Idén 30 éve alakult meg a Zalaegerszegi Törvényszék Dr. Degré Alajos Jogi Szakkönyvtára. A jeles évforduló kapcsán 2024. október 10-én konferencia került megrendezésre Bíróság – Könyv – Könyvtár címmel. 

A rendezvény a Zalaegerszegi Törvényszék, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Jogi Szekciója, illetve az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer égisze alatt, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) támogatásával valósult meg. 

A több mint 70 fős rendezvény résztvevőit az Országos Bírósági Hivatal főosztályvezetője,
dr. Csorba Zsolt Ödön köszöntötte, melynek során hangsúlyozta a bírósági könyvtárak jelentőségét, kiemelve a zalai kezdeteket, hiszen az 1994-ben alakult Dr. Degré Alajos Jogi Szakkönyvtár mintául szolgált az ország többi bíróságának is.  A főosztályvezető kitért arra is, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék élen jár az OBH Ráth György bírósági történelem és hagyományápolás pályázatában is: 10 éve sikeres a téma különféle területein, maradandót alkotva az utókor számára is.

A résztvevők a könyvtári jubileumot az alapítók - dr. Magyar Károly és Sándor Gertrud -, valamint a névadó, dr. Degré Alajos leszármazottaival együtt ünnepelhették.

Dr. Magyar Károly 1992-ben lett a törvényszék elnöke azzal az álommal, hogy a régi bírósági épület felújítása során létrehoz egy könyvtárat is. Nyitóbeszédében felidézte a kezdeteket, kiemelte: a bíráskodás jellemzője, hogy élő kapcsolatban van a mindenkori elmélettel, tudománnyal, s ehhez nélkülözhetetlen a könyvtár. Nem csak a múltban, napjainkban is. 

Sándor Gertrud 1994-ben tette le az esküt az igazságszolgáltatás kötelékében és 24 éven át vezette a szakkönyvtárat. Előadásában bemutatta a főbb állomásokat, mérföldköveket, többek között kitérve arra, hogy 1996-ban vette fel a bibliotéka dr. Degré Alajos nevét, s jelezte: nem csak a jogi szakkönyvtárak, hanem a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Jogi Szekciója is zalai gyökerekkel bír. 

A könyvtár névadójának emlékét dr. Horváth Zsolt, a Lenti Járásbíróság elnöke idézte fel. Az „Egy fáradhatatlan elme” című előadása nyomán egy rendkívül sokoldalú Degré Alajost ismerhetett meg a közönség: cserkészt, katonát, miniszteri biztost, bírót, tanárt, levéltárost, az Embert. Az előadó szavai során olyan életút bontakozott ki, amely méltó példa lehet mindenki számára. 

A Degré Alajosról elnevezett bibliotéka 3.000 kötettel indult, s ma már több mint 20 ezer példányt számlál, benne több, saját kiadású dokumentummal.  A Ráth György bírósági történelem és hagyományápolás pályázat révén az elmúlt években ugyanis több kiadvány is napvilágot látott. A legújabb, a konferencia napján bemutatott „Zalai bírói archontológia 1872-2024” átdogozott és frissített kiadása egy 2020-ban lezárt kutatásnak. A kiadványt – amely elérhető lesz a bíróság honlapján – dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke mutatta be. 

Gerencsér Judit, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese, a Kúria egykori könyvtárvezetője személyesen ugyan nem lehetett jelen, de üzenetében hangsúlyozta: a 21. században a könyvtárak és a könyvtárosok szerepe felbecsülhetetlen. A régi megtartása mellett az újat elsajátítva alkalmazkodnak a változó környezethez, összekötő kapocsként szolgálnak nem csak az olvasók, hanem egymás között is. Csapatmunka, elhivatottság és élethosszig tartó tanulás jellemzi a szakmát, amely az elkötelezett vezetők támogatása mellett szolgálja a jogi közösséget. 

Dr. Urai-Tóth Éva, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Jogi Szekciójának elnöke, az Országgyűlési Könyvtár vezetőhelyettese zárta az előadók sorát azzal, hogy bemutatta az Országgyűlés Magyar Jogi Portálját, amelyen a konferenciához kapcsoltan elindult Degré Alajos műveink digitalizálása, s a jövőben a leszármazottakkal történő egyeztetést követően nyilvánosan is elérhetőek lesznek a Zalaegerszegen sokak által csak Lojzi bácsiként ismert névadó művei. 

A konferencia bírósági tárlatvezetéssel zárult, amely során dr. Sorok Norbert elnök és Balog Eszter könyvtárvezető kalauzolta az érdeklődőket.

A program a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Jogi Szekciója tagjai számára másnap is folytatódott, a szakmai konferencia után Zalaegerszeg nevezetességeivel ismerkedhettek a résztvevők: a Göcseji Múzeumban tárlatvezetés, a Tourinform Iroda jóvoltából egy Belvárosi séta program várta az érdeklőket, s lehetőség volt a Mindszentyneum megtekintésére. A Zala Vármegyei Büntetés-Végrehajtási Intézetet is fogadta a jogi könyvtárosokat, ahol amellett, hogy széleskörű tájékoztatót kaptak az intézet működéséről, mindennapjairól, megismerkedhettek a börtön könyvtárával is. 

Dr. Vándor Virág 
sajtószóvivő

2024. november 8-án a Veszprémi Törvényszék, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Pannon Egyetem képviselői közösen helyezték el az emlékezés koszorúit az 1956-os veszprémi deportáltak emléktáblájánál.

A törvényszék homlokzatán elhelyezett emléktábla annak a mintegy száz veszpréminek – többségében a Veszprémi Vegyipari Egyetem hallgatóinak és néhány oktatójának – állít emléket, akiket 1956. november 8-án a megszálló szovjet belügyi hatóságok a forradalomban való részvételük miatt az egykori várbörtönből hurcoltak el előbb Ungvárra, majd a galíciai Sztrij város börtönébe. A deportáltakat néhány héten belül visszaszállították Veszprémbe. Közülük többen pár napos fogvatartás után hazatérhettek, sokakat azonban internáltak, az egyetemről eltávolítottak, megvertek, meghurcoltak, későbbi egzisztenciájukat ellehetetlenítették, és az ország elhagyására kényszerítették.

A koszorúk elhelyezése előtt ünnepi beszédet mondott Porga Gyula, Veszprém polgármestere.

Veszprém, 2024. november 8.

Veszprémi Törvényszék Sajtóosztály