A Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta a Miskolci Törvényszék ítéletét, és megállapította, hogy a vádlott az életfogytig tartó fegyházbüntetésből, legkorábban 30 év múlva feltételes szabadságra bocsátható. Az ítélőtábla a vádlott cselekményének minősítő körülményeiből mellőzte az előre kiterveltséget, ugyanis ezt csak a vagyon elleni bűncselekmény esetében lehetett kétséget kizáró módon megállapítani. Az ítélőtábla nem látott indokot arra, hogy határozott idejű szabadságvesztésre változtassa az elsőfokú ítéletet.

A Fővárosi Törvényszék elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét a Magyar Állammal és társaival – az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, valamint az Iparművészeti Múzeummal – szemben tulajvédelem iránt indított perében.

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2024 márciusában a vádlottat különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntette kifosztás bűntette és okirattal visszaélés vétsége miatt, az élet elleni és a közbizalom elleni bűncselekmények esetében, mint visszaesőt, míg a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény esetében, mint különös visszaesőt életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban 40 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

A harmincas éveiben járó vádlott 2013 márciusában ismerte meg a celldömölki mentőállomáson a sértettet, ahol a vádlott, mint mentős tartott elsősegélynyújtásból bemutatót a helyi középiskolásoknak. Az akkor 31 éves vádlott ezt követően közösségi oldalon felvette a kapcsolatot az akkor 16 éves sértettel, majd telefonon és személyesen is tartották a kapcsolatot, hamarosan kialakult közöttük a személyes vonzalom, és 2013 nyarán szexuális kapcsolat is létesítettek. A sértett folyamatosan találkozott a vádlottal annak ellenére, hogy ismert volt előtte, hogy a vádlott élettársával él.

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Ficsór Gabriella vezette tanácsa megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a Miskolci Törvényszék ítéletét és új eljárás lefolytatására utasította a másodfokú bíróságot. A megalapozatlanság oka, hogy nem lehet megállapítani, hogy a másodfokú bíróság a felvett szakértői bizonyítást követően milyen tényeket mellőzött az első fokú bíróság tényállásából, azaz mit tekintett felülbírálható, irányadó tényállásnak.

Az ügyről

A jogerősen megállapított tényállás szerint az enyhe mentális retardációban szenvedő sértett prostituáltként dolgozott, amikor megismerte az elsőrendű és a másodrendű vádlottakat, akik házastársak. A vádlottak a házukba fogadták a nőt, aki ekkortól tevékenységét az ő utasításaik szerint folytatta. A másodrendű vádlott a sértettet a róla készített fotókkal egy internetes oldalon regisztrálta és hirdette. Az elsőrendű vádlott több alkalommal fizikailag bántalmazta és veréssel fenyegette a nőt, ha nem az utasításaiknak megfelelően végzi a szexuális szolgáltatást.

A Debreceni Ítélőtábla a minősítés kisebb pontosítása mellett az elsőfokú döntést helybenhagyta.

A vádlott (1997) jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben. 2022. február 26-án az egyik zárkatársán számonkérte a neki megőrzésre átadott cipőfűző hollétét, aki azt nem tudta részére visszaadni, ezért a vádlott őt szidalmazni kezdte, majd a ruházatánál megragadva 40-50 centiméter magasra felemelte és a földhöz vágta. A sértett a hátára esett, fejét a zárka padlójába beütötte.

A vádlottak a Pécsi Tudományegyetem egykori gazdasági vezetői, alkalmazottai, valamint a velük kapcsolatban álló vállalkozások képviselői.

A tényállás szerint a vádlott gyermekkorától pszichés gondokkal küzdött. 2022 nyarán a vádlott egy multimédiás üzenetküldő alkalmazáson keresztül egy 12 év alatti kislányt arra hívott fel, hogy nemi szervéről felvételeket készítsen és azokat elektronikus úton küldje meg a részére. A kislány ennek eleget tett, videót és képeket küldött a vádlottnak, aki azokat egy fájlmegosztó portálon a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette.

A Debreceni Ítélőtábla a cselekmény súlya és társadalomra való veszélyessége miatt nem látott lehetőséget az enyhítésre, ezért helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését.

A jogerősen megállapított tényállás szerint az I. rendű és a II. rendű vádlott hosszabb ideje ismerték egymást, az I. rendű vádlott tudott arról, hogy a II. rendű vádlott a fővárosban kábítószer-kereskedői tevékenységet folytat. 2011-től az I. rendű vádlott rendszeresen vásárolt tőle marihuánát és speedet, 2019-ig mintegy 1300 grammot, 2,6 millió forintért. A megvásárolt kábítószert a helyi bűnmegelőzési egyesület tulajdonát képező gépkocsival szállította és azt részben saját maga fogyasztotta el, részben pedig értékesítette, többek között a III. rendű és az V. rendű vádlottnak is. A III.