Részletes keresés
A Bíróságok Napja alkalmából az idei évben is ünnepélyes keretek között vehették át elismerésüket az ország bíróságainak kitüntetettjei 2022. július 15-én, az Országos Bírósági Hivatalban. Az Országos Bírói Tanács az idei évben Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal Elnökének előterjesztése alapján a Kecskeméti Törvényszék bírái közül dr. Barna Krisztinának, a Bajai Járásbíróság Elnökhelyettesének címzetes törvényszéki bírói címet, az igazságügyi alkalmazottak közül pedig Schuller Imrének, főtanácsosi címet adományozott.
Dr. Husek Dániel, a Kecskeméti Törvényszék Elnöke helyi elismeréseket is átadott a bíróságok napja alkalmából. A Bács-Kiskun Megye Igazságszolgáltatásáért Emlékérmet a munkatársak javaslatának figyelembevételével az idei évben dr. Mikó Ferenc nyugalmazott törvényszéki bíró, illetve Zemkóné Dongó Mária, a Bajai Járásbíróság elnöki irodájának vezetője vehették át kimagasló szakmai munkájuk elismeréseként.
A kitüntetetteknek gratulálunk.
Kecskemét, 2022. július 18.
Kecskeméti Törvényszék Sajtóosztálya
Az Országos Bírósági Hivatalban rendezett ünnepség keretében július 15-én a 2024. évi Bíróságok Napja alkalmából a törvényszék elnökének előterjesztésére – kiváló munkájukra figyelemmel – négy kollégánk az alábbi elismerésben részesült:
• Dr. Horváth Györgyi törvényszéki tanácselnök „Juhász Andor ezüst fokozatú díj”
• Dr. Halász Péter, a Veszprémi Járásbíróság elnökhelyettese „címzetes törvényszéki bíró”,
Dr. Gröpler Anita, a Veszprémi Járásbíróság bírája „címzetes törvényszéki bíró”,
• Imrefi Andrea Beatrix törvényszéki büntető kezelőiroda-vezető „tanácsosi”
címet vehetett át.
(A képen: dr. Halász Péter, dr. Horváth Györgyi, dr. Némethné dr. Szent-Gály Edit (a Veszprémi Törvényszék elnöke), dr. Gröpler Anita és Imrefi Beatrix)
Dr. Horváth Györgyi 1990. január 1-től Ajkai Városi Bíróság bírája, 2001. július 15-től címzetes megyei bíró. 1998-tól a Gazdasági Kollégium tagja, 2004-ben kollégiumi tagsága a Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumban megerősítést nyert. 2004. szeptember 1-től a Veszprém Megyei Bíróság bírája, 2006. augusztus 1-től a Veszprém Megyei Bíróság tanácsvezető bírája polgári másodfokon. 2005-től 2017-ig a Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság bírája. 2005-2015. között a Bírósági Végrehajtói Szakvizsga Bizottság tagja, 2011-2017. között a Fővárosi Ítélőtábla mellett működő elsőfokú szolgálati bíróság tagjaként is tevékenykedett. Jelenleg másodfokú polgári-gazdasági peres, nemperes fellebbviteli ügyeket, illetve ügyérkezéstől függően elsőfokú polgári-gazdasági ügyeket tárgyal, mindemellett ellátja a 2. Pf. tanács vezetését. 2015-ben került sor legutóbbi bírói értékelésre, amely „kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas” értékeléssel zárult. A Veszprémi Törvényszéken a polgári ügyszak másodfokú ítélkezésének területén egyenletesen kimagasló színvonalon, példaszerű elhivatottsággal, lelkiismeretesen végzi munkáját. Több évtizedes, bírói beosztáshoz méltó, példamutató életvitele, segítőkész hozzáállása, kimagasló tudása méltóvá teszi a Juhász Andor díj ezüst fokozatára.
Dr. Halász Péter 2006. május 1-től kinevezett bíró, munkáját kiemelkedő színvonalon, a szakmai és igazgatási vezetés által is elismerten, nagyfokú elhivatottsággal végzi. 2017. február 1-2018. augusztus 31. között kirendeléssel a Veszprémi Törvényszék másodfokú polgári ügyszakában, majd 2018. szeptember 1-2019. december 31. között a Veszprémi Törvényszék elsőfokú polgári ügyszakában teljesített szolgálatot. Hosszabb idejű kirendelése során bizonyította rátermettségét és alkalmasságát a magasabb szintű bírói feladatok ellátásához is. Legutóbbi bírói értékelése „kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas” minősítéssel zárult. 2020. január 1-2020. július 31. között elnökhelyettesi hatáskörbe tartozó igazgatási feladatokat látott el, majd 2020. augusztus 1-től a Veszprémi Járásbíróság kinevezett elnökhelyettese lett. 2024 márciusától a törvényszék Bírói Tanácsának elnöke. Kifejezetten nagy munkabírású, vezetői feladatai mellett is sokoldalú szakmai szerepvállalásban érintett bíró, hivatástudata, a bírósági igazgatási szolgálat iránti elkötelezettsége elvitathatatlan, teljes mértékben alátámasztott, a bírósági közéletben is aktív szerepet vállal, emellett szociális érzékenysége is kimagasló. Igazgatási területen végzett munkájára a törvényszék vezetése hosszabb távon számít. Eddig végzett munkája alapján is messzemenően bizonyította, hogy a magasabb bírói cím elnyerésére érdemessé vált.
Dr. Gröpler Anita 2014. március 15-től kinevezett bíró, munkáját kiemelkedő színvonalon, a szakmai és igazgatási vezetés által is elismerten, nagyfokú elhivatottsággal végzi. 2024 márciusa óta tagja a törvényszék Bírói Tanácsának. Legutóbbi bírói értékelése „kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas” minősítéssel zárult. Dr. Gröpler Anita 2021. október 1-től - 2022. július 15-ig, a Veszprémi Törvényszék másodfokú büntető ügyszakában kirendeléssel is szolgálatot teljesített. Hosszabb idejű kirendelése során bizonyította rátermettségét és alkalmasságát a magasabb szintű bírói feladatok ellátásához is, a címzetes törvényszéki bírói cím elnyerésére érdemessé vált.
Imrefi Andrea Beatrix 1993. január 15-től áll a Veszprémi Törvényszék alkalmazásában. Bírósági szolgálati jogviszonyát ügykezelőként kezdte, majd 1997. október 1-től a büntető ügyszakban tisztviselői kinevezést kapott, illetve büntető ügyszakban bíró mellett jegyzőkönyvvezető lett. 2007-ben jeles eredménnyel jogi asszisztens képesítést szerzett. 2010. október 1-től a Veszprém Megyei Bíróság kezelőirodájának tisztviselője, majd 2011. július 1-től a büntető kezelőiroda vezetője. Több évtizedes munkáját nagyfokú elhivatottsággal, példamutató fegyelmezettséggel, kimagasló színvonalon végzi. Elkötelezettsége, eddigi igazságügyi alkalmazotti szolgálata érdemessé teszi a cím viselésére.
Veszprém, 2024. július 16.
Veszprémi Törvényszék Sajtóosztály
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvényeknek megfelelően vett részt a 2018-as évben is a bírósági vezetői pályázatok elbírálásában. 2018-ban általa 47 bírósági vezetői pályázat elbírálására került sor, míg a bírósági elnökök 92 vezetői pályázatot bíráltak el ebben az időszakban.
A Bíróság épületében tartózkodás rendje
2011. évi CLXI. törvény
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
XIII. Fejezet
A bírósági épületek rendjének fenntartása
(egyes rendelkezések)
53. A bírósági épületekben tartózkodás alapvető szabályai, az épületek rendjéért felelős személyek
167. § (2) A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.
169. § A bíróság épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel - a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére a bíróság elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.
54. Az épület rendjéért felelős személyek feladatai
170. § (1) A rendfenntartást végző személy köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó - a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint - gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy a következő intézkedéseket teheti:
a) azt a személyt, aki a 167. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre - a bíróság által idézett személy kivételével - a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,
b) a 169. §-ban foglaltakat megszegő személynek a bíróság épületébe történő belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,
c) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke, egyesbíró eljárása esetén az eljáró bíró (a továbbiakban e fejezetben együtt: tanács elnöke) által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,
d) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról,
e) a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának bemutatására felhívhatja; ha ennek az érintett nem tesz eleget, az épületbe történő belépését megtilthatja vagy az épületből való távozásra felszólíthatja.
(2) Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.
RENDKÍVÜLI SZABÁLYOK
A törvényszék elnöke 2023. január 26. napjától módosította a bírósági épületben tartózkodás szabályait. A szabályzat letölthető innen:
„Minden ember egy külön világ, minden emberi sors érdekes, megismerésre méltó” és „..ha az élet új lehetőséget kínál, becsülettel helytállva, legjobb tudásunk szerint kell végezni az új feladatokat.”A két idézet két egykori zalai bírótól, dr. Pólya Károlytól, illetve Némethné dr. Sebestyén Atalától származik. Velük együtt 8 zalai bírósági dolgozóval készített interjú olvasható a Zalaegerszegi Törvényszék által kiadott Az igazság szolgálatában – Bírósági életutak I. című kötetben.
A kiadvány megszületését az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázata tette lehetővé. 10 éve, 2014-ben valósult meg az első, az OBH által támogatott bíróságtörténeti projekt. A korábban dr. Magyar Károly vezetése alatt kialakított bírósági tárlathoz készítettünk akkor egy, törvényszéki elnököket, jeles jogtudósokat bemutató arcképcsarnokot. Azóta pedig a - Covid miatt egy év kieséssel - minden évben nyertünk támogatást és állítottunk emléket a bírósági múltnak.
Elkészültek a Bírósági históriák, az Archontológia, felújítottuk a tragikus körülmények között elhunyt dr. Vlasics Antal síremlékét, a Nagykanizsai Járásbíróságon állandó kiállítás nyílt, készültek tájékoztató molinók, mutattunk be színdarabot és legnagyobb beruházásként elkészült az ifjú Deák márványszobra is a törvényszékre.
Mindegyikben volt valami egyedi, valami maradandó, valami újdonság, de a Bírósági életutak egyedülálló kiadvány: nagyra becsült kollégák mesélnek interjú beszélgetések keretében életükről, pályájukról és osztják meg a hivatásukról vallott gondolataikat. A kötetben két olyan interjú is helyet kapott, amelynek elbeszélője sajnos már nincs közöttünk, így visszaemlékezésük még becsesebb az utókor számára.
Az interjúkat a Zalaegerszegi Törvényszéken a bíróságtörténettel foglalkozó pár lelkes kolléga készítette, némely esetben kettős szerepben: interjúztató és interjúalany is volt egy személyben.
Dr. Pólya Károly, a nagykanizsai bíróság egykori vezetője 98 éves volt a beszélgetés idején: mesélt sorozásról, bombázásról, az ő idejében még létező kanizsai törvényszékről, 1956-ról. Vele nemcsak a bíróságok múltjába, hanem a történelem sodrába is bekerülhet az olvasó. Sólyom László volt köztársasági elnök testvére dr. Sólyom Péter érdekes zalai pályát járt be. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy kétszer is kinevezték bírónak, azt meg még kevesebben, hogy anyakönyvvezetőként egyetlen esküvőt sem vezetett el.
Dr. Szabó Gyula, Némethné dr. Sebestyén Atala egykori keszthelyi bírák, elnökök számára nem volt kérdés a jogi pálya, az előbbi azt mondta, soha más alternatíva nem merült fel benne, minthogy bíró legyen. dr. Sebestyén Atala - akinek édesapja is bíró volt - 12 évesen, amikor a Toldi bírósági jelenetében ő volt a bíró azzal ment haza: bíró lesz. Velük ellentétben dr. Kurta János korábbi nagykanizsai elnök kedves barátjával együtt egyszerűen rábökött a felvételi tájékoztatóban a jogra, mert magyar és történelem volt a felvételi. Ezt követően 43 éven keresztül dolgozott a dél-zalai bíróságon.
Velük ellentétben dr. Vértényiné dr. Futó Gabriella már bíróként került a törvényszékre. Tiniként vegyésznek készült, de a rendszer nem engedte ezen a pályán továbbtanulni, így a megbántott kamasz dacból elhatározta: jogász lesz és igazságot szolgáltat. 21 évig volt a bíróság kötelékében, előtte több mint 20 évet dolgozott a tanácsnál, illetve az önkormányzatnál.
A bírák mellett Ferincz Judit és Kovács Erzsébet, a Lenti Járásbíróság egykori irodavezetői elbeszéléseiből kirajzolódik a határ menti kis bíróság teljes múltja. Őszinte szívvel, szeretettel, vidáman mesélnek kinyitható vaságyon alvó dolgozókról, irodában megbúvó kígyóról, a jugó rendőrségen éjszakázó elnökről, emellett a kemény munkáról, éjszakába nyúló tárgyalásokról, kötelességtudatról, alázatról és lojalitásról.
Mint dr. Sorok Norbert, a zalaegerszegi törvényszék elnöke írta a kötet előszavában: „a bíróságokról alkotott kép mozaikkövekből épül fel, ahol minden mozaikdarab egy ott dolgozó, hivatását művelő ember munkássága. A nagy egész tehát sok apró kis részből áll össze és minden rész mögött ott van egy emberi élet, egy történet.” A kötettel ezeket a történeteket örökítjük meg az utókor számára.
A rendezvényt egy nyugdíjas találkozóval kötöttük össze, amelyen olyan kollégák is részt vettek, akik a következő kötetek szereplői lesznek majd, hiszen a kiadvány folytatása, a múlt papírra vetése, a történetek továbbörökítése elengedhetetlen feladatunk.
Dr. Bartalné dr. Mentes Judit
sajtószóvivő
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján 2021. július 15. és 2021. augusztus 20. között a bíróságok ítélkezési szünetet tartanak. Annak kezdő napja 2021. július 15., a Bíróságok Napja, mely a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 56. §-a értelmében munkaszüneti nap, e napon minden bíróságon szünetel az ügyfélfogadás.