A polgári peres ügyekben - bizonyos kivételekkel - a határidőkbe nem számít bele az ítélkezési szünet időtartama. Így például, ha a bíróság a határozatában 15 napot biztosít egy nyilatkozat megtételére, és a határozatot az ügyfél július 14-én veszi át, a nyilatkozat megtételére szeptember 5-ig van lehetősége.

Kivétel ez alól a soron kívüli, vagy más, rövid határidőhöz kötött ügyek intézése, mint például;

• a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, 
• sajtó-helyreigazítási per, 
• megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per, 
• megelőző távoltartás, végrehajtási perek,
• cégeljárás, a csőd- és a felszámolási eljárás.

Ha a felek közösen kérik, a bíróság eltekinthet attól, hogy az ítélkezési szünet tartamával meghosszabbodjanak a határidők.

Büntetőügyekben a bíróságok folyamatosan ellátják a jogszabályban előírt feladataikat, a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti.

A bírósági kezelőirodák ezen időszak alatt is a megszokott munkarend szerint tartanak ügyfélfogadást, így az ügyfelek intézhetik bírósági ügyeiket, beadványaikat benyújthatják, és az iratokba is betekinthetnek. 

A bírósági ügyfélsegítő nap sem szünetel, a megye valamennyi bírósága szerdánként 8:00 és 16:00 óra között várja a jogkereső állampolgárokat, előzetes időpontfoglalást követően. 

Kissné dr. Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék elnöke jogszabályi kötelezettségének eleget téve 2024. április 9-én számolt be Jász-Nagykun-Szolnok vármegye bíráinak és az Országos Bírósági Hivatal elnökének a törvényszék és az illetékességi területén működő bíróságok előző évi működéséről.

Csontosné dr. Török Márta, a Szolnoki Törvényszék elnökhelyettesének nyitóbeszéde 2024. április 9-én
a Szolnoki Törvényszék dísztárgyalótermében tartott összbírói értekezleten

A törvényszék dísztárgyalótermében tartott összbírói értekezleten a vármegye bírái és bírósági vezetői mellett az Országos Bírósági Hivatal Informatikai és Elektronikus Ügyintézési Főosztályának főosztályvezetője, az Országos Bírói Tanács elnöke és két tagja, a Kúria elnökhelyettese, valamint a Szegedi Ítélőtábla, és a Gyulai, a  Kecskeméti és a Szegedi Törvényszék elnöke vett részt.

Kissné dr. Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék elnökének előadása 2024. április 9-én
a Szolnoki Törvényszék dísztárgyalótermében tartott összbírói értekezleten

Az összbírói értekezletet megelőzően Kissné dr. Szabó Judit törvényszéki elnök és dr. Péter Zoltán János, az Országos Bírósági Hivatal Informatikai és Elektronikus Ügyintézési Főosztályának főosztályvezetője közös sajtótájékoztatót tartott, melyen mindketten kiváló eredményekről számoltak be: 

Sajtótájékoztató a Szolnoki Törvényszéken 2024. április 9-én

Tavaly, 2023-ban csaknem 1 millió 200 ezer ügy indult hazánk törvényszékein és járásbíróságain. Mintegy 50 ezerrel több, mint az azt megelőző évben. Ennek 3%-a, csaknem 36 ezer ügy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Több mint másfél ezerrel több mint 2022-ben. Ez mind országos, mind vármegyei szinten mintegy 4,5%-os ügyteher emelkedést jelentett. Konkrét számadatokat kiemelve, a Szolnoki Törvényszéken, elsőfokon 2023-ban az előző évhez képest 21%-kal több polgári és 70%-kal több gazdasági per indult, és 27%-kal több büntetőügy vette kezdetét. Emellett 10%-kal több polgári és 36%-kal több gazdasági per, valamint 9%-kal több büntetőügy érkezett a törvényszékre, mint másodfokú bíróságra. Az ügyszámemelkedésben jelentős hányadot tesznek ki a szabálysértési és az ún. büntető nyomozási bírói ügyek. Ennek oka, hogy az elmúlt évben jelentősen nőtt a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében elkövetett szabálysértések és bűncselekmények száma.

A bíróságok azonban tették a dolgukat, és 2023-ban több mint 1 millió 180 ezer ügyet fejeztek be. Csaknem 10 ezerrel többet, mint az előző évben, amiből több mint 35 ezer ügyet befejezve, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye bíróságai is kivették a részüket. Csaknem 300 db üggyel többet fejeztek be, mint 2022-ben. Konkrét számadatokat kiemelve, a Szolnoki Törvényszék 2023-ban az előző évhez képest 14%-kal több elsőfokú büntetőügyet fejezett be, 52%-kal több csőd-felszámolást zárt le, valamint 22%-kal több polgári peres, kétszer annyi gazdasági peres, és 8%-kal több büntetőügyben hozott másodfokú határozatot, mint az azt megelőző évben.

A megfeszített munka meghozta gyümölcsét, mert a magasabb ügyérkezés ellenére, egyes időszerűségi mutatók mégis javultak. A Szolnoki Törvényszéken elsőfokon indult polgári peres ügyek 79%-a, a gazdasági peres ügyek 84%-a, a törvényszéken elsőfokon indult büntetőügyek 78%-a, míg a járásbíróságokon a gazdasági peres ügyek 86%-a 1 év alatt lezárult, ami 13, 20, 9, illetőleg 10%-os javulás az előző évhez képest. Az időszerűség javulásában fontos szerepet játszott a munkaszervezés, és az informatikai lehetőségek, különösen a bírósági távmeghallgatás alkalmazása. Az Országos Bírósági Hivatal ezért a bírósági távmeghallgatás tartására alkalmas tárgyalótermek számának emelését szorgalmazza.

Tavaly a vármegye minden bírósági épületében folytak épületfejlesztő beruházások, a legjelentősebbek azonban Szolnokon és Tiszafüreden zajlottak. A Szolnok, Kossuth úti törvényszéki épület teljeskörű kazánház felújításon esett át. A Tiszafüredi Járásbíróság épületén pedig tetőhéjazat-, esőcsatorna-, külső nyílászáró-, és a falak szigetelését és díszkivilágítás kiépítését is magában foglaló homlokzat felújítást végeztek. Emellett megújult az épület előtti járda, és kerékpártárolók kerültek kialakításra.

A Tiszafüredi Járásbíróság főhomlokzata a homlokzatrekonstrukció előtt és után

A talán leginkább várt bejelentés azonban az volt, hogy elkészültek a Szolnok, Kossuth úti törvényszéki épület tető- és homlokzat rekonstrukciójának kiviteli tervei, és már a kapcsolódó közbeszerzési eljárás előkészítése zajlik, így ősszel várhatóan a kivitelezési munkák is megindulnak majd.

Szolnok, 2024. április 9.

Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya