A Szombathelyi Törvényszéken, és az illetékességi területén működő járásbíróságokon az informatikai rendszerek karbantartása miatt 2024. augusztus 6. (kedd) 14:00 óra és 2024. augusztus 7. (szerda) 22:00 óra között az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szolgáltatáskiesés tapasztalható (beadványok lajstromozása, bírósági határozatok kiküldése, végzések közzététele).
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi 394/G. § (10) bekezdése, valamint a 2016. évi CXXX. törvény 617. §-a, illetve a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 154. § (2) bekezdése alapján a Szombathelyi Törvényszéken és az illetékességi területén működő járásbíróságokon folyamatban lévő ügyek vonatkozásában 2024. augusztus 6. és augusztus 7. napja a napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele.
Egymást érik a kerek évfordulók Miskolcon: 120 évvel ezelőtt adták át a Törvényszék épületét, 110 éves a város törvényhatósági joga és 100 évvel ezelőtt indult el a jogászképzés Miskolcon. Emiatt, valamint a Bíróság napja alkalmából a Diósgyőri várban rendeztek egy bíróságtörténeti kiállítással egybekötött összbírói értekezletet, ahol a hazai és a miskolci ítélkezés elmúlt 150 évének legjelentősebb pillanataira is emlékeztek.
A koronavírus járvány lényeges változásokat hozott az emberek életében.
A hatékony védekezés érdekében elrendelt veszélyhelyzet számos intézmény munkáját érintette. Hogyan zajlik most az ügyintézés Jász-Nagykun-Szolnok megye bíróságain? Tartanak-e tárgyalásokat? Lehet-e új eljárásokat indítani? Nem tartanak-e az ügyek elhúzódásától? Egyebek mellett erről kérdeztük Kissné dr. Szabó Juditot, a Szolnoki Törvényszék elnökét
Megállt az élet a bíróságokon?
A bíróságok a veszélyhelyzet időtartama alatt is folyamatosan működnek, és változatlanul minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a válsághelyzet ellenére is időszerű és megalapozott ítélkezést folytassanak.
Milyen változásokat hozott a veszélyhelyzet?
Jelentős változás, hogy fő szabály szerint az ügyfelek nem léphetnek be a bírósági épületekbe.
Mindez érdemben nem érinti az olyan, egyébként is tárgyaláson kívül intézendő ügyek vitelét, mint a végrehajtási, a csőd- és felszámolási eljárás, valamint a cégek és a társadalmi szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárások.
Újdonság azonban, hogy azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság normál esetben tárgyalást tartana, most írásban érintkezik az ügyfelekkel, és ha a jogszabályok ezt lehetővé teszik, tárgyaláson kívül folytatja le az eljárást, így szerzi be a bizonyítékokat, és számos esetben ügyöntő határozatot is hozhat.
Azokban az ügyekben pedig, amelyekben elkerülhetetlen, hogy személyes meghallgatást tartson, ezt elsődlegesen kifejezetten erre a célra kialakított tárgyalótermekben távmeghallgatás vagy videotelefonálásra alkalmas programok útján végzi. Ez csak akkor lehetséges, ha az ügyfél otthonában maga is rendelkezik az ehhez szükséges számítógéppel és internetkapcsolattal.
Hagyományos értelemben vett személyes meghallgatásra csak ezek hiányában, szigorú tárgyalótermi biztonsági protokoll megtartása mellett kerülhet sor.
Melyek azok a konkrét esetek, amelyekben a veszélyhelyzet ideje alatt is tárgyalást tart a bíróság?
Ha valakit őrizetbe vesznek, a bíróságnak 72 órán belül döntenie kell a szabadon bocsátásáról, le kell tartóztatnia vagy bűnügyi felügyelet alá kell helyeznie. Ezen ügyekben most is ülést kell tartani. A családon belüli erőszak miatt megelőző távoltartást kérők ügyeiben most is meghallgatást kell tartani. A szabálysértés elkövetésén tetten ért, és a rendőség által gyorsított szabálysértési eljárásban bíróság elé állított személyek ügyeiben pedig most is tárgyalni kell, csak hogy néhány példát említsek. A fertőzésveszély csökkentése érdekében azonban ezeket az üléseket, tárgyalásokat szigorú óvintézkedések mellett, lehetőség szerint távmeghallgatás útján végezzük.
Lehet új eljárásokat, pereket indítani?
Természetesen igen. Folyamatosan érkeznek hozzánk a vádiratok és a keresetlevelek. Ehhez kapcsolódóan arra kérjük az ügyfeleket, hogy a beadványaikat a fertőzésveszély elkerülése érdekében lehetőség szerint elektronikus ügyfélkapun keresztül szíveskedjenek a bíróságokhoz eljuttatni. A bírósági gyűjtőládákban elhelyezett és a postai úton benyújtott iratok ugyanis a fertőzésveszély elkerülése érdekében 7 napos iratkarantén után kerülhetnek csak a kollégák elé.
Nem tartanak az ügyek elhúzódásától?
A bíróságok minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az ügyek folytatását ne hátráltassa a veszélyhelyzet. Az eljárási kódexek által biztosított eljárásgyorsító rendelkezések és a legmodernebb technikai eszközök alkalmazásával nap mint nap ezen dolgozunk.
Hogyan érinti a veszélyhelyzet a közigazgatási és munkaügyi ügyeket?
A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hasonlóan hazánk valamennyi közigazgatási és munkaügyi bíróságához 2020. április 1-én megszűnt. A korábban a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által tárgyalt munkaügyi ügyekben immáron a Szolnoki Törvényszék, míg a közigazgatási ügyekben a Debreceni Törvényszék jár el, amiről minden ügyfelet írásban tájékoztattunk.
Szolnok, 2020. május 13.
Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya
A Veszprémi Törvényszék több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt tíz év fegyházbüntetésre és tíz év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte – első fokon – azt a 61 éves veszprémi férfit, aki késsel többször megszúrta az unokaöccsét és szomszédját. A bíróság megállapította, hogy a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra, valamint kötelezte őt közel 500 ezer forint összegű bűnügyi költség megfizetésére.
A Szolnoki Törvényszék életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 2 év – 4 évi próbaidőre – felfüggesztett börtönre ítélte azt a 37 éves, büntetlen előéletű férfit, aki 2022. december 18-án este tíz óra körül egy jászladányi családi ház előtt összeverekedett válófélben lévő felesége új párjával, aki a bántalmazás következtében közvetlen életveszélyes sérüléseket szenvedett. Az ítélet jogerős.
Energetikai korszerűsítést hajt végre a Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla, a Bajai Járásbíróság és a Bajai Járási Ügyészség, valamint a Komlói Járásbíróság és a Komlói Járási Ügyészség közös épületeiben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. (NFSI). A beruházások a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósulnak meg.
Kábítószer-kereskedelmi hálózatot építettek ki környezetükben a vádlottak. Ügyfeleik között fiatalkorú vásárlók is voltak. Tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával, bűnszövetségben elkövetett kábítószer kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat ellenük a Pest Vármegyei Főügyészség, a Budapest Környéki Törvényszék pedig a 2024. október 24-én megtartott előkészítő ülésén hirdetett ítéletet a büntetőügyben
A Pécsi Törvényszék a 2025. február 20. napján megtartott nyilvános előkészítő ülésen meghozott ítéletével H. Gy. vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt kettő év börtönre ítélte, melynek végrehajtását kettő év próbaidőre felfüggesztette. A vádlottat személyi körülményeire tekintettel előzetes mentesítésben részesítette. A nyomozás során lefoglalt 19 cm pengehosszúságú kést elkobozta.
Gyerekkori barátai csatlakoztak a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó terhelthez. Mindhárman több ügyfelet szereztek és értékesítettek számukra illegális anyagokat. Jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a terheltek ellen a Pest Vármegyei Főügyészség, a Budapest Környéki Törvényszék pedig a 2025. február 19-én megtartott előkészítő ülésén hirdetett ítéletet a büntetőügyben.
Zöldhulladék tárolóban rejtette el áldozatát a vádlott. Korábban a két férfi üzlettársak voltak, majd 2017-től egyre több feszültség alakult ki köztük. Végül a vádlott 2018-ban, egy megbeszélés során végzett a sértettel. Emberölés bűntette miatt a Pest Vármegyei Főügyészség emelt vádat a terhelt ellen, míg a Budapest Környéki Törvényszék 2024. július 3-án megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyalásán hirdetett ítéletet a büntetőügyben.
Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt T. CS. I. rendű vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletét. A bíróság halált okozó testi sértés bűntettében továbbá emberkereskedelem és kényszermunka bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat. Az I. rendű vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás ezzel jogerőre emelkedett.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. rendű vádlott egy 2019-ben Tömörkény településre költözött párral megismerkedett, gazdálkodásukat rendszeresen segítette. Ennek során a pár férfi tagjával – a későbbi sértettel - összebarátkozott, míg annak élettársával egymásba szerettek. A szerelmi viszonyról tudomást szerző sértett a barátjának felajánlotta, hogy fizetség ellenében élettársát elengedi vele. A vádlott végül 2021. áprilisában e célból 3,5 millió forintot adott át a sértettnek, aki viszont további összeget követelt. Ennek nyomán szóváltásba és kölcsönös dulakodásba keveredtek, mely során a vádlott egy vascsővel legalább két alkalommal, nagy erővel fejen ütötte a sértettet, aki a bántalmazás következtében az életét vesztette. A vádlott ezt követően a sértett holttestét - annak tanyájáról - autóval elszállította, és ismeretlen helyre rejtette. A később hazaérkező nőnek azt mondta, hogy volt élettársát ismeretlen személyeknek adta át, hogy gondoskodjanak a végleges eltüntetéséről. Ezután megkérte a nőt, hogy tegyen a rendőrségen valótlan bejelentést a férfi eltűnéséről. Az így elindult körözési eljárásban azonban kiderült, hogy a férfi és a nő vallomása valótlan volt.
Az elsőfokú bíróság döntésével szemben az I. r. vádlott és védője elsődlegesen eltérő tényállás megállapítása és erre tekintettel a vádlott felmentése érdekében, másodsorban eltérő minősítés érdekében a kiszabott büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyására tett indítványt.
Az immár jogerős döntés szóbeli indokolása során Dr. Nagy Erzsébet tanácselnök kiemelte, hogy a bejelentett - felmentést célzó - védelmi fellebbezés alaptalan volt. A Szegedi Ítélőtábla eljáró tanácsa az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást – a másodfokú eljárásban a jogi indokolásban tett kisebb helyesbítéssel és kiegészítésekkel – megalapozottnak találta. Erre tekintettel a védelem tényállást támadó fellebbezése - mely a vádlott felmentésére irányult – nem foghatott helyt, hiszen megalapozott tényállás esetén a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapíthat meg eltérő tényállást.
Megállapította továbbá, hogy a törvényszék többségében helyesen hívta fel és értékelte az I. rendű vádlott vonatkozásában releváns, a büntetés kiszabása szempontjából lényeges súlyosító és enyhítő körülményeket, azok csak minimális pontosításra szorultak. Ezeket figyelembe véve a Szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy bár az I. rendű vádlott vonatkozásában az enyhítő körülmények vannak túlsúlyban, a vele szemben elsőfokon kiszabott, a középmértéket jelentő 7 év szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás arányos és törvényes büntetés, az ügy minden körülményét - főként a halálos eredmény bekövetkezését - figyelembe véve minden szempontból alkalmas a büntetéssel elérni kívánt célok maradéktalan megvalósulásához. A büntetés enyhítésére tehát nem látott lehetőséget az ítélőtábla.
A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Ünnepélyes keretek között 2024. november 14. napján a Szegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági Technikum dísztermében együttműködési megállapodást írt alá dr. Vida-Sós Tünde a Szegedi Törvényszék elnöke, Farkasné Székely Angéla, a Szegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági Technikum igazgatója, Kádár Blanka Julianna, a Szegedi SZC Vasvári Pál Gazdasági és Informatikai Technikum igazgatója, Avramucz Mihály, a Szegedi Szakképzési Centrum kancellárja, valamint Erdélyi Margit, a Szegedi Szakképzési Centrum főigazgatója.
A másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék a napokban megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével a Pécsi Járásbíróság 2024. február 29-én kelt ítéletét megváltoztatta: a vádlott büntetését súlyosította. Így a bíróság S. K. vádlottat közúti veszélyeztetés bűntette miatt jogerősen egy év hat hónap börtönre – melynek végrehajtását négy évi próbaidőre felfüggesztette – és öt év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A vádlottat a cserbenhagyás vétségének vádja alól jogerősen felmentette.
