A Zalaegerszegi Törvényszék – az Országos Bírósági Hivatal (OBH) bírósági történelem és hagyományápolás tárgyú pályázatán elnyert támogatása révén – 2016 májusában felújította a tragikus körülmények között elhunyt dr. Vlasics Antal bíró síremlékét. A becsehelyi születésű, Marcaliban dolgozó bírót 1973-ban egy mentálisan zavart ügyfél lelőtte a Marcali Járásbíróság egyik tárgyalótermében. Sírját az OBH pályázata révén 2016-ban újította fel a Zalaegerszegi Törvényszék, s július 15-én, a Bíróságok Napján koszorúzással, gyertyagyújtással emlékezünk egykori bírótársunkra.

Idén a Zalaegerszegi Törvényszék Bíróságtörténeti Koordinációs Testületének két tagja, Horváthné Szabó Erika, a törvényszék Gazdasági Hivatalának csoportvezető-helyettese és Bitter Ágnes irattárkezelő helyezte el sírjánál az emlékezés virágait Becsehely polai részében található temetőben

Dr. Vlasics Antal életútjáról már több alkalommal beszámoltunk, de halálának körülményei kevésbé ismertek.  Gyilkosa az egyik ügyfele volt, akinek kalandos életét végig a kommunizmus ideológiája szőtte át. 

Horváth Kulcsár Ferenc az I. világháborúban az orosz fronton harcolt, majd fogságba esését követően megjárt több hadifogolytábort is, ahol komoly hatást gyakoroltak rá az ekkor már Oroszország-szerte teret nyerő bolsevista eszmék. Ezt később maga is képviselte, mikor néhány éves orosz tartózkodása után – várandós feleségét hátrahagyva - pártutasításra visszatért Magyarországra. Csatlakozott az illegalitásban működő magyar kommunistákhoz, és a negyed évszázados Horthy-korszak alatt feltélezhetően ez a mozgalom határozta meg az életét, bár ilyen irányú tevékenységéről nem sok minden tudható azon kívül, hogy 1926-ban részt vett a kaposvári szocialista pártszervezet létrehozásában. A II. világháború végén Marcaliban végre fontosnak is érezhette magát, miután orosz nyelvtudása miatt a helyi kommunistáknak nagy szükségük volt rá az első időkben: tolmácsként működött közre a bevonuló szovjet alakulatok és a helyi magyar kommunista pártvezetés között.

Segítői szerepe az elkövetkezendő években hamar elhalványult, Horváth Kulcsár háttérbe szorult, a közélet irányításában nem számoltak vele, de a múltja miatt, mint a munkásmozgalom régi harcosára tekintettek rá. Az 1956-os forradalom idején szükségét érezte, hogy a párt iránti elkötelezettségét demonstrálja, ezért - a helyi legenda szerint - félelmet nem ismerve járta Marcali utcáit, és azt kiabálta: „Ide lőjjetek!”. A forradalom leverése után belépett a munkásőrségbe, és egyfajta kirakatemberként szolgálta a Magyar Szocialista Munkáspárt érdekeit: előadásokra hívták, iskolákban, gyűléseken tartott beszédeket, és mesélt a múltjáról.

Ekkor támadt először emberre a harctéren kívül: egy vita hevében, 1958-ban hasba lőtte szomszédját, azonban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kegyelemben részesítette, így végül elkerülte a büntetést.

Az 1960-as évek elején egyre jobban elhatalmasodtak rajta az időskorral járó szellemi leépülés jelei, ennek ellenére a marcali pártvezetés eltűrte, hogy továbbra is önvédelmi fegyvert tartson magánál. Egy példa az idős ember megbomlott elméjére: feljelentette a búzát szállító teherautó vezetőjét, mert szállítás közben egy kevés búza leszóródott a gépkocsi platójáról, mondván: a sofőr szándékosan megkárosította a Magyar Népköztársaságot.

Az 1960-as évek végén az új szomszédjával, Budvig Jánossal is elmérgesedett a viszonya. A szomszédok évekig vitáztak, hol a Marcali Tanács, hol a Marcali Járásbíróság előtt. Itt került a pere dr. Vlasics Antalhoz, aki a nyugdíjas férfi számára kedvezőtlen döntést hozott birtokvédelmi ügyében. Horváth Kulcsárnak ez akkora traumát okozott, hogy 1973. október 29-én először nyakon lőtte a szomszédját, majd a Marcali Tanács épületébe ment. Itt nem találta azokat a hivatalnokokat, akik korábban szintén kedvezőtlenül döntöttek ügyeiben, így tovább ment a bíróságra. Bement abba a tárgyalóterembe, amelyikben dr. Vlasics Antal aznap tárgyalt. A bíró akkor érkezett vissza a terembe, és a kabátját akasztotta a fogasra, amikor Horváth Kulcsár belépett. A férfi annyit mondott fegyverrel a kezében, hogy eljött a leszámolás órája. A meglepett bíró erre hirtelen csak annyit tudott reagálni: „Ne vicceljen!”, de a gyilkos rögtön ezután három lövést adott le rá. Már az első is halálos volt, a bíró a helyszínen életét vesztette, saját tárgyalótermében vérzett el. A gyilkos még megfenyegette az egyik jelen lévő, az eseményeket végignéző népi ülnököt is, majd megpróbált bemenni az ügyészek szobájába, de ez nem sikerült neki, végül megemelte a kalapját, illedelmesen elköszönt és távozott a bíróságról.

Először a tanácsra ment, ahol a mit sem sejtő pártvezetők kedélyesen elbeszélgettek vele, majd elment a rendőrségre feladni magát, ahol éppen akkor értesültek a történtekről, így azonnal letartóztatták.

A bűnügy tárgyalása elfogultság miatt először Tolna megyébe, Szekszárdra került, de mivel Horváth Kulcsárt ekkor már a fővárosi Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) tartották fogva, így végül Budapesten tárgyalták le, hogy ne kelljen folyton Szekszárdra szállítani a vádlottat. A tárgyalásokra 1974-ben került sor, ahol az ügyészség indítványának helyt adva, a bíróság végül felmentette Horváth Kulcsárt az emberölés vádja alól tekintettel az elmeorvos szakértők azon megállapítására, hogy az elkövető elmebeteg, így nem büntethető. Kényszergyógykezelését rendelte el, de állapota rohamosan romlott, s 1974 őszén az IMEI-ben meghalt.

Bírói hivatásának gyakorlása közben elhunyt áldozatának, dr. Vlasics Antal emlékének megőrzését a Zalaegerszegi és a Kaposvári Törvényszék egyaránt kötelezettségének érzi.

       dr. Vándor Virág  

          sajtószóvivő

A koronavírus hozta megváltozott körülmények ellenére is kedvezően alakultak tavaly a Szolnoki Törvényszék, és az illetékességi területén működő Jászberényi, Karcagi, Kunszentmártoni, Mezőtúri, Szolnoki és Tiszafüredi Járásbíróság ítélkezési mutatói.  Hamarabb fejeződtek be az eljárások, és jelentősen csökkent a hatályon kívül helyezett döntések száma az előző évekhez képest. A bírák és igazságügyi alkalmazottak számos online szakmai képzésen gyarapították tudásukat. Lezárult a Jászberényi Járásbíróság épületének teljeskörű felújítása, és több évtizedes várakozás után belátható közelségbe került a Szolnoki Törvényszék rekonstrukciója is – derül ki a Szolnoki Törvényszék 2020. évi működéséről szóló beszámolóból, amit Kissné dr. Szabó Judit elnök 2021. április 22-én nyújtott be az Országos Bírósági Hivatal Elnökéhez.

Az időszerűség javulását jól mutatja, hogy az ún. 2 éven túli, azaz a több, mint 2 éve folyamatban lévő ügyek száma a törvényszék által elsőfokon tárgyalt polgári peres ügyek esetében a felére, míg a járásbíróságok által tárgyalt polgári peres ügyek esetében 20%-kal csökkent. A törvényszék által elsőfokon tárgyalt 2 éven túli büntetőügyek száma nem változott, a járásbíróságoké azonban a negyedével csökkent. Ennek köszönhetően az ország 20 törvényszéke közül a Szolnoki Törvényszék a 9., míg a megye járásbíróságai az ország 7. legidőszerűbben ítélkező bíróságai.

Nem csupán gyorsabban, de megalapozottabban is zajlott az ítélkezés. Azon ügyek esetében ugyanis, amelyekben az elsőfokú döntés ellen fellebbezéssel éltek, a törvényszék által elsőfokon tárgyalt polgári peres ügyeknél a felére csökkent a hatályon kívül helyezések száma, míg a járásbíróságok által tárgyalt polgári peres ügyek esetében a mutató nem változott. A törvényszék elsőfokú büntető ügyei vonatkozásában is csökkenés mutatkozott, de jelentős javulás a járásbíróságok büntető peres ítélkezésében volt tapasztalható, ahol egyharmadára csökkent a hatályon kívül helyezések száma az előző évhez képest. Ennek köszönhetően az ország 20 törvényszéke közül a megye járásbíróságai az ország 6. legmegalapozottabban ítélkező bíróságai.

Szolnok, 2021. április 30.

Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 2020. október 1. napjától 2026. szeptember 30. napjáig újabb hat évre Kissné dr. Szabó Juditot nevezte ki a Szolnoki Törvényszék elnökévé.

Szolnok, 2020. október 1.

Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya