KÖLTSÉGKEDVEZMÉNYEK

Személyi – rászorultsági alapon jár

Személyes költségfeljegyzési jog

• „A fél részére teljes költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona nincs. 
  A fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha az előbbi feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy 
     a) az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének,
     b) az a) pont szerinti összeg meghatározott hányadának, vagy
     c) az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek 
  az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.”

Személyes költségmentesség

• „A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél 
  –  rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét és vagyona nincs,
  –  aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
  –  közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,
  –  átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,
  –  menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vagy
  –  a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.”

Tárgyi – az ügy tárgya miatt jár

Költségkedvezmény engedélyezése

• Engedélyezés iránti kérelem,
• nyomtatvány kitöltése,
• jövedelmi és személyi körülmények igazolása,
• a közhiteles nyilvántartások adatait igazoló dokumentumokat (pl.tulajdoni lap) nem kell benyújtani.

A fél benyújtja a keresetlevelet

JÁRÁSBÍRÓSÁGHOZ

A jogi képviselő nélkül eljáró fél

• formanyomtatványon vagy annak használata nélkül.
• Cél az átgondolt keresetindítás. 
• Az alperest segíti, hogy pontosan tudjon védekezni.
• Cél a hatékonyság, időszerűség növelése.

A jogi képviselővel eljáró fél

A jogi képviselő által benyújtott keresetlevél tartalmazza:

• pontos jogcím, 
• pontos §-szám, 
• jogi indoklás, 
• bizonyítékok csatolása. 

Cél az átgondolt keresetindítás. 
Az alperest segíti, hogy pontosan tudjon védekezni.
Cél a hatékonyság, időszerűség növelése.

TÖRVÉNYSZÉKHEZ

kötelező jogi képviselet

A jogi képviselő által benyújtott keresetlevél tartalmazza:

• pontos jogcím, 
• pontos §-szám, 
• jogi indoklás,
• bizonyítékok csatolása. 

Cél az átgondolt keresetindítás. 
Az alperest segíti, hogy pontosan tudjon védekezni. 
Cél a hatékonyság, időszerűség növelése.

A felek nem kérhetik, hogy a bíróság a perfelvételi tárgyalást a távollétükben tartsa meg! 

Mi a következménye a perfelvétel során történt mulasztásoknak?

Az eljárást hivatalból meg kell szüntetni, ha a perfelvételi tárgyalást:

1. a felperes és az alperes is elmulasztotta
2. vagy a felperes, vagy az alperes elmulasztotta és a megjelent fél sem kívánja a tárgyalás megtartását.

Ha a jelen lévő fél kérelmére megtartják, úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél:

• a megjelent fél tárgyalást megelőzően vagy tárgyaláson előterjesztett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, 
• a megjelent fél kérelme, indítványa teljesítését nem ellenzi, (kivéve, ha korábban ezekkel ellentétes nyilatkozatot tett),
• keresete vagy ellenkérelme megalapozásához egyéb nyilatkozatot nem kíván, illetve nem tud tenni,
• a tárgyaláson jelen lévő fél nyilatkozatát, a tárgyaláson csatolt, illetve kézbesíthető iratot ismeri, annak tartalmáról tud.

A perfelvétel lezárható

Kivéve, ha a törvényben meghatározott okból el kell halasztani.

A perfelvétel lezárását követően a bíróság áttér az érdemi tárgyalási szakra, itt történik meg a bizonyítási eljárás lefolytatása.

Mi a per menete, hogyan jutunk el a keresetlevéltől az ítéletig?

Keresetlevél beadása.

Amennyiben azt:

• nem kell áttenni,
• nincs szükség hiánypótlásra,
• vagy visszautasításra,

a bíróság kézbesíti az alperesnek. 

Egyidejűleg felhívja az alperest:

45 napon belül terjesszen elő írásbeli ellenkérelmet.

E határidőn belül lehet

• viszontkereset-levelet és 
• beszámítást tartalmazó iratot (beszámítási kifogás) is előterjeszteni.

Ha az alperes

1. nem, vagy csak általánosságban védekezik,
2. nem terjeszt elő beszámítást tartalmazó iratot vagy,
3. csak viszontkereset-levelet terjeszt elő

bírósági meghagyás

Ha nincs bírósági meghagyás, 

Perfelvételi szak

A bíróság lezárja a perfelvételt.
vagy
A bíróság további perfelvételt rendel el, vagy kitűzi a perfelvételi tárgyalást, majd lezárja a perfelvételt és megkezdi érdemi tárgyalást.

Az ÉRDEMI TÁRGYALÁSI SZAK végén a bíróság ítéletet hoz.
 

 A KERESETTEL SZEMBEN AZ ALPERES

1. ellenkérelmet terjeszthet elő, ha 

• részben vagy egészben vitatja a felperes kereseti kérelmét 

2. viszontkereset terjeszthet elő, ha az elutasításon túl 

• követelése van a felperessel szemben 

3. beszámítást terjeszthet elő, ha 

• vele szemben lejárt és a követeléssel egynemű tartozása áll fenn a felperesnek 

Az alperes legalább ellenkérelmet köteles előterjeszteni a perben 

1. Írásban
2. Szóban tárgyaláson

Ha az alperes sem írásban sem a tárgyaláson szóban nem terjeszt elő ellenkérelmet

a bíróság vele szemben bírósági meghagyást bocsát ki:

• a felperes követelése szerint marasztalja (kötelezi) az alperest 
• ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.

Írásban, szóban

Perfelvételi szakban

Ugyanabból, vagy összefüggő jogviszonyból ered, ha a változtatás ennek nem felel meg, a bíróság indokolt határozattal elutasítja

Érdemi tárgyalási szakban

Kivételesen

pl.: önhibáján kívül nem tudta korábban előterjeszteni 
ha nem állapítható meg: elutasítás

A tudomásszerzéstől számított 15 napon belül (igazolásnak 
nincs helye).

Határidő elmulasztása esetén: visszautasítás.

Perfelvételi szakban

• a bizonyítási indítvány előterjesztése,
• a bizonyítékok és bizonyítási indítványok értékelése,
• a bizonyítékok rendelkezésre bocsátása.

Érdemi tárgyalási szakban

Utólagos bizonyítás keretében csak a törvényben  meghatározott feltételek fennállása esetén lehetséges

• bizonyítási indítványt tenni, 
• további bizonyítékot rendelkezésre bocsátani.

Kötelező-e ügyvéddel eljárnom?

• Csak azokban az ügyekben és azokon a bíróságokon kötelező a jogi képviselet, ahol ezt a törvény előírja! 
• A bíróság tájékoztatja a személyesen eljáró feleket a kötelező jogi képviseletről, és határidőt biztosít az ügyvéd meghatalmazására. 

 SZEMÉLYES ELJÁRÁS

• Járásbíróságon induló ügyben: pl.: 30 millió Ft-ot meg nem haladó perek, családjogi perek stb. 
• Munkaügyi bíróság előtt 
• Törvényszéken fellebbezési eljárásban 
• bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perben 

KÖTELEZŐ ÜGYVÉDDEL ELJÁRNI

• Törvényszék előtt induló elsőfokú ügyben felperesnek és alperesnek is
• Ítélőtáblán minden félnek, kivéve munkaügyi fellebbezési ügyben
• Kúrián, a felülvizsgálati eljárásban

–    Ügyvédet a fél hatalmazhat meg, a bíróság ehhez segítséget nem nyújt.

–    Személyes eljárás esetén bármelyik fél meghatalmazhat ügyvédet.

–    Rászorultság esetén a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat tud a pártfogó ügyvédi képviseletről felvilágosítást adni: http://igazsagugyihivatal.gov.hu

AZ ÜGYVÉDDEL TÖRTÉNŐ ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Ügyvédet a fél hatalmazhat meg, a bíróság ehhez segítséget nem nyújt. 

Személyes eljárás esetén bármelyik fél meghatalmazhat ügyvédet. 

Rászorultság esetén a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat tud a pártfogó ügyvédi képviseletről felvilágosítást adni: http://igazsagugyihivatal.gov.hu

Ha a fél ügyvéddel jár el, akkor joghatályos nyilatkozatot csak az ügyvéd terjeszthet elő!

• Az illetékességi szabályok azt adják meg, hogy a hatáskörrel rendelkező  bíróságok közül melyik jár el az ügyben. 
• A bíróságok hivatalból vizsgálják illetékességüket.
• A keresetlevél formanyomtatványon, vagy a keresetlevélben fel kell tüntetni, hogy pontosan hol lakik az alperes vagy az alperesek → ha nem jelöli meg, akkor hiánypótlás után visszautasítás.
• Tartalmaznia kell továbbá azt is, 

1. ha a felek kikötötték valamely bíróság illetékességét és azt is
2. ha a fél vagylagos illetékességet választ.

FONTOS: 

Ha nem az illetékes bíróságra  nyújtja be  a felperes keresetlevelét a bíróság azt átteszi (megküldi) az illetékességgel rendelkező bírósághoz. 

Melyik bíróság illetékes?

• ahol az alperes lakik (ahol a cég székhelye van) – ÁLTALÁNOS ILLETÉKESSÉG
• amelyik kizárólagosan illetékes egy perre
• amelyik illetékességét kikötötték a felek
• amelyiket a felperes választotta  (pl.: ingatlan fekvése, ügyletkötés helye, gyermektartásdíj esetén a kiskorú gyermek
• lakóhelye stb.)

A hatásköri szabályok azt adják meg, hogy milyen bíróságnak kell eljárnia az ügyben.

• A felperes keresetlevelének tartalmaznia kell, hogy pontosan kitől mit kér - ha nem tartalmazza, visszautasítják.
• A bíróságok a beadás időpontjában hivatalból vizsgálják hatáskörüket, ha rossz helyre nyújtja be áttétel a hatáskörrel rendelkező bírósághoz.

Milyen ügyben jár el a Járásbíróság?

• a 30 millió forintot meg nem haladó vagyonjogi ügyekben
• személyi állapoti perek (házassági per, tartásdíj, gondnokság stb.)
• végrehajtási perek

Milyen ügyben jár el a törvényszék?

• 30 millió Ft-ot meghaladó vagyonjogi perek
• közhatalom gyakorlásával kapcsolatos perek
• szerzői, szomszédos jogi perek

Milyen ügyben jár el a munkaügyi bíróság?

• munkavégzésre irányuló jogviszonyok
• közalkalmazotti és szolgálati jogviszonyok
• felsőoktatási hallgatói jogviszonyok

Milyen ügyben jár el a közigazgatási bíróság?

• a közigazgatási szervek cselekményei (döntés, intézkedés, közigazgatási szerződés stb.) miatti peres Jogviták

Járásbíróság előtti perekben

Kötelező az elektronikus kapcsolattartás: ha a fél ügyvéddel jár el.

Nem kötelező:

• képviselő nélkül, vagy
• ügyvédnek nem minősülő képviselővel jár el.

de: választható

NEM:

• papír alapon tart kapcsolatot 
• a bíróság is mindent papíralapon kézbesít (postai úton)

IGEN:

kizárólag elektronikusan nyújthatja be

• a keresetlevelet
• minden egyéb bíróságnak címzett iratot (beadványt)
• és ezek mellékletét 

bíróság is minden iratot elektronikusan kézbesít

HA BEADVÁNYÁT

• nem elektronikus úton, vagy
• nem szabályszerűen terjeszti elő

visszautasítás vagy hatálytalan nyilatkozat.

Egy alkalommal kérheti az áttérést 
a papír alapú kapcsolattartásra, ha valószínűsíti, hogy körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene.