Az eljárási illeték számlára a bírósági eljárásokhoz kapcsolódó illetéket fizetik be az ügyfelek.
Az eljárási illeték számlára történő befizetés esetén a közlemény rovatban fel kell tüntetni az eljáró bíróság és az eljárásra kötelezett fél nevét, a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát és – ha ismert- a lajstromszámát.
A számlát a NAV kezeli a törvényszéknek csak megtekintési jogosultsága van, arról a gazdasági hivatal visszautalást nem tud kezdeményezni. Az eljárási illeték számlára fizetett összegek visszatérítésére (téves befizetés, magasabb összegű illeték befizetése) a 44/2004. (XII.20.) PM rendelet 7.§-a vonatkozik.
Az előirányzat felhasználási keretszámla a törvényszék alaptevékenységéhez kapcsolódó bevételek és kiadások teljesítésére, a költségvetési gazdálkodás lebonyolítására szolgál.
A bírósági eljárásokhoz kapcsolódóan – a gazdasági hivatal külön felhívására - az ügyfelek ide fizetik be a bírósági végzéssel megállapított bűnügyi költséget, állam által előlegezett költséget, rendőri elővezetési költséget stb.
A törvényszék a bírói (elnöki) letéti számlán kezeli azon idegen pénzeszközöket, amelyek a bírósági eljárásokhoz kapcsolódnak, pl. őrzési letétek, teljesítési letétek, biztosíték, szakértői díjelőleg, ügygondnok, tanú költségelőleg, óvadék.
A bírói (elnöki) letéti számlára történő befizetésnél a közleményben szükséges megjelölni az eljáró bíróság nevét és ügyszámát, az összeg rendeltetését, valamint a peres felek nevét.
A felszámolói díjfedezeti letéti számlára fizetik be a felszámolási eljáráshoz kapcsolódóan a hitelezők a regisztrációs díjat, mely a felszámolási eljárás befejezésekor a jogerős bírói ítéletek által elrendelt kifizetések fedezetéül szolgál.
A központosított beszedési számla a központi költségvetést megillető bírság bevételek beszedésére szolgál.
A központosított beszedési számlára – a gazdasági hivatal külön felhívására – fizetik be az ügyfelek a bírósági eljárásokban megállapított pénzbírság jellegű büntetéseket, pl. pénzbírság, pénzbüntetés, pénz- és rendbírság, vagyonelkobzás stb.
Az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) 45 § "szakasz" rendelkezései szerinti kérelmek esetén előírt eljárási illetékek megfizetésére.
Megnevezése: Nyíregyházi Törvényszék
Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 2.
Adószáma: 15311502-1-15
KSH száma: 15311502 8423 312 15
AHT azonosító: 035642
AHTT azonosító: 209126
PIR törzsszám: 311508
Szakágazati besorolás: 033020
Számlavezető: Magyar Államkincstár
Előirányzat –felhasználási keretszámla: 10044001-01483123-00000000
Intézményi kártyafedezeti számla: 10044001-01483123-00060004
Felszámolói díjfedezeti letéti számla: 10044001-01483123-24000004
Végrehajtói letéti számla: 10044001-01483123-22000008
Bírói (elnöki, óvadéki) letét számla: 10044001-01483123-21000005
EFER elszámolási számla: 10044001-01483123-02000006
Fedezetbiztosítási számla: 10044001-01483123-90000009
EU-s program célelszámolási számla: 10044001-01483123-30005008
Eljárási illeték számla: 10032000-01012482-00000000
VIP kártyafedezeti számla: 10044001-01483123-000700003
Központosított beszedési számla: 10044001-01040009-00000000
| Előirányzat-felhasználási keret számla: | HU60 10048005-01483192-00000000 |
| Kártyafedezeti számla: | HU46 10048005-01483192-00060004 |
| Központosított beszedési számla: | HU15 10048005-01040009-00000000 |
| Bírói letét számla: | HU39 10048005-01483192-21000005 |
| Végrehajtói letét számla: | HU05 10048005-01483192-22000008 |
| Felszámolói díj fedezeti letét számla: | HU13 10048005-01483192-24000004 |
| Eljárási illeték számla: | HU10 10032000-01012516-00000000 |
SWIFT-kód: MANEHUHB
3525 Miskolc, Fazekas u. 2.
3501 Miskolc, Pf. 270.
Gazdasági kezelőiroda: +36 46/815-225
+36 46/815-224
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje:
Csütörtök: 8:00-12:00, 13:00-15:00
többi munkanapon 9:00-11:00
Akadálymentesítéssel kapcsolatos információk az alábbi linken:
https://birosag.hu/sites/default/files/2024-04/akadalymentesites_adatok_20230505.pdf
4400 Nyíregyháza, Toldi u. 1.
4401 Nyíregyháza Pf.1041.
+36 42 524 000 /793
cegbirosagnyt@nyiregyhazit.birosag.hu, nyhtgazdasagi@birosag.hu
Dr. Varjasi Erika
Felvilágosításadás, ügyfélfogadási idő cég- és gazdasági irodában, végrehajtói irodában, valamint a közjegyzői irattárban (Nyíregyháza, Toldi u. 1.)
Központi telefonszám: 42/524-000
Kizárólag cég- és gazdasági ügyekkel kapcsolatos felvilágosítás: 42/524-000
Hétfő: 14:00-16:00 óra
Kedd: 09:00-11:00 óra
Szerda: 08:00-15:30 óra (panasznap)
Csütörtök: 09:00-11:00 óra
Péntek: 09:00-11:00 óra
* cég-és gazdasági irodában előzetes időpontfoglalás alapján minden csütörtökön 14:00 és 16:00 óra között a jogi képviselők részére további iratbetekintési lehetőség biztosított.
Az épületben a Nyíregyházi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma, a Nyíregyházi Járásbíróság, a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (KMB), valamint a Nyíregyházi Törvényszék Gazdasági Hivatala található.
8200 Veszprém, Vár utca 19.
8210 Veszprém, Pf. 1029.
+36 88 577 500
+36 70 514 7405
cegbirosag_veszprem@birosag.hu
Dr. Vincze Edina
Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy a kialakult járványügyi helyzetre tekintettel a személyes ügyfélfogadás 2020. szeptember 21-től a járványügyi készültség fennállásának ideje alatt szünetel.
A bírósági épületben tartózkodás rendje menüpontban olvasható szabályzat alapján belépésre jogosultak ügyfélfogadási időben a 70 514 7429-es telefonszámon tudnak előzetesen időpontot kérni.
Hétfő - kedd: 8.00-11.00
Szerda: 8.00-11.30 és 12.30-15.00
Csütörtök - péntek: 8.00-11.00
A 2008 óta hatályos TEÁOR’08-at a TEÁOR’25 váltja fel.
A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek egyértelműen átsorolható tevékenységei közül az adóhatóság fordítja át az új TEÁOR kódra a fordító kulcs alapján 2025. január 31. napjáig.
Amennyiben az egyéb tevékenységek az új osztályozás szerint több kódra válnak szét, akkor nem történik automatikus átfordítás. Ebben az esetben a szervezeteknek/önálló vállalkozóknak van bejelentési kötelezettségük 2025. július 1. napjáig.
A cégbejegyzésre kötelezett szervezet/önálló vállalkozó, ha nem ért egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenyégüket azonosító, megajánlott TEÁOR kódokkal, akkor 2025. július 1. napjáig az adóhatóságnál tud eredményezni.
A létesítő okiratban nem kerülnek átvezetésre az új kódok, mert létesítő okiratot csak maga a szervezet módosíthat. Az új főtevékenységet -akár azt, ami megajánlásra kerül -, akár azt, amire a szervezet 2025. július 1. napjáig változtat - elegendő akkor átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet a cégjegyzékben vezetett adatait módosítja.
Amennyiben a szervezet 2025. július 1. után módosít a főtevékenység kódján, akkor viszont azt - a megszokott módon - kötelező azonnal módosítani a létesítő okiratban is.
A főtevékenységen kívüli egyéb tevékenységet akkor kell csak átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva eleve változásbejegyzést kezdeményez.
Amennyiben a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.
A 2021. évi XCV törvény módosította 2022.január 1-től jelentősen a 2013 évi V.törvény /Ptk./ Harmadik Könyvét, továbbá módosította ugyanezen időponttól kezdődően a 2006.évi V.törvényt /Ctv./
A 2006.évi V.törvény /Ctv./ hatálya alá tartozó eljárásokban nincs törvénykezési szünet.
2021. július 1. napjától változnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezései.
A legfontosabbak:
Meghosszabbított határidő:
A 2021. június 30-án kényszertörlés alatt álló cégek még 2021. július 30. napjáig igazolhatják, hogy a NAV az adószámot helyreállította és kérhetik a kényszertörlési eljárás megszüntetését.
Lehetőség a kényszertörlési eljárás megszüntetésére:
Az új szabályok alapján a 2021. július 1. után kényszertörlés alá kerülő cégek kérhetik a kényszertörlési eljárás megszüntetését, ha megállapítható, hogy a továbbműködés feltételei fennállnak. Ha:
az elrendelés oka már nem áll fenn,
a cég érvényes adószámmal rendelkezik,
a tartozások kiegyenlítése megtörtént, valamint a cég megfizette az eljárás felügyeleti illetékét.
A törvénysértő működésben való közrehatás vizsgálata:
A cégbíróság vizsgálja a vezető tisztségviselő és a tag korábbi eljárásának, magatartásának felróhatóságát a kényszertörlési eljárásra vezető törvénysértő működés létrejöttében és fenntartásában. Ha a mulasztás a kényszertörlési eljárás megindítását megelőző két éven belül történt, akkor adott esetben a cégjegyzékből ezen idő alatt már törölt személyek felróható magatartása is vizsgálható.
Ha a cégbíróság a törvénysértő működés vizsgálata eredményeként megállapítja, hogy az eltiltással érintett személy nem tudja kétséget kizáróan igazolni azt, hogy az elvárható minden intézkedést megtett a cég törvénysértő működésének megszüntetése, a cég által megvalósított mulasztás megszüntetése érdekében akkor az eltiltott személy korlátlanul felel a kényszertörlési eljárásban bejelentett, ki nem elégített hitelezői követelésekért.
Az illetékekről szóló törvény változása:
2021. július 12. napjától a kényszertörlési eljárásért 250 000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket a kényszertörlési eljárás kezdő napján a cégjegyzékbe bejegyzett tagok és vezető tisztségviselő egyetemlegesen viselik.
A 2006. évi V. törvény 2017. január 01. napjától hatályos 24.§. (1) bekezdés n) pontja szerint a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cégnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló, 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) 14.§-a szerinti hivatalos elérhetőségét. A 131/G.§. szerint az adat nyilvántartása 2018. január 01. napjától kötelező.
A cég hivatalos elérhetőségét bejelentheti az E-ügyintézési törvény szerinti rendelkezési nyilvántartást vezető szervnél vagy a nyilvántartó cégbíróságnál. A cégbíróság az adatot az E-ügyintézési törvény szerinti rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be, ha azt a cég oda jelentette be. Ha a cég az adatot a cégbíróság felé jelentette be, a cégbíróság a bejegyzésről a 2015. évi CCXXII. törvény 14.§. (9) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető szervet elektronikus úton értesíti.
Felhívja a cégbíróság a figyelmet, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a gazdálkodó szervezet kötelezettségének nem teljesítése esetén köteles a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását kezdeményezni.
Veszprém, 2017. október 10.
A Veszprémi Törvényszék Cégbírósága tájékoztatja az ügyfeleket, hogy - ha azt a cég tagja, vagy képviselője kéri –, 2016. január 1. napjától kezdődően illetékmentes a cég cégkivonatának, cégbizonyítványának és cégmásolatának kiállítása, valamint a cég cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő megküldése.
2015. január 01. napjától a törvényességi felügyeleti eljárásban a cég a kérelmét kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. Az eljárással kapcsolatos általános információk az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat honlapján (www.ceginformaciosszolgalat.kormany.hu), a felhasználandó űrlap a http://www.e-cegjegyzek.hu/cgturlap címen érhetők el.
A 2016. évi I. törvénnyel módosított 2013. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint azon korlátolt felelősségű társaság, amely jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot, legkésőbb 2017. március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulásáról, egyesüléséről dönteni azzal, hogy a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat. A társaságnak egyidejűleg döntenie kell a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről. A változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat-módosítás kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Ha a cég egyéb cégadatot érintő változást is bejelent, abban az esetben is csak az e cégadat módosítására vonatkozóan egyébként fizetendő illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni.
A Veszprémi Törvényszék Cégbírósága felhívja a figyelmet, hogy a Magyar Közlöny 2017. március 01. napján kiadott 30. számában megjelent a 2017. évi II. törvény a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről.
A jogszabály az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45.§ (1a) és (3) bekezdését, valamint az (1) bekezdés d) pontját az alábbiak szerint módosította:
- (1a) A szociális szövetkezet, a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes;
- (3) Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke zártkörűen működő részvénytársaság esetén 50.000Ft, azzal, hogy amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték (1) bekezdés szerinti összegre történő kiegészítésére;
- a 45. § (1) bekezdés d) pontjában az „a)–c) pont” szövegrész helyébe az „a) és b) pont” szöveg lép.
Ugyanez a jogszabály kiegészítette a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 20. §-át a következő (2a) bekezdéssel:
- (2a) Nem kell közzétételi költségtérítést fizetni a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén.
A záró rendelkezések szerint a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Részben akadálymentesített, mely érinti:
- Főbejárat és előtér.
- Udvari kapubejárat (innen lépcsőn keresztül megközelíthető földszinti mozgáskorlátozott WC).
- Hátsó, gazdasági hivatali épületrész mozgáskorlátozott WC-vel.
Az épületbe bejutás a főbejáraton keresztül akadálymentesen az előtérig, a gazdasági hivatali épületrészbe az udvari kapubejárón keresztül akadálymentesen.
A mozgáskorlátozott személy tárgyalótermekbe való bejutása bírósági alkalmazottak fizikai-emberi erőforrás igénybevételével történik.
Adott ügyben adott bírónak érkezik a jelzés az ügyféltől és a bíró a tárgyalást a Földszint 22. vagy 23. tárgyalóba tűzi ki, foglalja le.
Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke 256.E/2020. (VI. 18.) OBHE határozatával Dr. Vida-Sós Tündét, a Szegedi Járásbíróság elnökét 2020. június 18. napjától az elnöki tisztség betöltéséig, de legfeljebb 2020. december 17. napjáig terjedő időtartamra a Szegedi Törvényszék elnöki feladatainak ellátásával megbízta.
A Szolnoki Törvényszék másodfokú döntésével jogerősen lezárult annak a 21 éves, büntetett előéletű fiatalembernek a büntetőügye, aki 2022. január 18-án nem sokkal este fél tíz után betört egy jászkiséri házba, majd a zajra felriadó, a házban egyedül élő 81 éves mozgáskorlátozott asszonytól pénzt követelt.
A Szombathelyi Törvényszék többrendbeli vesztegetés elfogadásának bűntettében mondta ki bűnösnek azt a vezető beosztású orvost, aki 2013. október és 2022 októbere közötti időszakban az irányítása alatt lévő osztályon kezelt betegek hozzátartozóitól az egészségügyi ellátásért sokszor és ismétlődően jogtalan vagyoni előnyt kért, illetve fogadott el.
A bírósághoz való hozzáférés megkönnyítését és egyszerűsítését szolgálja a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) 14. járásbíróságaként működő Érdi Járásbíróság elindítása. Az újonnan felálló bíróságnak ideiglenesen helyt adó épületet dr. Handó Tünde az, Országos Bírósági Hivatal elnöke, Radich Orsolya, a Pest Megyei Kormányhivatal főigazgatója, T. Mészáros András, Érd Város polgármestere, valamint dr. Gerber Tamás, a BKT elnöke adta át.
