A N. J. ellen gyermekpornográfia bűntette miatt folyamatban lévő 21.B.21020/2024. ügyszámú büntetőügyben 2025. április 3-án 9 órakor a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalást tart.

A tárgyalás helyszíne: a Pesti Központi Kerületi Bíróság III. emelet 304. számú tárgyalóterme.

A tárgyalóterem befogadóképessége korlátozott, ezért a részvétel mind a sajtó munkatársai, mind pedig a hallgatóság részére regisztrációhoz kötött!

Az érdeklődők 2025. április 2-án 9 óráig jelezhetik részvételi szándékukat az fthallgatosag@birosag.hu e-mail-címen.

Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a megadott határidőn túl érkező jelentkezéseket nem áll módunkban befogadni!

Kérjük a sajtó munkatársait, hogy kérelmükben nevezzék meg az általuk képviselt sajtóorgánumot, lehetőség szerint adják meg az érkező munkatárs nevét, valamint azt, hogy az illető milyen minőségben kíván részt venni a tárgyaláson (újságíró, fotós, operatőr stb.).

Magánszemély érdeklődő a személyazonosító igazolványában szereplő nevével regisztrálhat a tárgyalásra.

A várható nagy érdeklődésre és a férőhelyek korlátozott számára tekintettel a televíziós stábok részéről legfeljebb 2 fő (1 operatőr, 1 fő riporter), az írott sajtó részéről pedig 1 fő újságíró és 1 fő fotós számára tudunk helyet biztosítani a tárgyalóteremben.

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya 2025. április 2-án 16 óráig a fent megadott határidőig jelentkezők számára visszaigazolást fog küldeni arról, hogy regisztrációjuk sikeres volt-e vagy sem. A megadott határidőn túl érkező jelentkezésekre nem reagálunk!

A részvételi jogosultságot a tárgyalóterembe történő belépést megelőzően ellenőrizzük.

Fővárosi Törvényszék

Sajtóosztály

A Zalaegerszegi Törvényszék – az Országos Bírósági Hivatal (OBH) bírósági történelem és hagyományápolás tárgyú pályázatán elnyert támogatása révén – 2016 májusában felújította a tragikus körülmények között elhunyt dr. Vlasics Antal bíró síremlékét. A becsehelyi születésű, Marcaliban dolgozó bírót 1973-ban egy mentálisan zavart ügyfél lelőtte a Marcali Járásbíróság egyik tárgyalótermében. Sírját az OBH pályázata révén 2016-ban újította fel a Zalaegerszegi Törvényszék, s július 15-én, a Bíróságok Napján koszorúzással, gyertyagyújtással emlékezünk egykori bírótársunkra.

Idén a Zalaegerszegi Törvényszék Bíróságtörténeti Koordinációs Testületének két tagja, Horváthné Szabó Erika, a törvényszék Gazdasági Hivatalának csoportvezető-helyettese és Bitter Ágnes irattárkezelő helyezte el sírjánál az emlékezés virágait Becsehely polai részében található temetőben

Dr. Vlasics Antal életútjáról már több alkalommal beszámoltunk, de halálának körülményei kevésbé ismertek.  Gyilkosa az egyik ügyfele volt, akinek kalandos életét végig a kommunizmus ideológiája szőtte át. 

Horváth Kulcsár Ferenc az I. világháborúban az orosz fronton harcolt, majd fogságba esését követően megjárt több hadifogolytábort is, ahol komoly hatást gyakoroltak rá az ekkor már Oroszország-szerte teret nyerő bolsevista eszmék. Ezt később maga is képviselte, mikor néhány éves orosz tartózkodása után – várandós feleségét hátrahagyva - pártutasításra visszatért Magyarországra. Csatlakozott az illegalitásban működő magyar kommunistákhoz, és a negyed évszázados Horthy-korszak alatt feltélezhetően ez a mozgalom határozta meg az életét, bár ilyen irányú tevékenységéről nem sok minden tudható azon kívül, hogy 1926-ban részt vett a kaposvári szocialista pártszervezet létrehozásában. A II. világháború végén Marcaliban végre fontosnak is érezhette magát, miután orosz nyelvtudása miatt a helyi kommunistáknak nagy szükségük volt rá az első időkben: tolmácsként működött közre a bevonuló szovjet alakulatok és a helyi magyar kommunista pártvezetés között.

Segítői szerepe az elkövetkezendő években hamar elhalványult, Horváth Kulcsár háttérbe szorult, a közélet irányításában nem számoltak vele, de a múltja miatt, mint a munkásmozgalom régi harcosára tekintettek rá. Az 1956-os forradalom idején szükségét érezte, hogy a párt iránti elkötelezettségét demonstrálja, ezért - a helyi legenda szerint - félelmet nem ismerve járta Marcali utcáit, és azt kiabálta: „Ide lőjjetek!”. A forradalom leverése után belépett a munkásőrségbe, és egyfajta kirakatemberként szolgálta a Magyar Szocialista Munkáspárt érdekeit: előadásokra hívták, iskolákban, gyűléseken tartott beszédeket, és mesélt a múltjáról.

Ekkor támadt először emberre a harctéren kívül: egy vita hevében, 1958-ban hasba lőtte szomszédját, azonban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kegyelemben részesítette, így végül elkerülte a büntetést.

Az 1960-as évek elején egyre jobban elhatalmasodtak rajta az időskorral járó szellemi leépülés jelei, ennek ellenére a marcali pártvezetés eltűrte, hogy továbbra is önvédelmi fegyvert tartson magánál. Egy példa az idős ember megbomlott elméjére: feljelentette a búzát szállító teherautó vezetőjét, mert szállítás közben egy kevés búza leszóródott a gépkocsi platójáról, mondván: a sofőr szándékosan megkárosította a Magyar Népköztársaságot.

Az 1960-as évek végén az új szomszédjával, Budvig Jánossal is elmérgesedett a viszonya. A szomszédok évekig vitáztak, hol a Marcali Tanács, hol a Marcali Járásbíróság előtt. Itt került a pere dr. Vlasics Antalhoz, aki a nyugdíjas férfi számára kedvezőtlen döntést hozott birtokvédelmi ügyében. Horváth Kulcsárnak ez akkora traumát okozott, hogy 1973. október 29-én először nyakon lőtte a szomszédját, majd a Marcali Tanács épületébe ment. Itt nem találta azokat a hivatalnokokat, akik korábban szintén kedvezőtlenül döntöttek ügyeiben, így tovább ment a bíróságra. Bement abba a tárgyalóterembe, amelyikben dr. Vlasics Antal aznap tárgyalt. A bíró akkor érkezett vissza a terembe, és a kabátját akasztotta a fogasra, amikor Horváth Kulcsár belépett. A férfi annyit mondott fegyverrel a kezében, hogy eljött a leszámolás órája. A meglepett bíró erre hirtelen csak annyit tudott reagálni: „Ne vicceljen!”, de a gyilkos rögtön ezután három lövést adott le rá. Már az első is halálos volt, a bíró a helyszínen életét vesztette, saját tárgyalótermében vérzett el. A gyilkos még megfenyegette az egyik jelen lévő, az eseményeket végignéző népi ülnököt is, majd megpróbált bemenni az ügyészek szobájába, de ez nem sikerült neki, végül megemelte a kalapját, illedelmesen elköszönt és távozott a bíróságról.

Először a tanácsra ment, ahol a mit sem sejtő pártvezetők kedélyesen elbeszélgettek vele, majd elment a rendőrségre feladni magát, ahol éppen akkor értesültek a történtekről, így azonnal letartóztatták.

A bűnügy tárgyalása elfogultság miatt először Tolna megyébe, Szekszárdra került, de mivel Horváth Kulcsárt ekkor már a fővárosi Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) tartották fogva, így végül Budapesten tárgyalták le, hogy ne kelljen folyton Szekszárdra szállítani a vádlottat. A tárgyalásokra 1974-ben került sor, ahol az ügyészség indítványának helyt adva, a bíróság végül felmentette Horváth Kulcsárt az emberölés vádja alól tekintettel az elmeorvos szakértők azon megállapítására, hogy az elkövető elmebeteg, így nem büntethető. Kényszergyógykezelését rendelte el, de állapota rohamosan romlott, s 1974 őszén az IMEI-ben meghalt.

Bírói hivatásának gyakorlása közben elhunyt áldozatának, dr. Vlasics Antal emlékének megőrzését a Zalaegerszegi és a Kaposvári Törvényszék egyaránt kötelezettségének érzi.

       dr. Vándor Virág  

          sajtószóvivő

Ítéletével megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla a minősített emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt fiatalkorú J. L. vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék ítéletét. Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetéseken – a 11 év fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztés büntetésen és a 10 év közügyektől eltiltáson – azonban nem változtatott az ítélőtábla. A megváltoztatásra azért került sor, mert a másodfokú bíróság eljárása során további egy bűncselekményt (készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége) állapított meg a vádlott terhére.

A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott édesanyja 2022. augusztus 19-én munkavégzés miatt Ormosbányáról Fülöpjakabra költözött az élettársával. Erre figyelemmel megkérte a vele régóta baráti, bizalmas viszonyban lévő és a vádlottat születése óta jól ismerő barátját, hogy a távolléte alatt gondoskodjon a fiáról. A sértett 2022. szeptember 12-én kérelmet terjesztett elő a Kazincbarcikai Járási Hivatalnál azért, hogy a vádlottat a barátja a családjába fogadhassa. Ezt a döntését a vádlott nehezményezte, úgy érezte, hogy az édesanyja elhanyagolja őt.

A vádlott egy iskolai verekedésben felmerült szerepe miatt 2022 szeptemberében a vele rendszeres kapcsolatban álló szociálpedagógusnak visszatérően ölési szándékáról számolt be, közölve, hogy „leszámol mindenkivel, aki bántotta”, de „ártatlan áldozatok” megölése is folyamatosan foglalkoztatta. Mások előtt is kategorikusan hangoztatta, hogy „az ölés a küldetése”, rajzainak állandó témája a vér, a fájdalom, valamint a halál és az ölés volt. 2022 őszén készített egy „halállistát” is, amelyen első helyen az édesanyja volt.

Az édesanyja a családba fogadás iránti kérelmét végül 2022. november 8-án visszavonta és a vádlottat magához vette.

2022. december 12-én nem ment iskolába, hanem a közös otthonukban lesből támadt a hazaérkező édesanyjára egy fejszével oly módon, hogy az eszközzel két alkalommal ütött a nő fejére, aki azonnal életét vesztette. Ezt követően a holttestet az ágyba fektette és betakarta, majd magához vette a sértett értékeit (pénz, bankkártya, mobiltelefon), az emberölés nyomait eltüntette és távozott a lakásból.

A Kecskeméti Törvényszék az elsőfokú ítéletével a fiatalkorú terheltet előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében és kifosztás bűntettében mondta ki bűnösnek a Kecskeméti Törvényszék 2023. november 7-én a fiatalkorú J. L. vádlottat, ezért őt 11 év fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú bíróság döntésével szemben az ügyészség a vádlott terhére súlyosítás céljából, hosszabb tartamú fiatalkorúak börtönében végrehajtandó büntetés érdekében, míg a vádlott enyhítésért, rövidebb tartamú büntetésért, továbbá a vádlott védője és törvényes képviselője - egyezően - a kifosztás bűntette alóli felmentésért, és az előre kitervelt minősítés mellőzéséért és enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

Az immár jogerős ítélet indokolása során Dr. Mezőlaki Erik tanácselnök kiemelte, hogy a Szegedi Ítélőtábla eljáró büntető tanácsa a másodfokú eljárásban további egy bűncselekményben mondta ki bűnösnek a fiatalkorú terheltet, illetve a kiegészített súlyosító és enyhítő körülmények értékelése során - bár további súlyosító körülmények megállapítására is sor került - arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fiatalkorú vádlottal szemben elsőfokon kiszabott, a középmértéket meghaladó 11 év szabadságvesztés büntetés szükséges, egyben arányos büntetés, ezért annak lényeges súlyosítására vagy lényeges enyhítésére sem látott lehetőséget. A bíróság álláspontja szerint a kiszabott büntetés alkalmas arra, hogy célját – mind generális, mind speciális visszatartó erejét kifejtve – elérje.

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.