Ha tulajdonszerzésről beszélünk, elsőként mindenkinek az adásvétel jut eszébe. Tulajdont azonban más jogcímen is lehet szerezni, ezek egyike az elbirtoklás. Milyen feltételeknek kell teljesülnie vajon ahhoz, hogy valamit elbirtokoljunk? Elegendő-e pusztán az, ha valami több évig nálunk van? Ha évekig bérelünk valamit, azt is elbirtokolhatjuk? E heti riportunkban Tóthné dr. Révész Annától, a Miskolci Törvényszék tanácsvezető bírájától kaptunk válaszokat ezekre a kérdésekre.
Blogger, vlogger, Facebook, Instagram vagy Youtube felhasználó - mindenki szerző és mindenkinek vannak szerzői jogai, legyen szó egy közzétett fotóról, versről, vagy egy saját gondolatfüzérről. A digitális szerzői jogokról és érvényesítésükről beszélgettünk dr. Csóti Tamással, a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető bírájával.
Öröklés folytán bárki válhat haszonélvezővé vagy haszonélvezettel terhelt dolog tulajdonosává. Ilyenkor felvetődik a kérdés, a tulajdonos eladhatja-e a haszonélvezettel terhelt ingatlant? Mit lehet tenni, ha a haszonélvező rongálja a haszonélvezet tárgyát? Ki állja a költségeket? E heti riportunkban dr. Herwerth Szonját, a Zalaegerszegi Törvényszék kollégiumvezető bíráját kérdeztük a témában.
A felek bizonyítási feladatait és felelősségét is nagymértékben megnöveli az új Polgári perrendtartás. Mindenki hozhat magánszakértői véleményt, de előfordulhat, hogy ennek költségét a perköltségben nem kapja majd vissza - a magánszakértő alkalmazásáról beszélgettünk dr. Cseke Ivettel, a Veszprémi Törvényszék Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettesével.
Könnyen alakulhatnak úgy bárki körülményei, hogy mással együtt válik tulajdonossá, ilyenkor érdemes tudni, mit lehet megtenni a közös dologgal, vagy miként lehet megszüntetni a továbbiakban már nem kívánt közös tulajdont. A témában dr. Kocsis Zoltánt, a Nyíregyházi Törvényszék bíráját kérdeztük.
Könnyű testi sértés, rágalmazás, levéltitok sértés – legtöbbször ilyen esetekben indul magánvádas eljárás a bíróságokon. Ezekben az ügyekben tulajdonképpen a magánvádló az ügyész, neki kell bizonyítania, hogy bűncselekmény történt és bármikor indoklás nélkül ejtheti a vádat. Az eljárás speciális szabályairól beszélgettünk dr. Fazekas Ágnessel, a Budapest Környéki Törvényszék bírájával.
Ha azt halljuk, hogy meg kell ismételni egy tárgyalást, sokan arra gondolnak, hogy mindenkit újra ki kell hallgatni, mindent bizonyítást meg kell ismételni – ez azonban nem fedi a valóságot. A bírónak nem kell egy az egyben megismételnie a tárgyalási napokat, csak ismertetnie kell a korábbiak lényegét – hangsúlyozza dr. Hornyák Szabolcs, az OBH igazgatási feladatokkal megbízott bírája.
A házastársak együttélésük alatt közösen birkóznak meg a mindennapi feladatokkal, azonban ha kapcsolatuk megromlik, akkor is lehetnek kötelezettségeik gyermekeik, valamint adott esetben egymás iránt. De mit is jelent a gyermek és a házastárs tartása? A jövedelem mekkora része vonható ilyen célra? Szüleivel rosszul bánó nagykorú gyermek, vagy hűtlen házastárs esetén is felmerülhet? E heti riportunkban dr. Smid Erika bíróval, a Budakörnyéki Járásbíróság elnökével beszélgettünk.
A bíróságok életében szinte mindennaposnak számítanak azok az ügyek, amelyekben a vádat nem az ügyészség, hanem a sértett maga képviseli. Tipikusan e körbe tartoznak a becsületsértés, rágalmazás, illetve a könnyű testi sértés miatt indult eljárások. A magánvádról dr. Szabó Judittal, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetőjével beszélgettünk.
„Mivel magát a traumát okozó bűncselekményt nem tudjuk meg nem történtté tenni, így a legnagyobb kihívást a segítségnyújtásban az jelenti, hogyan támogassunk úgy, hogy az érintett személyek a történtekkel együtt – lehetőleg teljes értékű életet – tudjanak élni.” – idézte fel dr. Porkoláb Erika bírósági titkár az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által, áldozatvédelem témájában rendezett tudományos konferencia egyik fontos gondolatát.