Részletes keresés

Kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt nyomoz a Monori Rendőrkapitányság az ellen a gyanúsított ellen, akinek az ügyészség indítványozta a letartóztatását, melyet a Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírája 2021. december 15-én rendelt el.

E tájékoztatás a 2018. január 1-jén és azt követően indult az OBH elnökének vagy a bíróság elnökének igazgatási hatáskörébe tartozó ügyekben (továbbiakban elnöki ügy) irányadó.

Kép

Az Országos Bírósági Hivatal immár hatodik alkalommal hirdet pályázatot amatőr fotográfusok részére „Fókuszban a bíróság” címmel.

Négy kategóriában lehet pályázni:
-Bíró a digitális világban
-Régi épületek új fényben
-Zöld bíróság
-Nyitott Bíróság

A mobiltelefonnal készített képeket külön kategóriaként értékeli a zsűri.

A Veszprémi Járásbíróság nyomozási bírája elrendelte a letartóztatását annak az 58 éves férfinak, akivel szemben erőszakkal, valamint élet, testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetett emberrablás bűntette és más bűncselekmény miatt indult nyomozás.

A bírósági szervezetrendszerben (Kúria, ítélőtáblák, törvényszékek, járásbíróságok és a kerületi bíróságok) több, mint 11.000 főt foglalkoztatnak, közülük megközelítőleg 3.000 főt bíróként, 900 főt bírósági titkárként, 200 főt bírósági fogalmazóként és 7.500 főt további igazságügyi alkalmazottként.

Batta_Gerg%C5%91_Egy%C3%A9b%20(7).jpg

 

Perbeszéd helyett párbeszéd - Vitarendezés bírósági közvetítéssel

A közvetítés - vagy más néven mediáció - egy olyan, a hagyományos vitarendező (peres) eljárásoktól lényegesen eltérő megoldás, melynek az a célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezéssel zárják le a vitájukat. Ehhez a vitában nem érintett semleges, pártatlan harmadik személy (mediátor) segítségét veszik igénybe.

Bírósági közvetítés mikor vehető igénybe?

A bírósági közvetítői eljárásnak feltétele, hogy a felek között peres vagy peren kívüli eljárás folyamatban legyen. Peres eljárás esetén a közvetítői eljárás időtartamára - a per a felek közös kérelmére - szünetelhet.

Mik a közvetői eljárás előnyei a perhez képest?

A mediáció másféle problémamegoldási eljárás, mint a per, leginkább abban különbözik, hogy a felek maguk hozzák meg a döntést a saját ügyükben, a közvetítői eljárás a párbeszédhez biztosít lehetőséget. A megegyezés növeli a felek egymás iránti bizalmát és javítja a kapcsolatot is.

Vannak-e pénzbeli előnyei a bírósági közvetítésnek?

A bírósági közvetítői eljárás ingyenes, azonban az igénybevételéhez elengedhetetlen per (vagy peren kívüli eljárás) az Illetéktörvény rendelkezései szerinti illeték megfizetésével jár, de - szintén az Illetéktörvény alapján - a perben (peren kívüli eljárásban) az alábbi illetékkedvezmények vehetők igénybe a bírósági közvetítői eljárással összefüggésben:

  1. Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a
    • ha az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik;
    • ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek;
  2. Az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik.
  3. Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor.

Ha a per szünetelés folytán szűnik meg, a bíróság az eljárást kezdeményező felet kötelezi az illeték megfizetésére.

A 10 % illetékkedvezményt a nemperes eljárásokban megfelelően alkalmazni kell, ha a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt kerül sor.

Milyen típusú viták rendezhetők bírósági közvetítéssel?

  • családjogi viták, például válás, gyermekelhelyezés, láthatási jog, vagyonmegosztás
  • szerződéses és szerződésen kívüli jogviták, kártérítés, szavatosság, birtokvita, szomszédjogok, gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitái
  • munkajogi konfliktusok, amelyben a munkáltató és a dolgozó között rendezhetők a munkabérrel, munkaviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések.
  • közigazgatási ügyek (Kizárólag önkéntes alapon kerülhet sor, ahhoz minden  peres félnek és érdekeltnek  hozzá kell járulni. Néhány ügycsoportban kizárt a közvetítés pl. adóügyek.)

Milyen perekben kizárt bírósági közvetítés igénybe vétele?

  • házassági perben a házasság felbontásához, a házasság érvényességének, a létezésének vagy nemlétezésének megállapításához
  • apaság-és származás megállapítás
  • szülői felügyelet megszüntetés
  • gondnokság alá helyezés
  • sajtó helyreigazítási per
  • alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás
  • végrehajtási per

Hogyan zajlik a közvetítői eljárás?

A bírósági közvetítő segít a felek közti párbeszéd helyreállításában. A felek álláspontjának meghallgatását követően a felek közti írásos megállapodás létrejöttét segíti. Ha a felek meg tudnak egyezni, a megállapodásnak azt a részét, amiben a jogvitájukkal bírósághoz fordultak, és amely jogilag végrehajtható, a peres ügy bíróságának bírája jóváhagyhatja, ha ezt a felek kérik.

Bírósági közvetítők Győr-Moson-Sopron vármegyében:

Győri Járásbíróság (9021 Győr, Szent István út 3.)

Dr. Huszár Eszter bíró, bírósági közvetítő
E-mail: kozvetito2gyorjb@birosag.hu

Dr. Németh Ágnes bíró, bírósági közvetítő
E-mail: kozvetito1gyorjb@birosag.hu

Dr. Sulymosi Zsuzsanna bíró, bírósági közvetítő
E-mail: kozvetito3gyorjb@birosag.hu

Dr. Csánitz Anna bírósági titkár, bírósági közvetítő
E-mail: kozvetito4gyorjb@birosag.hu

Dr. Mészáros Ariel Ferenc bírósági titkár, bírósági közvetítő
E-mail: kozvetito5gyorjb@birosag.hu

Győri Törvényszék (9021 Győr, Szent István út 5.)

Dr. Kriston-Puskás Ágnes bírósági titkár, bírósági közvetítő
E-mail: kozvetito1gyortvsz@birosag.hu

Mosonmagyaróvári Járásbíróság (9200 Mosonmagyaróvár, Vársokapu tér 4.)

Dr. Varga Mária bírósági titkár, bírósági közvetítő
E-mail: kozvetito1movarjb@birosag.hu

Soproni Járásbíróság (9400 Sopron, Klebersberg Kuno tér 1.)

Dr. Zsidó-Zömbik Viktória bírósági titkár, bírósági közvetítő
E-mail: kozvetito2sopronjb@birosag.hu

 

Közvetítés per nélkül

Akinek nincs peres ügye folyamatban és nem is kíván pereskedni a vitás ügyében, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján található névjegyzében szereplő közvetítők közül választhat.

Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla dr. Mezőlaki Erik vezette büntető tanácsa az életveszélyt okozó testi sértés és más bűncselekmények miatt Oláh Tamás Elemér és társa ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék I. fokon meghozott ítéletének az I. rendű vádlottra vonatkozó részét.
Az I. rendű vádlott Oláh Tamás Elemér testi épség elleni bűncselekményeit az új Btk. rendelkezéseinek megfelelően 2 rendbeli életveszélyt okozó testi sértés bűntettének minősítette, a büntetés tartamát 9 évről 11 év börtönre súlyosította.

A bíróságok felvételt hirdetnek bírósági fogalmazói álláshelyekre. 

A jelentkezéssel kapcsolatos részletek a mellékletben találhatók. 

       Részletek itt olvashatók.

Nem jogerős ítélet született annak a férfinak az ügyében, aki feltételes szabadságra bocsátásának ideje alatt kábítószert adott el ismerőseinek.

A Fővárosi Törvényszék 6 év 8 hónap börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a férfit, akit életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és súlyos testi sértés bűntettével vádoltak.

Kép

Exportcikk lesz a Digitális Bíróság – erről kötött együttműködési megállapodást az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Külgazdasági és Külügyminiszterrel. Az aláírást követő sajtótájékoztatón bejelentették: máris megvan az első ország, ahol a Digitális Bíróság vívmányaival korszerűsítik az ottani igazságszolgáltatási rendszert.

A bírósági titkárok jogi szakvizsgával rendelkező igazságügyi alkalmazottak.

 

Bírósági titkári kinevezést az kaphat, aki

- cselekvőképes

- magyar állampolgár

- jogi egyetemi diplomával

- jogi szakvizsgával rendelkezik

- érvényes pályaalkalmassági vizsgálati eredménnyel és

- érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik

 

A bírósági titkár kinevezése határozatlan időre vagy legfeljebb 5 évig tartó határozott időre szólhat.

 

A bírósági titkár feladatai:

A bírósági vezetői állásokat – a Bszi. és a Bjt. eltérő rendelkezéseinek hiányában – pályázat útján kell betölteni. Bírósági vezetői tisztséget csak határozatlan időre kinevezett bíró tölthet be. A bírósági vezetői kinevezés 6 évre - a tanácselnöki kinevezés határozatlan időre - szól.

 

A bírósági vezetők: