosít. Ha a letevő az itt elhelyezett tárgyat nem veszi magához az épületből történő távozásakor, az ítélőtábla a munkaidő leteltével felnyitja a szekrényt, és – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – az alábbi két bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el e tárgyak visszaszolgáltatásával és őrzésével kapcsolatban.

Amennyiben e tárgyakat – a fegyver és lőszer kivételével – a rendfenntartást végző személynél helyezik letétbe, az ítélőtábla adatkezelőként a letevő, mint érintett személyes adatai közül a nevét, lakcímét és az átvett tárgy megnevezését rögzíti. A letevő az így elhelyezett tárgyakat az épületből történő kilépésekor veheti magához, amelyet követő 30 napon belül az ítélőtábla törli a kezelt adatokat. Amennyiben az épületből való távozáskor nem veszi magához a letétbe helyezett tárgyakat, az ítélőtábla a kezelt személyes adatai felhasználásával postai úton kísérli meg felhívni az érintettet az ingósága elvitelére. A felhívás eredményessége esetén az ítélőtábla az átvételt követő 30 napon belül törli a személyes adatokat, eredménytelensége esetén a tárolt ingóságot és az érintett személyes adatait a letétre vonatkozó jogviszony elévüléséig (5 évig) őrzi. 

Az ítélőtábla – az igazságügyi alkalmazottként foglalkoztatott rendfenntartást végző személyek mellett – a vele szerződéses jogviszonyban álló őrző-védő cég alkalmazottjaként eljáró rendészek közreműködésével gondoskodik a személy- és vagyonvédelemről, valamint a rendfenntartásról, amely őrző-védő cég adatfeldolgozóként maga is közreműködhet az e tárgyak letétbe helyezésével kapcsolatos személyes adatok rögzítésében és törlésében. Az őrző-védő céggel kötött szerződésben ki kell kötni az e szabályzatban foglaltak alkalmazását, amely cég adatkezelésére – a jogszabályi és szerződéses rendelkezések mellett – az ítélőtábla mindenkori adatvédelmi- és adatbiztonsági szabályzatában foglaltak is irányadóak. 

Az ítélőtábla épületébe mobiltelefon, hang- és képrögzítő eszköz szabadon bevihető. Mobiltelefont – kivéve a hang- és képrögzítő funkciót – az épület általános részein engedély nélkül, a tárgyalótermekben a tárgyalást vezető tanács elnökének engedélyével lehet használni.

Hang- és képrögzítő berendezést a tárgyalóteremben a tárgyalást vezető tanácselnök, míg az épület egyéb részeiben az ítélőtábla elnökének, elnökhelyettesének engedélye alapján lehet használni.

Az ítélőtábla épületébe vakvezető- és rendőrségi kutya kivételével állat nem vihető be.

A rendfenntartást végző személy:

Köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó – a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint – gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy a következő intézkedéseket teheti:

  1. azt a személyt, aki az első bekezdésben foglalt kötelezettséget megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre – a bíróság által idézett személy kivételével – a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,
  2. a lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel visszaélő személynek a bíróság épületébe történő belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,
  3. az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,
  4. az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról.

Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.

Személy- és csomagellenőrzés szabályai

A rendfenntartást végző személy a személyazonosság ellenőrzésére jogosult hatósághoz fordul, ha a feladatának ellátása során az épületbe belépő vagy ott tartózkodó személy személyazonosságának ellenőrzése válik szükségessé.

A rendfenntartást végző személy a belépést megtagadhatja:

  1. ittas személlyel szemben, amennyiben nem hivatalos idézés vagy értesítés birtokában jelent meg,
  2. kiskorúval szemben (kivéve egyéb programban való részvétel esetén, törvényes képviselő kíséretében),
  3. a bíróság méltóságát sértő ruházatot viselő személlyel szemben, amennyiben nem hivatalos idézés birtokában jelent meg,
  4. ha a személy idézés nélkül olyan tárgyalásra érkezett, melynek tárgyalóterme további ügyfélfogadást nem tesz lehetővé,
  5. ha a beléptetés szüneteltetését vagy tilalmát elrendelték, vagy az épület kiürítése áll fenn,
  6. azzal a személlyel szemben, aki idézés nélkül zárt tárgyalás meghallgatására kíván az épületbe belépni.

Amennyiben hivatalos idézés vagy értesítés birtokosa ittas állapotban érkezik a bíróságra, abban az esetben beléptetést a rendfenntartást végző személynek az idézést (értesítést) kiadó bíró utasítása szerint kell végrehajtani.

Amennyiben a hivatalos idézés vagy értesítés birtokában megjelenő személy kiskorú társaságában érkezik, abban az esetben a beléptetést a rendfenntartást végző személynek az idézést (értesítést) kiadó bíró utasítása szerint kell végrehajtani.

A rendfenntartást végző személy a bíróság zavartalan működése, vagyonvédelme, valamint a dolgozók és az ügyfelek biztonsága érdekében a bíróság területén személyt, csomagot vizsgál át.

Ruházat és csomag átvizsgálására kerül sor:

  1. az épületbe történő belépés és kilépés során,
  2. az épületbe tárgyak, eszközök beszállításakor,
  3. fokozott ellenőrzéskor,
  4. rendezvény alkalmával.

A rendfenntartást végző személy a közbiztonságra veszélyt jelentő és a beviteli tilalom alá eső tárgyak, anyagok, eszközök épületbe történő bevitelét megtilthatja.

A személy, csomag átvizsgálásához való hozzájárulás megtagadása esetén a belépést meg kell tagadni. A rendfenntartást végző személy az e szakaszban kapott felhatalmazásának érvényesítéséhez rendőri segítséget is igénybe vehet.

A rendfenntartást végző személy a szolgálati feladatai végrehajtását a rendelkezésére álló technikai eszközökkel végzi. Ennek során a ruházat átvizsgálást fémkereső kapuval és kézi fémkeresővel, a csomagátvizsgálást röntgensugaras csomagátvizsgáló gép alkalmazásával kell végrehajtani.

A tárgyak és eszközök átvizsgálásakor törekedni kell arra, hogy az átvizsgálás a rendszeresített csomagátvizsgálóval történjen. Amennyiben erre nincs mód, úgy tételes kézi átvizsgálást kell alkalmazni.

A rendész visszatarthatja a bíróság tulajdonában lévő olyan tárgyat, amelynek kivitelére a kilépni szándékozó – a rendészeti csoportnak előzetesen kiadott írásbeli – engedéllyel nem rendelkezik.

Személyismeret alapján, átvizsgálás nélkül léphet be:

  1. a köztársasági elnök
  2. az Országgyűlés elnöke
  3. Magyarország miniszterelnöke
  4. a miniszterek
  5. a Kúria elnöke és helyettese
  6. az OBH elnöke és helyettese
  7. az Alkotmánybíróság elnöke
  8. Debrecen város polgármestere

Hivatali igazolvány felmutatásával vagy személyi ismeret alapján, átvizsgálás nélkül léphet be:

  1. Bíró
  2. Igazságügyi alkalmazott
  3. Államtitkár, helyettes államtitkár
  4. Országgyűlési képviselő
  5. Alkotmánybíróság főtitkára és bírája
  6. Magyarország legfőbb ügyésze és helyettese
  7. Alapvető jogok biztosa és helyettese
  8. Debreceni Fellebbviteli Főügyészség ügyészei és titkárai
  9. Rendvédelmi szervek hivatalos ügyben eljáró tagja
  10. Segélyhívásra érkező mentőszolgálat és tűzoltóság tagja
  11. Az ítélőtábla elnöke által esetenként meghatározott személy

Mentesül az átvizsgálás alól az a személy, akinek szervezetében olyan orvosi eszköz került beépítésre, mely kizárja az átvizsgáló eszközök alkalmazhatóságának lehetőségét, és ennek tényét az érintett igazolja, továbbá az állapotos nő.

Az előzőekben fel nem sorolt személyek kizárólag ruházat és csomagátvizsgálás után léphetnek be.

Az ítélőtábla épületébe ügyvéd, ügyvédjelölt kizárólag ruházat és csomagátvizsgálás után  léphet be. Jogosult az ügyvédváró igénybevételére, amennyiben hivatali igazolvány felmutatásával igazolja kilétét.

Amennyiben a bíróság elnöke az épület rendjének biztosítása feladatkörében – az ügyek elosztása során, az eljáró tanács elnöke, az OBH elnöke, illetve más bíróság vagy hatóság jelzése alapján vagy egyéb módon – észleli, hogy egy ügy elbírálása a rendfenntartás szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet, a tárgyalások nyilvánosságának és az épület rendjének megfelelő biztosítása érdekében köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

A bíróság elnöke a kiemelt kockázatú ügyben a következő intézkedéseket teszi:

  1. biztosítja a megfelelő tárgyalótermet,
  2. a rendfenntartást végző személyek számára elrendeli a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyek csomagja tartalmának bemutatására való felhívás kötelező alkalmazását,
  3. értesíti az intézkedésre jogosult hatóságot,
  4. megteszi az épület rendjének fenntartása érdekében szükséges szervezési intézkedéseket.
    • a bíró vagy igazságügyi alkalmazott ellen fegyverrel vagy más eszközzel elkövetett erőszakos cselekmény, illetve erre irányuló fenyegetés,

Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás előkészítése körében megvizsgálja, hogy az ügy körülményei – így különösen a felek, terheltek vagy az idézett tanúk nagy száma, illetve az ügy társadalom széles körének figyelmét felkeltő tárgya – alapján szükség van-e az eljárási törvényekben foglalt, a tanács elnökének jogkörébe tartozó döntések mellett az előzőekben foglalt intézkedések megtételére, és ennek érdekében tájékoztatja a bíróság elnökét.

A bíróság elnöke az általa elrendelt intézkedésekről az eljáró tanács elnökét és az intézkedésekkel érintetteket tájékoztatja.

Belépés a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva nem álló épületrészekbe

A rendfenntartást végző személyek integritási okból rögzítik az épület közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva nem álló épületrészekbe belépő személyek nevét, valamint a be- és kilépés időpontját. Amennyiben az épületbe történő belépés nem a főbejáraton, hanem a teremgarázson keresztül történik, e tényt a belépést követően haladéktalanul jelezni kell a portán. Az ítélőtábla 3 évig – amennyiben a belépésre az ítélőtáblát érintő szerződéses kapcsolat miatt került sor, 5 évig – kezeli e személyes adatokat. Az adatrögzítés alól mentesülnek a korábban felsorolt kiemelt személyek. Az adatkezelésre, adatfeldolgozó igénybevételére és az adatvédelmi tájékoztató alkalmazására az ítélőtábla mindenkori adatvédelmi- és adatbiztonsági szabályzatában foglaltak is irányadóak.


A teljes körű tájékoztatás a Debreceni Ítélőtábla épület rendjének fenntartásáról szóló szabályzatában olvasható.

1. Az egyes bírósági épületekben az épületben tartózkodás rendjére vonatkozó szabályzatok

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 168.§-a alapján a bíróság elnöke megalkotja a bírósági épület használatának rendjéről szóló szabályzatot, amelyet a bíróság honlapján is közzé kell tenni. 

Az egyes épületekre vonatkozó szabályzatok az alábbiak:

2. Adatvédelmi tájékoztatás

A Gyulai Törvényszék által üzemeltetett biztonsági célú kamerás megfigyelő rendszerről szóló szabályzat alapján az érintetti tájékoztatás megvalósítása és az érintetti jogok gyakorlásának elősegítése érdekében közzéteszi az adatkezelési tájékoztatót és a nyomtatványt az érintetti jogok gyakorlásához.

3. Bejelentés:

Az adatkezeléssel kapcsolatos bejelentésükkel a Gyulai Törvényszék adatvédelmi tisztviselőjéhez fordulhatnak.

Elérhetősége:

dr. Marton Erika

a Gyulai Törvényszék adatvédelmi tisztviselője

levelezési cím: 5700 Gyula, Béke sugárút 38.

telefonszám: +36-66/562-200;

e-mail: adatvedelem_bekes@birosag.hu

 

Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2025. március 12 és 13, azaz szerda és csütörtök a Nyíregyházi Törvényszék Toldi u. 1. szám alatti épületében dolgozók számára  - áramszünet miatt - rendkívüli munkaszüneti nap, ezért ebben az épületben a személyes ügyfélfogadás mindkét napon szünetel.

Az ügyfelek beadványaikat papír alapon a bírósági épület előterében található gyűjtőládába helyezve, illetve postai, vagy elektronikus úton juttathatják el a bíróság számára.

A Nyíregyházi Járásbíróság Szabálysértési Csoportja a gyorsított szabálysértési eljárásokat ezeken a napokon a Nyíregyházi Törvényszék Bocskai utca 2. számú épületében tartja meg.

Nyíregyháza, 2025. március 6.

 

Kép

Magyarország bíróságai az Unió élvonalához tartoznak – erősíti meg az Európai Bizottság 2019-es igazságügyi eredménytáblája, amelyen hazánk – a korábbi évekhez hasonlóan – számos tekintetben előkelő helyezést ért el. A bírósági ügyvitel digitalizáltságát, az elektronikus kapcsolattartást, vagy éppen a folyamatban lévő eljárásokról elektronikusan elérhető információkat illetően például Francia- vagy Németországot is megelőzve az élen járunk. 

Idén is a Bíróságok Napján, 2025. július 15-én, kedden kezdődik meg az ítélkezési szünet valamennyi bíróságon, amely 2025. augusztus 20-áig tart. ez idő alatt a bíróságok - fő szabály szerint - nem tartanak tárgyalásokat.

A polgári peres ügyekben - bizonyos kivételekkel - a határidőkbe nem számít bele az ítélkezési szünet időtartama. Így például, ha a bíróság a határozatában tizenöt napot biztosít egy nyilatkozat megtételére, és a határozatot az ügyfél július 14-én veszi át, a nyilatkozat megtételére szeptember 5-ig van lehetősége. Kivétel ez alól a soron kívüli, vagy más, rövid határidőhöz kötött ügyek intézése, mint például:

  • a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per
  • sajtó-helyreigazítási per
  • megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per
  • megelőző távoltartás, végrehajtási perek
  • cégeljárás, a csőd - és a felszámolási eljárás

Ha a felek közösen kérik, a bíróság eltekinthet attól, hogy az ítélkezési szünet tartamával meghosszabbodjanak a határidők.

Büntetőügyekben a bíróságok folyamatosan ellátják a jogszabályban előírt feladataikat, a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti.

A bírósági kezelőirodák ezen időszak alatt is a megszokott munkarend szerint tartanak ügyfélfogadást, így az ügyfelek intézhetik bírósági ügyeiket, beadványaikat benyújthatják, és az iratokba is betekinthetnek.

A bírósági ügyfélsegítő nap sem szünetel, a megye valamennyi bírósága szerdánként 8:00 és 16:00 óra között várja a jogkereső állampolgárokat, előzetes időpontfoglalást követően.

Nyíregyháza, 2025. július 8.

A Bíróságok Napja alkalmából az idei évben is ünnepélyes keretek között vehették át elismerésüket az ország bíróságainak kitüntetettjei 2022. július 15-én, az Országos Bírósági Hivatalban. Az Országos Bírói Tanács az idei évben Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal Elnökének előterjesztése alapján a Kecskeméti Törvényszék bírái közül dr. Barna Krisztinának, a Bajai Járásbíróság Elnökhelyettesének címzetes törvényszéki bírói címet, az igazságügyi alkalmazottak közül pedig Schuller Imrének, főtanácsosi címet adományozott.

Dr. Husek Dániel, a Kecskeméti Törvényszék Elnöke helyi elismeréseket is átadott a bíróságok napja alkalmából. A Bács-Kiskun Megye Igazságszolgáltatásáért Emlékérmet a munkatársak javaslatának figyelembevételével az idei évben dr. Mikó Ferenc nyugalmazott törvényszéki bíró, illetve Zemkóné Dongó Mária, a Bajai Járásbíróság elnöki irodájának vezetője vehették át kimagasló szakmai munkájuk elismeréseként.

A kitüntetetteknek gratulálunk.

Kecskemét, 2022. július 18.

Kecskeméti Törvényszék Sajtóosztálya

Az Országos Bírósági Hivatalban rendezett ünnepség keretében július 15-én a 2024. évi Bíróságok Napja alkalmából a törvényszék elnökének előterjesztésére – kiváló munkájukra figyelemmel – négy kollégánk az alábbi elismerésben részesült:

•          Dr. Horváth Györgyi törvényszéki tanácselnök „Juhász Andor ezüst fokozatú díj”

•          Dr. Halász Péter, a Veszprémi Járásbíróság elnökhelyettese „címzetes törvényszéki bíró”,

            Dr. Gröpler Anita, a Veszprémi Járásbíróság bírája „címzetes törvényszéki bíró”,

•          Imrefi Andrea Beatrix törvényszéki büntető kezelőiroda-vezető „tanácsosi” 

címet vehetett át.

dr. Halász Péter, dr. Horváth Györgyi, dr. Némethné dr. Szent-Gály Edit (a Veszprémi Törvényszék elnöke), dr. Gröpler Anita és Imrefi Beatrix

(A képen: dr. Halász Péter, dr. Horváth Györgyi, dr. Némethné dr. Szent-Gály Edit (a Veszprémi Törvényszék elnöke), dr. Gröpler Anita és Imrefi Beatrix)

Dr. Horváth Györgyi 1990. január 1-től Ajkai Városi Bíróság bírája, 2001. július 15-től címzetes megyei bíró. 1998-tól a Gazdasági Kollégium tagja, 2004-ben kollégiumi tagsága a Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumban megerősítést nyert. 2004. szeptember 1-től a Veszprém Megyei Bíróság bírája, 2006. augusztus 1-től a Veszprém Megyei Bíróság tanácsvezető bírája polgári másodfokon. 2005-től 2017-ig a Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság bírája. 2005-2015. között a Bírósági Végrehajtói Szakvizsga Bizottság tagja, 2011-2017. között a Fővárosi Ítélőtábla mellett működő elsőfokú szolgálati bíróság tagjaként is tevékenykedett. Jelenleg másodfokú polgári-gazdasági peres, nemperes fellebbviteli ügyeket, illetve ügyérkezéstől függően elsőfokú polgári-gazdasági ügyeket tárgyal, mindemellett ellátja a 2. Pf. tanács vezetését. 2015-ben került sor legutóbbi bírói értékelésre, amely „kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas” értékeléssel zárult. A Veszprémi Törvényszéken a polgári ügyszak másodfokú ítélkezésének területén egyenletesen kimagasló színvonalon, példaszerű elhivatottsággal, lelkiismeretesen végzi munkáját. Több évtizedes, bírói beosztáshoz méltó, példamutató életvitele, segítőkész hozzáállása, kimagasló tudása méltóvá teszi a Juhász Andor díj ezüst fokozatára.

Dr. Halász Péter 2006. május 1-től kinevezett bíró, munkáját kiemelkedő színvonalon, a szakmai és igazgatási vezetés által is elismerten, nagyfokú elhivatottsággal végzi. 2017. február 1-2018. augusztus 31. között kirendeléssel a Veszprémi Törvényszék másodfokú polgári ügyszakában, majd 2018. szeptember 1-2019. december 31. között a Veszprémi Törvényszék elsőfokú polgári ügyszakában teljesített szolgálatot. Hosszabb idejű kirendelése során bizonyította rátermettségét és alkalmasságát a magasabb szintű bírói feladatok ellátásához is. Legutóbbi bírói értékelése „kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas” minősítéssel zárult. 2020. január 1-2020. július 31. között elnökhelyettesi hatáskörbe tartozó igazgatási feladatokat látott el, majd 2020. augusztus 1-től a Veszprémi Járásbíróság kinevezett elnökhelyettese lett. 2024 márciusától a törvényszék Bírói Tanácsának elnöke. Kifejezetten nagy munkabírású, vezetői feladatai mellett is sokoldalú szakmai szerepvállalásban érintett bíró, hivatástudata, a bírósági igazgatási szolgálat iránti elkötelezettsége elvitathatatlan, teljes mértékben alátámasztott, a bírósági közéletben is aktív szerepet vállal, emellett szociális érzékenysége is kimagasló. Igazgatási területen végzett munkájára a törvényszék vezetése hosszabb távon számít. Eddig végzett munkája alapján is messzemenően bizonyította, hogy a magasabb bírói cím elnyerésére érdemessé vált.

Dr. Gröpler Anita 2014. március 15-től kinevezett bíró, munkáját kiemelkedő színvonalon, a szakmai és igazgatási vezetés által is elismerten, nagyfokú elhivatottsággal végzi. 2024 márciusa óta tagja a törvényszék Bírói Tanácsának. Legutóbbi bírói értékelése „kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas” minősítéssel zárult. Dr. Gröpler Anita 2021. október 1-től - 2022. július 15-ig, a Veszprémi Törvényszék másodfokú büntető ügyszakában kirendeléssel is szolgálatot teljesített. Hosszabb idejű kirendelése során bizonyította rátermettségét és alkalmasságát a magasabb szintű bírói feladatok ellátásához is, a címzetes törvényszéki bírói cím elnyerésére érdemessé vált.

Imrefi Andrea Beatrix 1993. január 15-től áll a Veszprémi Törvényszék alkalmazásában. Bírósági szolgálati jogviszonyát ügykezelőként kezdte, majd 1997. október 1-től a büntető ügyszakban tisztviselői kinevezést kapott, illetve büntető ügyszakban bíró mellett jegyzőkönyvvezető lett. 2007-ben jeles eredménnyel jogi asszisztens képesítést szerzett. 2010. október 1-től a Veszprém Megyei Bíróság kezelőirodájának tisztviselője, majd 2011. július 1-től a büntető kezelőiroda vezetője. Több évtizedes munkáját nagyfokú elhivatottsággal, példamutató fegyelmezettséggel, kimagasló színvonalon végzi. Elkötelezettsége, eddigi igazságügyi alkalmazotti szolgálata érdemessé teszi a cím viselésére.

Veszprém, 2024. július 16.

Veszprémi Törvényszék Sajtóosztály

JOGI SZAKCIKKEK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN

JOG ÁLTALÁBAN

Az arbiter fogalma a római jogban / Boóc Ádám.  – In: Magyar Jog ISSN 0025-0147. – 37. évf., 4. sz. (2020. április) p. 221-226.

Egyetemes értékek a jogban / Deák Dániel. – In: Jogtudományi Közlöny ISSN 0021-7166. – 75. évf., 3. sz. (2020. március) p. 133-137.

Jogértelmezés. – In: Fontes iuris, ISSN 2416-2159 6. évf. (2020) 1. sz. p. 45-47.

 

ALKOTMÁNYJOG

A Győri Törvényszék fellebbviteli tanácsa 2013. február 13-án dr. Maros Mihály (69) volt Pápai Városi Bírósági (Pápai Járásbíróság) elnök és dr. Meződi János (64) volt Veszprém Megyei Bírósági (Veszprémi Törvényszék) elnök munkaügyi perében hirdetett ítéletet. Az elnökök szolgálati jogviszonya 2012. június 30. napjával szűnt meg az akkor hatályos törvényi rendelkezések alapján.
A másodfokú bíróság döntésében az elnöki beosztásba való visszahelyezésről rendelkezett.