Életfogytig tartó szabadságvesztés – Legkorábban is csak 25 év múlva szabadulhat a férfi, aki ittas ismerősét bántalmazta, majd az eszméletlen sértettre rágyújtotta a házat

Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla az aljas célból, különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt Ö. J. D. vádlott ellen indított büntetőügyben az elsőfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék ítéletét. A vádlott jogerős büntetése így életfogytig tartó, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés és 10 év közügyektől eltiltás lett. A visszaesőnek minősülő vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra legkorábban 25 év kitöltését követően bocsátható. 

A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a a korábban többszörösen büntetett előéletű vádlott és a sértett több alkalommal italoztak együtt, a sértett a szeszes italt a betegségére felírt nyugtatókkal együtt fogyasztotta.

 
A sértett 2015. december 12. napján áthívta magához a vádlottat abba a házba, ahol életvitelszerűen tartózkodott. A házban együtt italoztak, majd összeszólalkoztak és a vita hevében a vádlott egy tárgyat vágott a sértetthez, aki térdre rogyott, majd eszméletlenül elterült a földön. A vádlott ekkor megijedt és egy öngyújtóval egy párnát meggyújtott, majd a helyszínt elhagyta oly módon, hogy a sértett értéktárgyait (5 millió forintot megközelítő értékben) magához vette. A tűz fokozatosan terjedt tovább és a sértett szén-monoxid mérgezés, valamint égéses shock következében életét vesztette.  Az ingatlanban 8.178.734 forint kár keletkezett.

Az elsőfokú bíróság döntésével szemben a vádlott és védője egyezően enyhítés érdekében – határozott tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása céljából - jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, annak helyben hagyását indítványozta.

Az immár jogerős végzés indokolása során, a Szegedi Ítélőtábla Dr. Kiss Dániel tanácselnök által vezetett büntető tanácsa úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, így az a felülbírálat alapját képezte. Kiemelte, hogy a vádlott bűnösségének megállapítása és a cselekmény minősítése is törvényes volt, ezek vonatkozásában az ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi indokait mindenben osztotta. 

A tanács elnöke az indokolás során kifejtette, hogy az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvényszék elsőfokú ítélete törvényes és a kiszabott büntetés arányos, az megfelelően szolgálja a generális és speciális prevenció alapját képező büntetési célokat. 

A másodfokú bíróság a megállapított és értékelt bűnösségi körülményeket is figyelembe véve, nem látott indokot a büntetés enyhítésére.

A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy amennyiben a vádlott nem tett volna beismerő vallomást az eljárás során, úgy ennél még súlyosabb jogkövetkezménnyel számolhatott volna, így a mértékes ügyészségi indítvány alapján ez volt a legsúlyosabb szankció, melyet a bíróság a törvényes keretek között kiszabhatott.

Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését. 

A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. 

2025. május 8-án tartotta éves összbírói értekezletét a Veszprémi Törvényszék, amelyen Veszprém vármegye bíróságainak bírái mellett részt vett az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Kúria elnökhelyettese, a Győri Ítélőtábla elnöke, a régió törvényszékeinek elnökei, valamint az Országos Bírói Tanács képviselői is.

Az értekezletet megelőzően sajtótájékoztatóra került sor, melyen az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Veszprémi Törvényszék elnöke tájékoztatták a sajtó képviselőit a tavalyi év ügyforgalmi adatairól, a kiemelt jelentőségű eseményekről és projektekről, valamint a jövőbeni célokról.

Dr. Horváth Tünde, a Veszprémi Törvényszék elnöke megnyitotta az értekezletet, majd összegezte az elmúlt év adatait, eredményeit. Beszámolójában kiemelte a Veszprémi Törvényszék működésének és munkájának legfontosabb szempontjait. Kitért a bírói erőforrásokra, az időszerű és hatékony ítélkezés fontosságára, az ügyforgalom alakulására. Beszélt többek között az egyes ítélkezési területek jellemzőiről is, valamint kiemelte a megvalósított projekteket, továbbá utalt a jövő feladataira.

Dr. Halász Péter, a Bírói Tanács elnöke beszámolt a tanács 2024-ben végzett munkájáról, kiemelve a felmerült feladatokat, a döntéshozatali folyamatokat, külön szót emelve a bírói pályázatokról és kinevezésekről.

Dr. Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke elismerően nyilatkozott Veszprém vármegye bíróságainak elmúlt évi teljesítményéről, kiemelve, hogy a helybenhagyások száma emelkedett a korábbi évekhez képest. Hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, ami kiválóan meg is valósul a törvényszék és az ítélőtábla között.

Dr. Varga Rita, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnökhelyettese az OBT szerepéről, a közelmúltban bekövetkezett szervezeti, működésbeli változásokról, a bérkérdésről, a Veszprémi Törvényszékkel kapcsolatos pályázatokra vonatkozó döntésekről beszélt, majd dr. Kovács Gergellyel, az OBT tagjával közösen elismerő okleveleket adtak át a 15, valamint 25 éve kiváló szolgálatot teljesítő bíráknak.

Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a törvényszék által elért eredményeket méltatva hangsúlyozta, hogy a Veszprémi Törvényszék mutatói követik az országos trendeket. Beszélt arról, hogy a két éven túl folyamatban levő ügyek aránya jelenleg Veszprém vármegyében az összes ügyhöz képest két százalék, ami kedvezőbb az országos átlagnál.

Dr. Kalas Tibor, a Kúria elnökhelyettese beszélt a feladatokról, kihívásokról és elismerését fejezte ki a veszprémi bírák felé.

A törvényszék elnöke megköszönte eddigi munkáját a Tapolcai Járásbíróság hamarosan nyugdíjba vonuló polgári ügyszakos bírájának, dr. Bors Ágnesnek.

Az összbírói értekezleten első alkalommal került sor a „Veszprémi Törvényszékért” érdemérem átadására: a dolgozók jelölései alapján a Veszprémi Törvényszék Bírói Tanácsa tett javaslatot a törvényszék elnökének a díjazottak személyére. A bírák közül dr. Fekete Orsolya, a törvényszék egyik polgári fellebbviteli tanácsának előadó bírája, az igazságügyi alkalmazottak körében pedig Saári Zoltánné, a Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának dolgozója vehette át az elismerést a törvényszék elnökétől.

Veszprém, 2025. május 13.

Veszprémi Törvényszék Sajtóosztály