A Komáromi Járásbíróság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt indult ügyben hozott ítéletet azzal a mérnökkel szemben, akinek foglalkozási szabályszegése miatti balesetben meghalt egy tanuló.
Részletes keresés
A Tatabányai Járásbíróság kifosztás bűntette, lopás bűntette és lopás vétsége miatt indult ügyben tartott előkészítő ülésen hozott ítéletet. A bíróság a letartóztatásban lévő, többszörös és különös visszaeső vádlottat 3 év 6 hónap fegyházbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint kötelezte a sértetteknek okozott kár megfizetésére.
A Debreceni Járásbíróság 2024. május 8-án bíróság elé állítás keretében hozott ítéletet annak a 32 éves vádlottnak az ügyében, aki eltiltás hatálya alatt vezetett Hajdú-Bihar vármegyében.
A Komáromi Járásbíróság tartás elmulasztása vétsége miatt indult ügyben, büntetővégzésben döntött azzal az apával szemben, aki közel másfél millió forint tartásdíjat nem fizetett meg gyermeke gondozójának. A bíróság a vádlottal szemben 250 óra közérdekű munka büntetést szabott ki. A végzés jogerős.
A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma 2025. február 26-i ítéletével elutasította a felperesek keresetét abban a közigazgatási peres eljárásban, amely egy egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházással összefüggésben hozott bontási határozat miatt indult.
A Pécsi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2025. április 1-jén megtartott tanácsülésen megváltoztatta a Pécsi Járásbíróságnak a két finn állampolgárságú gyanúsítottal szemben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, a sanyargatásával elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette és kiskorú veszélyeztetésének bűntette alapos gyanúja miatt bűnügyi felügyeletet elrendelő elsőfokú határozatát és a gyanúsítottak letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 2025. április 20. napjáig elrendelte. A határozat végleges.
Az első rendű vádlott a bizonyítás során többször változtatta vallomásait, ugyanis előbb beismerte majd később tagadta végül mégis úgy nyilatkozott, hogy elkövette a terhére rótt bűncselekményeket. A gyermekek anyja, a másodrendű vádlott, korábbi vallomásaival ellentétben a későbbiekben már mindvégig azt állította, hogy nem volt tudomása lányai meggyilkolásáról. A bíróság az elsőrendű vádlottat életfogytig tartó, míg a másodrendű vádlottat 4 év szabadságvesztésre ítélte.