2025. április hó 15. napján tartotta meg évértékelő összbírói értekezletét a Tatabányai Törvényszék. A zártkörű rendezvényt jelenlétével megtisztelte dr. Senyei György Barna az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Csák Zsolt a Kúria elnökhelyettese, dr. Félegyházy Megyesy Fatime valamint dr. Kovács Gergely az Országos Bírói Tanács tagjai, dr. Széplaki László a Győri Ítélőtábla elnöke, dr. Somogyi Zoltán a Győri Törvényszék elnöke, dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin a Székesfehérvári Törvényszék elnöke, dr. Szabó Sándor a Szombathelyi Törvényszék elnöke, dr. Szentgyörgyi-Biró Enikő a Veszprémi Törvényszék elnökhelyettese, valamint az OBH Elnöki Kabinet képviseletében dr. Barna Adrienn. 

A rendezvényt megelőzően sajtótájékoztatóra került sor, amelyre a megyei médiumok képviselői kerültek meghívásra. 

Dr. Senyei György az Országos Bírósági Hivatal elnöke a sajtótájékoztatón előadta, hogy a Tatabányai Törvényszék évről évre javuló ügyforgalmi helyzetről tud számot adni, ami nem magától értetődő. Megemlítette, hogy az 1990-es évek végén a 2000-es évek elején a Komárom-Esztergom Megye bíróságai kifejezetten rossz mutatókkal rendelkeztek, ebben az időszakban a Pesti Központi Kerületi Bíróság segítette a törvényszéket az ügyek feldolgozásában. Ez a helyzet azonban megszűnt és a Tatabányai Törvényszék, valamint az illetékességi területéhez tartozó bíróságok a szokásos mutatóknál kedvezőbbel ítélkeznek. 

Elmondta, hogy a bírósági mutatók alakulása az érkezett, a befejezett és a folyamatban maradt ügyek egymáshoz való viszonyításával vizsgálható. 2024-ben országos szinten 1,6%-os volt az ügyérkezés csökkenése, azonban a Tatabányai Törvényszékhez 2024-ben az előző évhez képest 4%-al kevesebb ügy érkezett. A csökkenő szám mellett ugyanakkor a befejezések száma kedvezően alakult, hiszen ebben az évben a befejezett ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát, így csökkent a bírósági ügyhátralék. 

Elmondta, hogy kiemelt jelentősége van még az ítélkezés megalapozottságának, és az időszerűségi mutatóknak, ezek közül is a legfontosabb az ügyek elhúzódása.

Ismertette, hogy 2020. második félévében központi intézkedés történt a 2 éven túli elhúzódó ügyek ügyszámának csökkentése érdekében. Ennek eredményeképpen országosan közel 42%-al csökkent a 2 éven túli peres ügyek száma. 

A Tatabányai Törvényszéken mindez a csökkenés 49% volt. A két éven túl folyamatban lévő ügyek aránya Komárom-Esztergom Vármegyében az összes ügyhöz képest 5%, ez enyhén az országos átlag alatt van. 

Elmondta, hogy a bírósági ítélkezés elfogadását mutatja, hogy az ügyek melyik szinten fejeződnek be, ezt elnök úr számokkal is érzékeltette, 100 ügyből 95 elsőfokú határozatot a polgári, gazdasági ügyszakban a jogkeresők tudomásul vették. 

Kiemelte, hogy a Tatabányai Törvényszéken 2024. évben 66 millió forint értékben került sor épület korszerűsítésre, épület belső fejlesztésre és állagmegóvó munkálatok teljesítésére. A bírósági munkavégzés során a digitális megoldások alkalmazása fokozott hangsúlyt kapott, a távmeghallgatási rendszernek kiemelt jelentősége van, a vármegyében 7 olyan tárgyalóterem van, amely alkalmas távmeghallgatás tartására, 472 ilyen  tárgyalás tartására került sor az elmúlt évben. 

Dr. Orbán Ferenc, a Tatabányai Törvényszék elnöke beszédében kiemelte, általánosságban elmondható hogy a Tatabányai Törvényszék már évek óta azon törvényszékek közé tartozik, ahol a munkateher és az érkezett ügyek száma fokozatosan csökken. 

Elmondta, hogy az egyes ítélkezési szintek tekintetében a járásbíróságok azok, ahol ez a visszaesés a legkevésbé érzékelhető, ellentétben a törvényszéki elsőfokú ügyek számával. Kiemelte, hogy 2024-ben a járásbíróságokon elbírált peres ügyeink 97%-a a törvényszék elsőfokán elbírált peres ügyeink 78%-a egy éven belül befejezésre került és a másodfokon elbírált ügyeink 83,7%-a pedig 6 hónapon belül került befejezésre, mindhárom eredményt csekély előre mozdulásként értékelte. 

Elmondta, hogy a 2023-as évhez képest a két éven túli ügyek száma 10%-al csökkent és a peres ügyek számai pedig 12%-al csökkentek. Az 5 éven túli ügyeknél egy kiemelkedő eredményt sikerült elérni 2024. évben, több mint a felére csökkent ezen ügyek száma. A polgári peres ügyek 69%-al csökkentek, ezt szintén kiemelendőnek értékelte. 

A létszámhelyzet tekintetében elmondta, hogy a létszámhiány szerencsére a Tatabányai Törvényszéket nem érinti, a megfelelő létszám rendelkezésre áll. 

A gazdálkodással kapcsolatban röviden elmondta, hogy a költségvetés helyzete érintette a Tatabányai Törvényszék gazdálkodását, de ez nem akadályozta meg a törvényszéket abban, hogy a törvényi kötelezettségeit teljesítse, mind dologi, mind személyi oldalról. 

A beruházások tekintetében megemlítette, hogy az Esztergomi Járásbíróság főhomlokzatának felújítására került sor, valamint a fűtésének korszerűsítésére.  A Komáromi Járásbíróságnál állagmegóvó munkákra került sor, míg a Tatabányai Járásbíróságnál tetőfelújítást végeztek el. A Tatai Járásbíróságon pedig energetikai korszerűsítésre került sor.  Kiemelte, hogy az informatikai beruházások azok, amelyek az eszközgazdálkodásban privilegizált helyzetben vannak, ez elengedhetetlen a megfelelő munkavégzés biztosításához. 

A jövőre nézve elmondta, hogy a törvényszék kiemelt célja, hogy a törvényszék működése biztosítsa a bírósági szervezet rugalmasságát a külső változásokhoz és javítsa a munkaerőpiaci helyzetünket és annak komfortját. 

Az ügyforgalmi adatok alakulását 2024. évben is számos körülmény befolyásolta, így a büntető ügyszakban a jogszabályváltozások miatt sokkal rugalmasabbá vált a tanácsok összetételének kialakítása és kibővültek a jegyzőkönyv rögzítésének módjai a folyamatos hangfelvétel készítésének, az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét biztosításának lehetőségével, míg a polgári ügyszakban a legnagyobb kihívást a kiskorú gyermekeket érintő eljárásokban a törvényi határidők drasztikus lerövidítése okozta. Az ügyforgalmat jelentősen befolyásolta a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáp. tv.) szakaszos hatálybalépése, amely alapjaiban változtatta meg az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat.

Ügyforgalom: Az érkezett ügyek száma 2024. évben 0,4%-kal növekedett a 2023. évihez képest, 2024. évben összesen 19681 db ügy érkezett a bíróságainkra, ebből peres ügy 4628 db, 4,9%-kal kevesebb, mint 2023. évben. A befejezett ügyek száma 19721 db volt, amely az előző évi adatokat 0,6%-kal meghaladta, ebből 4575 db a peres befejezések száma, ez viszont 6,4%-kal kevesebb. A folyamatban maradt ügyeink száma 1,5%-kal csökkent. 2024. évben bíróságainkon 2601 db ügy maradt folyamatban, ebből peres ügy 1630 db. Az országos adatokhoz mérten az ügyforgalomból részesedés aránya 1,6%, az országos átlagnál 1,2 %-kal kevesebb. A befejezett ügyeket tekintve a részesedési arányunk 1,7%, az országos 101,1%-os mutatóhoz képest 100,6% a 2023. évi adatok tükrében. A folyamatban maradt ügyeket tekintve ügyhátralékunk alakulása kiemelkedően jó, az országos 104,9%-hoz képest a mutató 98,5%, az országos ügyforgalomból való részesedési arány 1,4%.

Időszerűségi mutatók: Járásbíróságainkon a peres ügyek 91,9%-a, míg a törvényszéken a peres ügyek 71,8%-a egy éven belül befejeződött. A két éven túl folyamatban maradt eljárások száma járásbíróságainkon a 2023. évi 53 db-ról 51 db-ra csökkent, míg ez a mutató törvényszéki szinten 11,1%-os emelkedést mutat (összesen 20 db). Az öt éven túl folyamatban maradt járásbírósági ügyek kapcsán 25,0%-os csökkenés mutatható ki, így az elhúzódó pertartamú ügyek száma járásbíróságainkon 6 db-ra csökkent, míg a törvényszéken 3 db öt éven túli ügy maradt folyamatban. A bírók munkaterhét az egy bíróra jutó tárgyalt ügyek számának összehasonítása mutatja, melynek számát tekintve büntető ügyszakban országosan a második, polgári ügyeknél a hatodik, míg gazdasági szakban a harmadik legjobb eredményt tudjuk felmutatni. 

Ítélkezés megalapozottsága: Ez az adat legjobban a bejelentett jogorvoslatok számából és a fellebbviteli eljárások eredményéből mérhető. A járásbíróságainkon befejezett 3976 db peres eljárásból csupán 280 db ügyben terjesztettek elő fellebbezést a törvényszékre, ezzel a befejezett ügyek 90,59%-a elsőfokon jogerőre emelkedett. A másodfokon befejezett 292 db törvényszéki fellebbviteli eljárásból 42,81% helybenhagyással és 43,15% megváltoztatással zárult, csupán az elbírált ügyek 7,88%-a végződött hatályon kívül helyezéssel. A törvényszéki ítélkezés szintén megalapozott, mert a törvényszéken befejezett 139 db elsőfokú peres eljáráshoz képest csupán 37 db ügyben terjesztettek elő fellebbezést és az ítélőtáblán befejezett másodfokú fellebbviteli eljárásokból 29 db ügy helybenhagyással, 15 db ügy megváltoztatással és 4 db ügy hatályon kívül helyezéssel végződött. Ugyanilyen szép eredményeket tudunk felmutatni a Kúria által elbírált rendkívüli perorvoslatokban és a befejezett ügyekben előterjesztett alkotmánybírósági panaszok arányaiban is.

Emberi erőforrások aránya: A törvényszék engedélyezett létszáma 2024. évben egy büntető ügyszakos járásbírósági álláshely létesítésével 242 főre megnövekedett, ebből 52 fő az engedélyezett bírói létszám (22 fő törvényszéki és 30 fő járásbírósági bírói hely), míg az engedélyezett igazságügyi alkalmazotti létszám 190 fő. 

Tárgyi feltételek: Törvényszékünk a tavalyi évben az előző évit el nem érő nagyságú forrásból gazdálkodhatott, a rendelkezésére álló 2,88 milliárd Ft előirányzat felhasználásra került személyi juttatásokra, az ítélkezéshez közvetlenül kapcsolódó kiadásainkra és épületeink fenntartására. 

A Szekszárdi Járásbíróság elhelyezése: A 7100 Szekszárd, Augusz utca 1-3. szám alatti irodaépület teljeskörű rekonstrukcióra szorul. A Tolna Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet leürítésre és végleges bezárásra került, mivel a századforduló környékén épült, kis befogadóképességű, elavult és leromlott műszaki állapotú épületben a biztonságos fogvatartás feltételei már nem voltak biztosíthatók. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének előzetes egyetértésével a Szekszárdi Törvényszék elnöke kezdeményezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nél a 7100 Szekszárd, Béla király tér 4. számú, volt börtönépület vagyonkezelői jogának megszerzését. A kezdeményezés eredményre vezetett, így a bíróság az ingatlant már 2025. január 31. napján birtokba vehette. Az épület igazságszolgáltatási célra átalakítását követően a Szekszárdi Járásbíróság elhelyezését fogja biztosítani.

Összegzés: 2024. évben a vármegyénkben működő bíróságok hatékonyan biztosították az igazságszolgáltatás zavartalan működését. A jövőre nézve elsődleges célunk az alapfeladatunk ellátása kapcsán az időszerűség javítása, az ügyhátralék további csökkentése és az ítélkezés hatékonyságának megőrzése. Kiemelt célunk a Szekszárdi Járásbíróság mielőbbi átköltöztetése az egykori börtön épületébe.