A Szolnoki Törvényszék dísztermében 2023. október 4-én ünnepélyes keretek között mutatták be „A Szolnoki Törvényszék épületének 130 éves története képekben” – című bíróságtörténeti fényképalbumot, ami a törvényszék Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás” – pályázatsorozata keretében megjelentetett hatodik kötete.

A bemutatón Kissné dr. Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék elnökének nyitóbeszédét követően Bojtos Gábor, a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára főlevéltárosa – a kötet egyik szerzője – az idén 130 éves épület történetéről és az album elkészítését megelőző kutatási folyamatról tartott előadást.

Ezután Klenovics Róbert, az Országos Bírósági Hivatal Műszaki Főosztályának főosztályvezetője a törvényszéki épület tető- és homlokzatrekonstrukciójának 2023 szeptemberében zárult tervezési folyamatát és az elkészült kiviteli terveket mutatta be, melyek megvalósítása várhatóan a jövő év második felében, a tetőrekonstrukció megindulásával veszi majd kezdetét.

„Az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás” – pályázatsorozat keretében idén, immáron a hatodik kötetünket készítettük el. Mindig igyekeztünk Jász-Nagykun-Szolnok vármegye gazdag bírósági történelméből egy-egy évfordulóhoz, történelmi eseményhez aktuálisan kötődő témát kiemelni, hogy azt, korabeli dokumentumokkal, fotókkal, riportokkal színesítve tárjuk az olvasók elé.

A Szolnoki Törvényszék épülete idén 130 éves, ezért a neves évforduló tiszteletére ezúttal egy fényképekkel gazdagon illusztrált albumot állítottunk össze, melyben arra törekedtünk, hogy a lehető legteljesebb képet mutassa arról hogyan alakult ki az épület jelenlegi arculata, milyen fontos események alakították a sorsát, és megemlítünk néhány itt tárgyalt, a maga idejében nagy port kavart bírósági ügyet is.” – mondta Kissné dr. Szabó Judit törvényszéki elnök.

„A fotókkal gazdagon illusztrált albumból az 1867-es kiegyezéstől napjainkig megismerhetjük a Szolnoki Törvényszék épületének történetét. Megtudhatjuk hogyan vívott „harcot” három Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei nagyváros: Jászberény, Karcag és Szolnok a későbbi vármegyeszékhelyi címért és a törvényszék létesítési jogért. Betekintést nyerünk a sokáig egy emeletes Szolnoki Igazságügyi Palota születésének történetébe, és az egy földrengéssel, az első világégéssel, az őszirózsás forradalommal, a Tanácsköztársasággal és a román megszállással sújtott első évtizedeibe. Megismerhetjük a második emelet felépítésének történetét. Megtudhatjuk hogyan vészelte át a második világháborút. Betekintést nyerünk az épület falai között működő Szolnoki Műszaki Egyetem történetébe, majd megtudhatjuk, hogy a hatvanas évektől napjainkig milyen beruházásokat, átalakításokat végeztek a törvényházon.” – zárta sorait az elnök.

Szolnok, 2023. október 4.

Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya

A Zalaegerszegi Törvényszék 2024-ben kiegyensúlyozottan teljesített, ezt mutatják a legfontosabb minőségi és mennyiségi mutatói is - mondta dr. Tóth Áron László, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elnöki Kabinet főosztályvezetője a Zalaegerszegi Törvényszék sajtótájékoztatóján.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően dr. Sorok Norbert, a törvényszék elnöke 2025. március 27-én adott tájékoztatást az összbírói értekezleten a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről. Ezzel együtt sajtótájékoztató keretében is hírt adtak a főbb adatokról. 

Tavaly országosan 1,2 millió ügy érkezett a bíróságokra (Zala vármegyébe ennek 2%-a, 23.413 darab), az ezekben érintett felek száma pedig legalább duplája. Az ítéletek több millió ember életére vannak hatással, ezért is fontos, hogy a zalai bíróságokon az ítélkezés megalapozottan és szakmailag kimagaslóan zajlott – emelte ki dr. Tóth Áron László. A főosztályvezető hozzátette, a Zalaegerszegi Törvényszék a 2020-as állapothoz képest több mint 50%-kal csökkentette a két éven túl elhúzódó ügyek számát, s a bírói munka is megalapozottan zajlott: a polgári-gazdasági ügyszakban az ítéletek 94%-ával, míg a büntető ügyszakban 78%-ával szemben nem éltek jogorvoslattal, ez azt jelenti, hogy a felek többsége igazságosnak tartja a hozott döntéseket. 

A képen balról jobbra: dr. Bartalné dr. Mentes Judit, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője, dr. Tóth Áron László, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elnöki Kabinetének főosztályvezetője, dr. Sorok Norbert, 
a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke és dr. Vándor Virág, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője.

Dr. Sorok Norbert, a törvényszék elnöke elmondta, hogy 2024-ben is meg kellett felelni a gazdasági kihívásoknak, amelyek egyfajta elvándorlást eredményeztek a szervezeten belül, ennek ellenére a zalai bíróságok feladatukat lelkiismeretesen, időszerűen és szakmailag megalapozottan látták el. A múlt évben állagmegóvó és munkakörnyezet-javító beruházások történtek minden vármegyei bíróságon: kiemelendő a Zalaegerszegi Járásbíróság épülete légszivattyús rendszerének kiépítése, a Keszthelyi Járásbíróság padlásterében a tűzjelző rendszer kialakítása.  A törvényszék határmenti országokat érintő, nemzetközi kapcsolatai tovább bővültek, Eisenstadt és Muraszombat mellett immár a Csáktornyai Járásbírósággal és a Varasdi Törvényszékkel is zajlik a szakmai tapasztalatcsere. A hagyományápolás jegyében sikeres volt az OBH Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás pályázatunk is. Megjelent a Zalai bírói archontológia aktualizált kiadása, valamint országos konferenciával ünnepelte 30 éves jubileumát a Zalaegerszegi Törvényszék Dr. Degré Alajos Jogi Szakkönyvtára.

Dr. Bartalné dr. Mentes Judit

  sajtószóvivő