Részletes keresés



 Emberölés előkészületének bűntette miatt emelt vádat az ellen a terhelt ellen az ügyészség, akinek büntetőügyében a Budapest Környéki Törvényszék 2022. május 12-én megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyalásán hirdetett ítéletet.

A Gyöngyösi Rendőrkapitányság súlyos testi sértés bűntette miatt folytat nyomozást R.J. gyanúsított ellen.
 

A Pécsi Járásbíróság 2020. február 18-án kihirdetett ítéletével a vádlott férfit 23 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás vétsége miatt 2 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és három év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Emellett vele szemben 369.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, valamint kötelezte az eljárás során felmerült 78.410 forint bűnügyi költség megfizetésére, valamint két sértett részére az okozott kár megtérítésére.

Elrendelte a Veszprémi Járásbíróság nyomozási bírája annak az 55 éves székesfehérvári férfinak a letartóztatását, akivel szemben szabálysértési értékre, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétsége és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás. 

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója 2020. március 26-án távmeghallgatás útján megtartott ülésén elrendelte annak a két férfinak a letartóztatását, akik ellen a Budaörsi Rendőrkapitányság nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt folytat nyomozást.

A Kaposvári Járásbíróság 2016. július 19. napján tartott gyorsított szabálysértési eljárásban döntött annak a távoltartó határozat hatálya alatt álló 37 éves férfinak az ügyében, aki 2016. július 16. napján ittas állapotban megjelent volt házastársa házában, ahonnan felszólítás ellenére sem volt hajlandó távozni. 
 

JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN

 

ALKOTMÁNYJOG

Grósz-Wilhelm Nikolett (2021): A védőoltások jogszerűségével kapcsolatos alkotmányjogi és munkajogi gondolatok a koronavírus árnyékában. Fontes Iuris, 7. évf. 4.sz. 15-25.

Istenes Attila (2022): Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az internet jogalkalmazói szemmel – az EJEB online térben elkövetett személyiségi jogsértéseket érintő gyakorlatáról. Polgári Jog, 7. évf. 1-2. sz. 12-28.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója elrendelte annak az 59 éves asszonynak az előzetes letartóztatását, aki ellen hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség folytat eljárást.
 

A Salgótarjáni Járásbíróság 40 nap elzárásra ítélt egy 59 éves salgótarjáni férfit aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntette miatt.

A Veszprémi Törvényszék 2015. február 19. napján ismét tárgyalást tartott a K. Bank Zrt. néhány részvényese által a bank közgyűlési határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított perben. Az ügyben eljáró bíró korábban kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását annak megállapítására, hogy Alaptörvénybe ütközik-e a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: integrációs törvény).

A Szolnoki Törvényszék, az ügyben első fokon eljárt Kunszentmártoni Járásbíróság ítéletét megváltoztatva, az által első fokon kiszabott 70 nap elzárás mellett 180.000-Ft pénzbüntetésre is ítélte azt a húszas éveiben járó, büntetett előéletű fiatalembert, aki két és fél évvel ezelőtt,Tiszaföldvár egyik szórakozóhelye előtt berúgta egy tolató autó szélvédőjét és jobb első ablakát, mert a jármű egyik utasával az este folyamán konfliktusba keveredett. 

A Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete által 2018. február 05-én előterjesztett kezdeményezése tárgyában tett megállapításokról szóló 60/2018. (V. 02.) OBT határozat az indokolással kiegészült, mely az Országos Bírói Tanács internetes honlapján a "Döntések" menüponton keresztül elérhető.
Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt M. J. ellen indított büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék I. fokon hozott ítéletét. A vádlott büntetésének tartamát a táblabíróság 10 évről 13 évre súlyosította, egyebekben az I. fokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
 

A Kúria közzétette a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának - a legfőbb ügyész előzetes döntéshozatali indítványa alapján - 2022. november 14. napján meghozott, A Btk. 371. § (2) bekezdése b) pont ba) alpontjában meghatározott falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétségének elkövetési tárgya és a rongálással okozott kár meghatározásáról szóló 4/2022. JEH határozatát (Jpe.IV.60.012/2022/12. szám).
A Kúria 4/2022. JEH határozatának rendelkező része szerint a falfirkán értendő felületbevonat elhelyezése alapvetően a támadott idegen vagyontárgy külső megjelenésének háborítatlanságához fűződő érdek védelme szempontjából képez büntetendő magatartást. A falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás tényállásszerű, ha az elkövető az elkövetési tárgy, így bármely köz- vagy magántulajdoban lévő idegen vagyontárgy — azaz pénzben kifejezhető értékű ingó vagy ingatlan dolog — felületén, a tulajdonos vagy vagyonkezelésre jogosult engedélye nélkül hoz létre változtatást, így például jelet, ábrát vagy feliratot helyez el [Btk. 371. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont ba) alpont].
A falfirka elhelyezése nem önálló elkövetési magatartás, hanem az elkövetés olyan módja, amelyet a törvény minősített esetként szabályoz, és amelynek a rongálás — egyébként a károkozás mértékéhez igazodó — minősítése kapcsán tulajdonít jelentőséget. A falfirka esetében közömbös a vagyontárgyra felvitt ábrázolás tartalma, mibenléte, célja, önmagában a vagyontárgy felületén való elhelyezés ténye képez minősített esetet.
A firkálással, felfestéssel (lefestés), szennyezéssel (leöntés) elkövetett felületmegváltoztatás, a vagyontárgy állapotának megváltoztatása is állagsérelem, így a dologrongálás fogalma alá tartozik, mert megváltoztatja az eredeti felület megjelenését, és az eredeti állapot helyreállítása csak anyagi ráfordítás árán lehetséges. Ebben az esetben az eredeti állapot helyreállításának költsége a rongálással okozott kár [Btk. 371. § (1) bekezdés, (7) bekezdés, 459. § (1) bekezdés 16. pont.].

A jogegységi határozat ITT érhető el. (https://lb.hu/hu/joghat/42022-jeh-jpeiv60012202212-szam)

Az Országos Bírósági Hivatal által kiadott eredeti hír és a kapcsolódó dokumentum a https://birosag.hu/hirek/kategoria/ugyfeleknek/tajekoztatas-kuria-jogegysegi-panasz-tanacsanak-42022-jogegysegi  linkre kattintva tekinthető meg.
Kapcsolódó dokumentum: 
https://miskolcitorvenyszek.birosag.hu/sites/default/files/news/4_2022_jeh_jpe_iv_60012_2022_12_kiadmany_0.pdf

Miskolc, 2023. január 6.
 

A Debreceni Törvényszék 2019. január 8-án hirdetett ügydöntő határozatot annak a vádlottnak a büntetőügyében, aki Debrecenben, a Böszörményi úton a sebesség túllépése miatt egy balra ívelő kanyart nem tudott bevenni, sodródni kezdett, a gépkocsival felszaladt az útpadkára, és az ott tartózkodó sértetteket elütötte. A baleset következtében egy 28 éves férfi a helyszínen életét vesztette, egy 19 éves lány súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, melyek maradandó fogyatékosság hátrahagyásával gyógyultak.

A Pécsi Járásbíróság 2019. október 1-én elrendelte L.D. gyanúsított letartóztatását egy hónapra embercsempészés bűntettének kísérlete miatt. 

Elrendelte a Veszprémi Járásbíróság nyomozási bírája annak a 29 éves szír állampolgárságú férfinek a letartóztatását, akivel szemben csempészett személy sanyargatásával elkövetett embercsempészés bűntette miatt indult büntetőeljárás. 

Az ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokon eljárt Kaposvári Törvényszék – bűncselekmény hiányában történő felmentésről rendelkező – ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Elrendelte, hogy a megismételt eljárást a Szekszárdi Törvényszék folytassa le.

 
 
A Fővárosi Törvényszék 2016. november 11-én ítéletet hirdetett T. Z. és 17 társa ellen kötelességüket megszegve, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indított büntetőügyben. A bíróság az eljárás 18 vádlottja közül 4 vádlott bűnösségét állapította meg.
 
A vádlott a vádbeli napon, hajnalban egy szórakozóhelyről távozott társaival, mikor a gépkocsiból harmadmagával kiszállt, mert Sz.S. tanú meglátta a szintén szórakozásból hazafelé tartó volt barátnőjét. A volt barátnő azonban kérte Sz.S. tanút, hogy hagyja őt békén, majd közöttük szóváltás alakult ki, amibe a volt barátnő társaságában lévő B.F. sértett akként avatkozott bele, hogy kérte Sz.S.  tanút, hagyja békén a volt barátnőjét.