A Fővárosi Ítélőtábla újraalakulásának 20. évfordulója alkalmából 2023. szeptember 29-én ünnepi megemlékezést tartottak a Markó utcai Igazságügyi Palotában. Dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke kiemelte: „több, mint ötven évet kellett várni, hogy a rendszerváltás utáni igazságügyi reform keretében ismét létrejöjjön az ítélőtáblák rendszere.” 2003. július 1-én 75 bíró állt szolgálatba. Napjainkban a Fővárosi Ítélőtábla a bírósági szervezet megbecsült, elismert szereplője, kiváló megalapozottsági és időszerűségi mutatókkal rendelkezik.
Részletes keresés
Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt T. CS. I. rendű vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletét. A bíróság halált okozó testi sértés bűntettében továbbá emberkereskedelem és kényszermunka bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat. Az I. rendű vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás ezzel jogerőre emelkedett.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. rendű vádlott egy 2019-ben Tömörkény településre költözött párral megismerkedett, gazdálkodásukat rendszeresen segítette. Ennek során a pár férfi tagjával – a későbbi sértettel - összebarátkozott, míg annak élettársával egymásba szerettek. A szerelmi viszonyról tudomást szerző sértett a barátjának felajánlotta, hogy fizetség ellenében élettársát elengedi vele. A vádlott végül 2021. áprilisában e célból 3,5 millió forintot adott át a sértettnek, aki viszont további összeget követelt. Ennek nyomán szóváltásba és kölcsönös dulakodásba keveredtek, mely során a vádlott egy vascsővel legalább két alkalommal, nagy erővel fejen ütötte a sértettet, aki a bántalmazás következtében az életét vesztette. A vádlott ezt követően a sértett holttestét - annak tanyájáról - autóval elszállította, és ismeretlen helyre rejtette. A később hazaérkező nőnek azt mondta, hogy volt élettársát ismeretlen személyeknek adta át, hogy gondoskodjanak a végleges eltüntetéséről. Ezután megkérte a nőt, hogy tegyen a rendőrségen valótlan bejelentést a férfi eltűnéséről. Az így elindult körözési eljárásban azonban kiderült, hogy a férfi és a nő vallomása valótlan volt.
Az elsőfokú bíróság döntésével szemben az I. r. vádlott és védője elsődlegesen eltérő tényállás megállapítása és erre tekintettel a vádlott felmentése érdekében, másodsorban eltérő minősítés érdekében a kiszabott büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyására tett indítványt.
Az immár jogerős döntés szóbeli indokolása során Dr. Nagy Erzsébet tanácselnök kiemelte, hogy a bejelentett - felmentést célzó - védelmi fellebbezés alaptalan volt. A Szegedi Ítélőtábla eljáró tanácsa az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást – a másodfokú eljárásban a jogi indokolásban tett kisebb helyesbítéssel és kiegészítésekkel – megalapozottnak találta. Erre tekintettel a védelem tényállást támadó fellebbezése - mely a vádlott felmentésére irányult – nem foghatott helyt, hiszen megalapozott tényállás esetén a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapíthat meg eltérő tényállást.
Megállapította továbbá, hogy a törvényszék többségében helyesen hívta fel és értékelte az I. rendű vádlott vonatkozásában releváns, a büntetés kiszabása szempontjából lényeges súlyosító és enyhítő körülményeket, azok csak minimális pontosításra szorultak. Ezeket figyelembe véve a Szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy bár az I. rendű vádlott vonatkozásában az enyhítő körülmények vannak túlsúlyban, a vele szemben elsőfokon kiszabott, a középmértéket jelentő 7 év szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás arányos és törvényes büntetés, az ügy minden körülményét - főként a halálos eredmény bekövetkezését - figyelembe véve minden szempontból alkalmas a büntetéssel elérni kívánt célok maradéktalan megvalósulásához. A büntetés enyhítésére tehát nem látott lehetőséget az ítélőtábla.
A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Az Esztergomi Járásbíróság közokirat-hamisítás bűntette és hamis vád vétsége miatt indult ügyben büntetővégzésében 350.000 forint pénzbüntetést szabott ki azzal a nővel szemben, aki egy volt barátnője nála maradt lakcímkártyájával igazolta magát a rendőrök előtt. A vádlott tárgyalás tartását kérte, mely alapján a bíróság előkészítő ülést tűzött ki 2024. május 21. napjára. A nő a tárgyalás tartási kérelmét visszavonta, ezért a büntetővégzés jogerőre emelkedett.
Halált okozó testi sértés bűntette – Vádtól eltérő minősítés a Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében
A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében 5 év börtönbüntetést és ugyanilyen időtartamú közügyektől eltiltást szabott ki a vádlottal szemben és rendelkezett arról, hogy a vádlott a kiszabott büntetés 2/3-ának letöltését követően feltételes szabadságra bocsátható. Az ügyben az ügyészség emberölés bűntette miatt emelt vádat a vádlottal szemben, aki egy díszkarddal olyan módon sebesítette meg nevelőapját, hogy az belehalt sérülésébe. A bíróság a vádtól eltérően, halált okozó testi sértés bűntette miatt állapította meg a vádlott felelősségét.
A Tatabányai Törvényszék a költségvetési csalás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége, közokirat hamisítás bűntette miatt indult ügyben tartott előkészítő ülésen a 48 vádlottból 10 vádlottal szemben hozott ítéletet. A bíróság a II., III. és V. rendű vádlottakat 1 év börtönbüntetésre, 1 millió forint pénzbüntetésre, 1 év közügyektől eltiltásra, négy vádlottat felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint 500.000-2 millió forint közötti pénzbüntetésre, két vádlottat 1 millió forint, míg egy vádlottat 5 millió forint pénzbüntetésre ítélt. Az ítélet jogerős.
Az Esztergomi Járásbíróság a mai folytatólagos tárgyaláson, kiskorú veszélyeztetésének bűntette és kapcsolati erőszak bűntette miatt ítéletet hozott az elsőrendű vádlottal szemben. A bíróság egy korábbi előkészítő ülésen a másodrendű vádlottat 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette és 3 rendbeli kapcsolati erőszak bűntette miatt jogerősen 2 év, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, a három sértett gyermek vonatkozásában a szülői felügyeleti jogát megszüntette, továbbá 5 évre eltiltotta minden olyan tevékenységtől, amelyben tizennyolc éven aluli személlyel foglalkozna.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) határozatától május 14-én a dunántúli bíróságok is elhatárolódtak. Közös közleményükben utaltak arra is, hogy az OBT működésének jogszerűsége és a testület legitimációja megkérdőjeleződött. Mára az ország valamennyi megyéjéből elítélték az OBT múlt heti, radikális lépését.
A Tatabányai Járásbíróság a hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indult ügyben tartott előkészítő ülésen hozott ítéletet. A bíróság a vádlottat 3 év 3 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet nem jogerős, az ügyész a jogorvoslati nyilatkozat megtételére 3 munkanap gondolkodási időt tartott fent; a vádlott és a védője az ítéletet tudomásul vette.