Az Ajkai Járásbíróság 1 év 10 hónap – végrehajtásában négy év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte azt az 58 éves magyar-ukrán kettős állampolgárt, akivel szemben halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt volt folyamatban büntetőeljárás. A bíróság a férfit a fentiek mellett 200.000 forint pénzbüntetésre ítélte, négy évre eltiltotta a közúti járművezetéstől, valamint kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
A Veszprémi Törvényszék 11 év börtönbüntetésre, 1.000.000 forint pénzbüntetésre ítélte, valamint 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától azt a 37 éves veszprémi férfit, akivel szemben jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt folyik büntetőeljárás. A bíróság a vádlottal szemben vagyonelkobzást rendelt el a bűncselekmény elkövetése idején szerzett vagyonra, továbbá kötelezte őt a több, mint 8 millió forintos bűnügyi költség megfizetésére.
Az elsőfokon eljáró Szekszárdi Törvényszék a 2025. június 3-án tartott előkészítő ülésén 1 év börtönbüntetésre ítélte azt az idős nőt, aki igazoltatása során megpróbált két rendőrt lefizetni a szondáztatás elkerülése érdekében. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén a vádlott annak 2/3-ad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.
Az ügyforgalmi adatok alakulását 2024. évben is számos körülmény befolyásolta, így a büntető ügyszakban a jogszabályváltozások miatt sokkal rugalmasabbá vált a tanácsok összetételének kialakítása és kibővültek a jegyzőkönyv rögzítésének módjai a folyamatos hangfelvétel készítésének, az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét biztosításának lehetőségével, míg a polgári ügyszakban a legnagyobb kihívást a kiskorú gyermekeket érintő eljárásokban a törvényi határidők drasztikus lerövidítése okozta. Az ügyforgalmat jelentősen befolyásolta a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáp. tv.) szakaszos hatálybalépése, amely alapjaiban változtatta meg az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat.
Ügyforgalom: Az érkezett ügyek száma 2024. évben 0,4%-kal növekedett a 2023. évihez képest, 2024. évben összesen 19681 db ügy érkezett a bíróságainkra, ebből peres ügy 4628 db, 4,9%-kal kevesebb, mint 2023. évben. A befejezett ügyek száma 19721 db volt, amely az előző évi adatokat 0,6%-kal meghaladta, ebből 4575 db a peres befejezések száma, ez viszont 6,4%-kal kevesebb. A folyamatban maradt ügyeink száma 1,5%-kal csökkent. 2024. évben bíróságainkon 2601 db ügy maradt folyamatban, ebből peres ügy 1630 db. Az országos adatokhoz mérten az ügyforgalomból részesedés aránya 1,6%, az országos átlagnál 1,2 %-kal kevesebb. A befejezett ügyeket tekintve a részesedési arányunk 1,7%, az országos 101,1%-os mutatóhoz képest 100,6% a 2023. évi adatok tükrében. A folyamatban maradt ügyeket tekintve ügyhátralékunk alakulása kiemelkedően jó, az országos 104,9%-hoz képest a mutató 98,5%, az országos ügyforgalomból való részesedési arány 1,4%.
Időszerűségi mutatók: Járásbíróságainkon a peres ügyek 91,9%-a, míg a törvényszéken a peres ügyek 71,8%-a egy éven belül befejeződött. A két éven túl folyamatban maradt eljárások száma járásbíróságainkon a 2023. évi 53 db-ról 51 db-ra csökkent, míg ez a mutató törvényszéki szinten 11,1%-os emelkedést mutat (összesen 20 db). Az öt éven túl folyamatban maradt járásbírósági ügyek kapcsán 25,0%-os csökkenés mutatható ki, így az elhúzódó pertartamú ügyek száma járásbíróságainkon 6 db-ra csökkent, míg a törvényszéken 3 db öt éven túli ügy maradt folyamatban. A bírók munkaterhét az egy bíróra jutó tárgyalt ügyek számának összehasonítása mutatja, melynek számát tekintve büntető ügyszakban országosan a második, polgári ügyeknél a hatodik, míg gazdasági szakban a harmadik legjobb eredményt tudjuk felmutatni.
Ítélkezés megalapozottsága: Ez az adat legjobban a bejelentett jogorvoslatok számából és a fellebbviteli eljárások eredményéből mérhető. A járásbíróságainkon befejezett 3976 db peres eljárásból csupán 280 db ügyben terjesztettek elő fellebbezést a törvényszékre, ezzel a befejezett ügyek 90,59%-a elsőfokon jogerőre emelkedett. A másodfokon befejezett 292 db törvényszéki fellebbviteli eljárásból 42,81% helybenhagyással és 43,15% megváltoztatással zárult, csupán az elbírált ügyek 7,88%-a végződött hatályon kívül helyezéssel. A törvényszéki ítélkezés szintén megalapozott, mert a törvényszéken befejezett 139 db elsőfokú peres eljáráshoz képest csupán 37 db ügyben terjesztettek elő fellebbezést és az ítélőtáblán befejezett másodfokú fellebbviteli eljárásokból 29 db ügy helybenhagyással, 15 db ügy megváltoztatással és 4 db ügy hatályon kívül helyezéssel végződött. Ugyanilyen szép eredményeket tudunk felmutatni a Kúria által elbírált rendkívüli perorvoslatokban és a befejezett ügyekben előterjesztett alkotmánybírósági panaszok arányaiban is.
Emberi erőforrások aránya: A törvényszék engedélyezett létszáma 2024. évben egy büntető ügyszakos járásbírósági álláshely létesítésével 242 főre megnövekedett, ebből 52 fő az engedélyezett bírói létszám (22 fő törvényszéki és 30 fő járásbírósági bírói hely), míg az engedélyezett igazságügyi alkalmazotti létszám 190 fő.
Tárgyi feltételek: Törvényszékünk a tavalyi évben az előző évit el nem érő nagyságú forrásból gazdálkodhatott, a rendelkezésére álló 2,88 milliárd Ft előirányzat felhasználásra került személyi juttatásokra, az ítélkezéshez közvetlenül kapcsolódó kiadásainkra és épületeink fenntartására.
A Szekszárdi Járásbíróság elhelyezése: A 7100 Szekszárd, Augusz utca 1-3. szám alatti irodaépület teljeskörű rekonstrukcióra szorul. A Tolna Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet leürítésre és végleges bezárásra került, mivel a századforduló környékén épült, kis befogadóképességű, elavult és leromlott műszaki állapotú épületben a biztonságos fogvatartás feltételei már nem voltak biztosíthatók. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének előzetes egyetértésével a Szekszárdi Törvényszék elnöke kezdeményezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nél a 7100 Szekszárd, Béla király tér 4. számú, volt börtönépület vagyonkezelői jogának megszerzését. A kezdeményezés eredményre vezetett, így a bíróság az ingatlant már 2025. január 31. napján birtokba vehette. Az épület igazságszolgáltatási célra átalakítását követően a Szekszárdi Járásbíróság elhelyezését fogja biztosítani.
Összegzés: 2024. évben a vármegyénkben működő bíróságok hatékonyan biztosították az igazságszolgáltatás zavartalan működését. A jövőre nézve elsődleges célunk az alapfeladatunk ellátása kapcsán az időszerűség javítása, az ügyhátralék további csökkentése és az ítélkezés hatékonyságának megőrzése. Kiemelt célunk a Szekszárdi Járásbíróság mielőbbi átköltöztetése az egykori börtön épületébe.
A Tatabányai Járásbíróság a 2024. február 28. napján tartott ülésen, 3 hónappal meghosszabbította annak a nőnek a letartóztatását, aki egy tatabányai férfit szúrt nyakon. A bíróság álláspontja szerint a letartóztatás fenntartása indokolt, mivel a gyanúsított a jelen ügy tárgyát képező bűncselekményt két büntetőeljárás hatálya alatt követte el, állandó lakhellyel nem rendelkezik, illetve a helyszínre érkező rendőrök elől megpróbált elszökni. A végzés nem végleges, a gyanúsított fellebbezést jelentett be, a védő az ülésen nem volt jelen.
A Komáromi Járásbíróság könnyű testi sértés bűntette miatt indult ügyben tartott tárgyaláson hozott ítéletet azzal a férfivel szemben, aki két idős sértettel dulakodott egy áruház parkolójában Komáromban. A bíróság a vádlottat 2 rendbeli testi sértés bűntette miatt - halmazatai büntetésül - 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a védő fellebbezést jelentett be, a vádlott 3 munkanapot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére.
A Tatabányai Törvényszék vesztegetés elfogadásának bűntette miatt indult ügyben, a mai napon tartott nyilvános, folytatólagos tárgyaláson két vádlott vonatkozásában hozott ítéletet. A bíróság a II. és a III. rendű vádlottakat 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre, továbbá a III. rendű vádlottat 400.000 forint pénzbüntetésre ítélte, valamint mindkettőjükkel szemben 100.000 forint vagyonelkobzást rendelt el. Az ügyész 3 munkanapot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére, a vádlottak és védőik tudomásul vették az ítéletet.
2020. március 31. napján kihirdetésre került a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm.rendelet.
A Pécsi Tudományegyetemen 2019. április 16-án rendezik meg az országos bíróságtörténeti kiállítás- és konferenciasorozat következő rendezvényét, amelynek központi témája a kihágásokról szóló 1879. évi XL. tc. hatályba lépésének 140. évfordulója lesz.
