A Fővárosi Törvényszék az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerint döntött a magyar állampolgár olaszországi elítélésének ún. megfeleltetéséről.

Az eljárás előzménye, hogy a férfit a Veronai Bíróság 2020. június 19-én, majd a Velencei Fellebbviteli Bíróság 2021. november 26-án kelt és 2022. január 11-től jogerős ítéletével az olasz törvény szerinti közúti emberölés bűncselekménye miatt 6 év szabadságvesztésre ítélte.

A Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet: I.r. vádlott szabadságvesztés büntetését és közügyektől eltiltását is 9 évre súlyosította.

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2018 márciusában J.R I.r. vádlottat szexuális erőszak bűntette miatt 8 év fegyházbüntetésre, és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. J.R.M. II.r. vádlottat szexuális erőszak bűntette miatt 7 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek.

A Debreceni Ítélőtábla a vádlottat a folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette és a folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntette miatt emelt vád alól bizonyítottság hiányában felmentette.

 

A másodfokú ítélet ellen a vádlott bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében az ügyész fellebbezett, így az ügy a Kúrián folytatódik.

 

A jogerősen megállapított tényállás alapján N.T. vádlott és a sértett 2014 évtől szerelmi kapcsolatban álltak egymással. Kapcsolatuk konfliktusokkal terhelt volt, számos alkalommal szakítottak, majd kibékültek. Gyakoriak voltak közöttük a heves veszekedések, amik esetenként kölcsönös tettlegességhez is vezettek. 

Nyilvános tárgyaláson, április 15-én, 10:00 órától bírálja el a Kúria eljáró tanácsa a felülvizsgálati kérelmet, a Pfv.21556/2019-es számon iktatott, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben.

A 30 éves vádlott és a sértett barátok voltak. A sértett többször befogadta magához és anyagilag is segítette a munkanélküli, lakóhellyel nem rendelkező vádlottat.

2021. október 10-én az ittas állapotban lévő vádlott szóváltást követően egy késsel mellkason szúrta a sértettet, majd kirohant a közeli buszmegállóban, ahol a rá várakozó barátjával közölte, hogy mit tett. A férfi hívta a mentőket és a rendőrséget. A mellkast érő szúrás közvetetten életveszélyes sérülést okozott a sértettnek. 

A 29 éves vádlott 2013 nyarán létesített párkapcsolatot a sértettel, akivel 2020 júliusában házasságot kötöttek, majd 2020 októberében közös gyermekük született. A férfi féltékenysége miatt már a házasságuk előtt is gyakoriak voltak a veszekedések, azt is kétségbe vonta, hogy ő a gyermek apja. Többször megfenyegette a sértettet, hogy megöli őt és a gyereket is.

A sértett 2021 februárjában meghatalmazást adott egy ügyvédnek a bontóperi képviseletre, és 2021 szeptemberében gyermekével együtt elköltözött a vádlottól. 

Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla a költségvetési csalás és pénzmosás bűntette miatt az I., II. és a III. rendű vádlottak ellen indított büntetőügyben az első fokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletét. Az elsőfokú ítélet megváltoztatására azonban csupán a bűncselekmények minősítése, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításának korrigálása, az I. rendű vádlottat érintő zár alá vétel feloldása és az eljárás során felmerült, a vádlottakat terhelő bűnügyi költségek összegének helyesbítése miatt volt szükség.

Cs.S. vádlott (1959) testvérével és annak feleségével egy családi házban éltek, az épület alsó szintjén a vádlott, felső szinten a házaspár lakott. A vízdíj fizetési kötelezettséget a testvérek nem teljesítették, ezért a hátralék behajtására végrehajtást rendeltek el, a végrehajtó azt a vádlott közmunkás keresetéből vonta le. Emiatt a vádlott testvérét többször megfenyegette. A vádlott egyszer megjelent testvére emeleti lakrészének ajtajában, kezében fejszét tartva az ajtón bekopogott, közölte vele, hogy rátöri az ajtót.

A kormányhivatal kezdeményezésére a bíróság a vádlottat (1981) cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte több ügycsoport – többek között az ingó és ingatlan vagyonnal történő rendelkezés, illetve a munkaviszonyból származó jövedelmének 50%-ának meghaladó jövedelemmel való rendelkezés – vonatkozásában.