Image

Elbirtokláshoz tulajdonosként is kell viselkedni - interjú az elbirtoklás szabályairól

Ha tulajdonszerzésről beszélünk, elsőként mindenkinek az adásvétel jut eszébe. Tulajdont azonban más jogcímen is lehet szerezni, ezek egyike az elbirtoklás. Milyen feltételeknek kell teljesülnie vajon ahhoz, hogy valamit elbirtokoljunk? Elegendő-e pusztán az, ha valami több évig nálunk van? Ha évekig bérelünk valamit, azt is elbirtokolhatjuk? E heti riportunkban Tóthné dr. Révész Annától, a Miskolci Törvényszék tanácsvezető bírájától kaptunk válaszokat ezekre a kérdésekre.

Image

Jogos a kérdés a digitális szerzői jogokról – letöltsem vagy ne töltsem…

Blogger, vlogger, Facebook, Instagram vagy Youtube felhasználó - mindenki szerző és mindenkinek vannak szerzői jogai, legyen szó egy közzétett fotóról, versről, vagy egy saját gondolatfüzérről. A digitális szerzői jogokról és érvényesítésükről beszélgettünk dr. Csóti Tamással, a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető bírájával.

Image

Amit a haszonélvezetről jó tudni … - interjú dr. Herwerth Szonja bíróval.

Öröklés folytán bárki válhat haszonélvezővé vagy haszonélvezettel terhelt dolog tulajdonosává. Ilyenkor felvetődik a kérdés, a tulajdonos eladhatja-e a haszonélvezettel terhelt ingatlant? Mit lehet tenni, ha a haszonélvező rongálja a haszonélvezet tárgyát? Ki állja a költségeket? E heti riportunkban dr. Herwerth Szonját, a Zalaegerszegi Törvényszék kollégiumvezető bíráját kérdeztük a témában. 

Image

Egyenlőbb esélyek nagyobb felelősségvállalás mellett – riport a magánszakértők megbízásáról az új Pp. eljárásaiban

A felek bizonyítási feladatait és felelősségét is nagymértékben megnöveli az új Polgári perrendtartás. Mindenki hozhat magánszakértői véleményt, de előfordulhat, hogy ennek költségét a perköltségben nem kapja majd vissza - a magánszakértő alkalmazásáról beszélgettünk dr. Cseke Ivettel, a Veszprémi Törvényszék Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettesével.

Image

Közös lónak túros a háta? – Interjú dr. Kocsis Zoltánnal

Könnyen alakulhatnak úgy bárki körülményei, hogy mással együtt válik tulajdonossá, ilyenkor érdemes tudni, mit lehet megtenni a közös dologgal, vagy miként lehet megszüntetni a továbbiakban már nem kívánt közös tulajdont. A témában dr. Kocsis Zoltánt, a Nyíregyházi Törvényszék bíráját kérdeztük. 

Image

Bosszúból nem érdemes eljárást indítani – beszélgetés a magánvádas eljárásokról

Könnyű testi sértés, rágalmazás, levéltitok sértés – legtöbbször ilyen esetekben indul magánvádas eljárás a bíróságokon. Ezekben az ügyekben tulajdonképpen a magánvádló az ügyész, neki kell bizonyítania, hogy bűncselekmény történt és bármikor indoklás nélkül ejtheti a vádat. Az eljárás speciális szabályairól beszélgettünk dr. Fazekas Ágnessel, a Budapest Környéki Törvényszék bírájával.

Image

A bírósági tárgyalás ismétlése nem jelent dupla annyi időt – riport a megismételt bírósági eljárásokról dr. Hornyák Szabolccsal

Ha azt halljuk, hogy meg kell ismételni egy tárgyalást, sokan arra gondolnak, hogy mindenkit újra ki kell hallgatni, mindent bizonyítást meg kell ismételni – ez azonban nem fedi a valóságot. A bírónak nem kell egy az egyben megismételnie a tárgyalási napokat, csak ismertetnie kell a korábbiak lényegét – hangsúlyozza dr. Hornyák Szabolcs, az OBH igazgatási feladatokkal megbízott bírája.

Image

A nagykorú gyermek hálátlansága és a házastárs hűtlensége is befolyásolja, kaphat-e majd tartást – interjú a gyermekek és a házastárs tartásáról

A házastársak együttélésük alatt közösen birkóznak meg a mindennapi feladatokkal, azonban ha kapcsolatuk megromlik, akkor is lehetnek kötelezettségeik gyermekeik, valamint adott esetben egymás iránt. De mit is jelent a gyermek és a házastárs tartása? A jövedelem mekkora része vonható ilyen célra? Szüleivel rosszul bánó nagykorú gyermek, vagy hűtlen házastárs esetén is felmerülhet?  E heti riportunkban dr. Smid Erika bíróval, a Budakörnyéki Járásbíróság elnökével beszélgettünk.

Image

Amikor a sértett a vádló - Interjú dr. Szabó Judittal 

A bíróságok életében szinte mindennaposnak számítanak azok az ügyek, amelyekben a vádat nem az ügyészség, hanem a sértett maga képviseli. Tipikusan e körbe tartoznak a becsületsértés, rágalmazás, illetve a könnyű testi sértés miatt indult eljárások. A magánvádról dr. Szabó Judittal, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetőjével beszélgettünk.

Image

Áldozatvédelem a büntetőeljárásban (2. rész) – Interjú dr. Porkoláb Erikával

„Mivel magát a traumát okozó bűncselekményt nem tudjuk meg nem történtté tenni, így a legnagyobb kihívást a segítségnyújtásban az jelenti, hogyan támogassunk úgy, hogy az érintett személyek a történtekkel együtt – lehetőleg teljes értékű életet – tudjanak élni.” – idézte fel dr. Porkoláb Erika bírósági titkár az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által, áldozatvédelem témájában rendezett tudományos konferencia egyik fontos gondolatát.