Részletes keresés

Az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer (OBKR): a bíróságokon működtetett jogi szakkönyvtárak közössége. A 2006-ban létrehozott OBKR kialakításának célja az volt, hogy az ítélkezési munkát segítő, egymással együttműködni képes könyvtári hálózat alakuljon ki, az egymástól elszigetelt, különböző fejlettségi szinten álló könyvtárak helyett. Minden bírósági intézmény azonos hozzáférési lehetőséget nyújt a hozzá forduló felhasználóknak.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke Hajdúné dr. Iszály Annát 2014. július 1-jétől 2020. június 30-ig a Gyulai Törvényszék Büntető Kollégiumának kollégiumvezetőjévé nevezte ki.

Kép

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvényeknek megfelelően vett részt a 2018-as évben is a bírósági vezetői pályázatok elbírálásában. 2018-ban általa 47 bírósági vezetői pályázat elbírálására került sor, míg a bírósági elnökök 92 vezetői pályázatot bíráltak el ebben az időszakban. 

 „Minden ember egy külön világ, minden emberi sors érdekes, megismerésre méltó” és „..ha az élet új lehetőséget kínál, becsülettel helytállva, legjobb tudásunk szerint kell végezni az új feladatokat.”A két idézet két egykori zalai bírótól, dr. Pólya Károlytól, illetve Némethné dr. Sebestyén Atalától származik.  Velük együtt 8 zalai bírósági dolgozóval készített interjú olvasható a Zalaegerszegi Törvényszék által kiadott Az igazság szolgálatában – Bírósági életutak I. című kötetben.  

A kiadvány megszületését az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázata tette lehetővé. 10 éve, 2014-ben valósult meg az első, az OBH által támogatott bíróságtörténeti projekt.  A korábban dr. Magyar Károly vezetése alatt kialakított bírósági tárlathoz készítettünk akkor egy, törvényszéki elnököket, jeles jogtudósokat bemutató arcképcsarnokot. Azóta pedig a - Covid miatt egy év kieséssel - minden évben nyertünk támogatást és állítottunk emléket a bírósági múltnak. 

Elkészültek a Bírósági históriák, az Archontológia, felújítottuk a tragikus körülmények között elhunyt dr. Vlasics Antal síremlékét, a Nagykanizsai Járásbíróságon állandó kiállítás nyílt, készültek tájékoztató molinók, mutattunk be színdarabot és legnagyobb beruházásként elkészült az ifjú Deák márványszobra is a törvényszékre.

Mindegyikben volt valami egyedi, valami maradandó, valami újdonság, de a Bírósági életutak egyedülálló kiadvány: nagyra becsült kollégák mesélnek interjú beszélgetések keretében életükről, pályájukról és osztják meg a hivatásukról vallott gondolataikat. A kötetben két olyan interjú is helyet kapott, amelynek elbeszélője sajnos már nincs közöttünk, így visszaemlékezésük még becsesebb az utókor számára.

Az interjúkat a Zalaegerszegi Törvényszéken a bíróságtörténettel foglalkozó pár lelkes kolléga készítette, némely esetben kettős szerepben: interjúztató és interjúalany is volt egy személyben. 

Dr. Pólya Károly, a nagykanizsai bíróság egykori vezetője 98 éves volt a beszélgetés idején: mesélt sorozásról, bombázásról, az ő idejében még létező kanizsai törvényszékről, 1956-ról. Vele nemcsak a bíróságok múltjába, hanem a történelem sodrába is bekerülhet az olvasó. Sólyom László volt köztársasági elnök testvére dr. Sólyom Péter érdekes zalai pályát járt be. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy kétszer is kinevezték bírónak, azt meg még kevesebben, hogy anyakönyvvezetőként egyetlen esküvőt sem vezetett el. 

Dr. Szabó Gyula, Némethné dr. Sebestyén Atala egykori keszthelyi bírák, elnökök számára nem volt kérdés a jogi pálya, az előbbi azt mondta, soha más alternatíva nem merült fel benne, minthogy bíró legyen. dr. Sebestyén Atala - akinek édesapja is bíró volt - 12 évesen, amikor a Toldi bírósági jelenetében ő volt a bíró azzal ment haza: bíró lesz. Velük ellentétben dr. Kurta János korábbi nagykanizsai elnök kedves barátjával együtt egyszerűen rábökött a felvételi tájékoztatóban a jogra, mert magyar és történelem volt a felvételi. Ezt követően 43 éven keresztül dolgozott a dél-zalai bíróságon. 

Velük ellentétben dr. Vértényiné dr. Futó Gabriella már bíróként került a törvényszékre. Tiniként vegyésznek készült, de a rendszer nem engedte ezen a pályán továbbtanulni, így a megbántott kamasz dacból elhatározta: jogász lesz és igazságot szolgáltat. 21 évig volt a bíróság kötelékében, előtte több mint 20 évet dolgozott a tanácsnál, illetve az önkormányzatnál.

A bírák mellett Ferincz Judit és Kovács Erzsébet, a Lenti Járásbíróság egykori irodavezetői elbeszéléseiből kirajzolódik a határ menti kis bíróság teljes múltja. Őszinte szívvel, szeretettel, vidáman mesélnek kinyitható vaságyon alvó dolgozókról, irodában megbúvó kígyóról, a jugó rendőrségen éjszakázó elnökről, emellett a kemény munkáról, éjszakába nyúló tárgyalásokról, kötelességtudatról, alázatról és lojalitásról.

 

Bírósági életutak I. című kötet bemutatója

 

Mint dr. Sorok Norbert, a zalaegerszegi törvényszék elnöke írta a kötet előszavában: „a bíróságokról alkotott kép mozaikkövekből épül fel, ahol minden mozaikdarab egy ott dolgozó, hivatását művelő ember munkássága. A nagy egész tehát sok apró kis részből áll össze és minden rész mögött ott van egy emberi élet, egy történet.” A kötettel ezeket a történeteket örökítjük meg az utókor számára. 

A rendezvényt egy nyugdíjas találkozóval kötöttük össze, amelyen olyan kollégák is részt vettek, akik a következő kötetek szereplői lesznek majd, hiszen a kiadvány folytatása, a múlt papírra vetése, a történetek továbbörökítése elengedhetetlen feladatunk. 

 

 

Dr. Bartalné dr. Mentes Judit 

           sajtószóvivő

RENDKÍVÜLI SZABÁLYOK

A törvényszék elnöke 2023. január 26. napjától módosította a bírósági épületben tartózkodás szabályait. A szabályzat letölthető innen:

A Bíróság épületében tartózkodás rendje

2011. évi CLXI. törvény
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
XIII. Fejezet
A bírósági épületek rendjének fenntartása
(egyes rendelkezések)

53. A bírósági épületekben tartózkodás alapvető szabályai, az épületek rendjéért felelős személyek

167. § (2) A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.
169. § A bíróság épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel - a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére a bíróság elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.

54. Az épület rendjéért felelős személyek feladatai

170. § (1) A rendfenntartást végző személy köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó - a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint - gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy a következő intézkedéseket teheti:
a) azt a személyt, aki a 167. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre - a bíróság által idézett személy kivételével - a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,
b) a 169. §-ban foglaltakat megszegő személynek a bíróság épületébe történő belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,
c) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke, egyesbíró eljárása esetén az eljáró bíró (a továbbiakban e fejezetben együtt: tanács elnöke) által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,
d) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról,
e) a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának bemutatására felhívhatja; ha ennek az érintett nem tesz eleget, az épületbe történő belépését megtilthatja vagy az épületből való távozásra felszólíthatja.
(2) Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.

 

A Fővárosi Törvényszék Információs Szolgálatánál (földszint 37.)  és Ügyfélcentrumánál a jogi és nem jogi ügyféltájékoztatás 2024. július 22-től 2024. augusztus 16-ig szünetel, ügyfélfogadás nem lesz.

2016. június 1-jén 14 órai kezdettel tárgyalta a Zalaegerszegi Járásbírságon az első zalai migrációs ügyet, majd nem sokkal később a másodikat is.  A két férfi – egy szír és egy iraki – együtt lépett át illegálisan a határon. 
 
Ítéletet hirdetett a Kecskeméti Törvényszék annak a 18 vádlottnak a büntetőügyében, akiket – többek között – adócsalás bűntettével vádol a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.
 

A vádlott 2021. április 2-án pénzszerzés céljából érkezett vonattal Győrbe, hogy véletlenszerűen lakókhoz becsenget és felajánlja szolgálatait kések, ollók köszörülése céljából. Így jutott el egy lakóházhoz, melynek bejárati ajtaját berúgta, mivel a kaputelefonon történt bejelentkezés alapján oda nem engedték be. A lépcsőház lakóit sorra járta, de valamennyien elutasították az ajánlatát. Az egyik lakásban élő megkérte édesapját, hogy nézzen utána a hozzájuk becsengető, számára gyanús személynek, és zárja be utána a lépcsőház ajtaját.

A Szeged Széchenyi tér 4. szám alatti épületben a 2015. szeptember 16-30. közötti időszakban a Szegedi Törvényszék és a Szegedi Járásbíróság ügyfélfogadási rendje az alábbiak szerint alakul:
 
  1. A törvényszéken a Polgári és Felszámolási Iroda ügyfélfogadási ideje nem változik.
Típus: Szabályzat Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Év: 2015
Kép

A bírósági közvetítés olyan konfliktuskezelő módszer, amelynek célja, hogy a bíróság előtt lévő vitás ügyben érintett felek mindegyike által elfogadható megállapodással feloldják a jogvitát és a mögötte húzódó konfliktust.