Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt T. CS. I. rendű vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletét. A bíróság halált okozó testi sértés bűntettében továbbá emberkereskedelem és kényszermunka bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat. Az I. rendű vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás ezzel jogerőre emelkedett.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. rendű vádlott egy 2019-ben Tömörkény településre költözött párral megismerkedett, gazdálkodásukat rendszeresen segítette. Ennek során a pár férfi tagjával – a későbbi sértettel - összebarátkozott, míg annak élettársával egymásba szerettek. A szerelmi viszonyról tudomást szerző sértett a barátjának felajánlotta, hogy fizetség ellenében élettársát elengedi vele. A vádlott végül 2021. áprilisában e célból 3,5 millió forintot adott át a sértettnek, aki viszont további összeget követelt. Ennek nyomán szóváltásba és kölcsönös dulakodásba keveredtek, mely során a vádlott egy vascsővel legalább két alkalommal, nagy erővel fejen ütötte a sértettet, aki a bántalmazás következtében az életét vesztette. A vádlott ezt követően a sértett holttestét - annak tanyájáról - autóval elszállította, és ismeretlen helyre rejtette. A később hazaérkező nőnek azt mondta, hogy volt élettársát ismeretlen személyeknek adta át, hogy gondoskodjanak a végleges eltüntetéséről. Ezután megkérte a nőt, hogy tegyen a rendőrségen valótlan bejelentést a férfi eltűnéséről. Az így elindult körözési eljárásban azonban kiderült, hogy a férfi és a nő vallomása valótlan volt.
Az elsőfokú bíróság döntésével szemben az I. r. vádlott és védője elsődlegesen eltérő tényállás megállapítása és erre tekintettel a vádlott felmentése érdekében, másodsorban eltérő minősítés érdekében a kiszabott büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyására tett indítványt.
Az immár jogerős döntés szóbeli indokolása során Dr. Nagy Erzsébet tanácselnök kiemelte, hogy a bejelentett - felmentést célzó - védelmi fellebbezés alaptalan volt. A Szegedi Ítélőtábla eljáró tanácsa az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást – a másodfokú eljárásban a jogi indokolásban tett kisebb helyesbítéssel és kiegészítésekkel – megalapozottnak találta. Erre tekintettel a védelem tényállást támadó fellebbezése - mely a vádlott felmentésére irányult – nem foghatott helyt, hiszen megalapozott tényállás esetén a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapíthat meg eltérő tényállást.
Megállapította továbbá, hogy a törvényszék többségében helyesen hívta fel és értékelte az I. rendű vádlott vonatkozásában releváns, a büntetés kiszabása szempontjából lényeges súlyosító és enyhítő körülményeket, azok csak minimális pontosításra szorultak. Ezeket figyelembe véve a Szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy bár az I. rendű vádlott vonatkozásában az enyhítő körülmények vannak túlsúlyban, a vele szemben elsőfokon kiszabott, a középmértéket jelentő 7 év szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás arányos és törvényes büntetés, az ügy minden körülményét - főként a halálos eredmény bekövetkezését - figyelembe véve minden szempontból alkalmas a büntetéssel elérni kívánt célok maradéktalan megvalósulásához. A büntetés enyhítésére tehát nem látott lehetőséget az ítélőtábla.
A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Zöldhulladék tárolóban rejtette el áldozatát a vádlott. Korábban a két férfi üzlettársak voltak, majd 2017-től egyre több feszültség alakult ki köztük. Végül a vádlott 2018-ban, egy megbeszélés során végzett a sértettel. Emberölés bűntette miatt a Pest Vármegyei Főügyészség emelt vádat a terhelt ellen, míg a Budapest Környéki Törvényszék 2024. július 3-án megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyalásán hirdetett ítéletet a büntetőügyben.
A Debreceni Törvényszék a harmadrendű vádlottat két rendbeli rablás bűntettében, két rendbeli személyi szabadság megsértésének bűntettében, magánlaksértés bűntettében és egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében, a negyedrendű vádlottat rablás bűntettének kísérletében, bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettében, hat rendbeli személyi szabadság megsértésének bűntettében, magánlaksértés bűntettében, bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntettének kísérletében és egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében, míg az ötöd rendű vádlottat zsarolás bűntettében mondta ki bűnösnek, melyet bűnsegédként követett el.
A Pécsi Törvényszék a 2024. április 25-én megtartott nyilvános tárgyaláson kihirdetett ítéletével Gy. B. Gy. vádlottat védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt tizennégy év fegyházra és tíz év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte, továbbá a vádlottat végleges hatállyal eltiltotta a betegápolói, egészségügyi szakdolgozói foglalkozás gyakorlásától. Kötelezte a vádlottat 1.229.144 forint bűnügyi költség államnak történő megfizetésére. A vádlott a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható.
Saját magáról elnevezett orvosi technikával szerzett pácienseket a terhelt. Több kiskorú sértett felé szexuálisan közeledett a kezelések során. Tizenkettedik életévét be nem töltött, egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat ellene a Pest Vármegyei Főügyészség, a Budapest Környéki Törvényszék pedig 2025. március 24-én megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyalásán hirdetett ítéletet a büntetőügyben.
2019. január 1-én jött létre az Érdi Járásbíróság, a Budapest Környéki Törvényszék 14. járásbírósága. A járásbíróság felállítását több évtizedes előkészítő munka előzte meg. A működés megkezdésével az érdi járás lakói egyszerűbben juthatnak hozzá a bírósági szolgáltatásokhoz, helyben intézhetik peres ügyeiket. Az elmúlt egy év tapasztalatairól dr. Liziczay Sándorral, a bíróság elnökével beszélgettünk.
