Részletes keresés

Pályázási határidő

A Győri Törvényszék elnöke 
pályázatot hirdet

a Győri Járásbíróság polgári ügyszakos csoportvezető bírói (36. számú) álláshelyének betöltésére.

Bírósági vezetői tisztséget határozatlan időre kinevezett bíró tölthet be.
A pályázat elbírálásánál - a pályázatban foglaltakon túl- a tényleges bírói gyakorlat tartamának, valamint az igazgatási területen szerzett tapasztalatnak van jelentősége.

Pályázási határidő

Pályázat a Győri Járásbíróság elnöki (32. számú) álláshelyének betöltésére

Bírósági vezetői tisztséget határozatlan időre kinevezett bíró tölthet be.

A pályázat elbírálásánál – a pályázatban foglaltakon túl – a tényleges bírói működési gyakorlat tartamának van jelentősége. 

Pályázási határidő

Pályázat a Győri Törvényszék Polgári-Gazdasági-Munkaügyi Kollégiuma kollégiumvezető-helyettesi (85. számú) álláshelyének betöltésére

Bírósági vezetői tisztséget határozatlan időre kinevezett bíró tölthet be.

A pályázat elbírálásánál – a pályázatban foglaltakon túl – a legalább 6 éves polgári-gazdasági-munkaügyi ügyszakban eltöltött tényleges bírói működési gyakorlat tartamának van jelentősége. Előnyt jelent a másodfokú ügyek intézésében szerzett gyakorlat.

A bírósági fogalmazók egyetemi jogi végzettségű igazságügyi alkalmazottak.

fogalmaz%C3%B3.jpgA bírósági fogalmazói álláshelyek pályázat útján nyerhetőek el.

Bírósági fogalmazói kinevezést az kaphat, aki

Dr. Bazsó Bernadett

e-mail: kozvetito10szfvar@birosag.hu

tel.: +36 30 828 5322

 

Dr. Borza Diána

e-mail: kozvetito1szfvar@birosag.hu

tel.: +36 30 567 8051

 

Dr. Drávay-Farkas Helga

e-mail: kozvetito2szfvar@birosag.hu

tel.: +36 30 576 4797

 

Dr. Rágyanszki György

e-mail: kozvetito9szfvar@birosag.hu

tel.: +36 30 301 5092

 

Ügyfélfogadás:

a Székesfehérvári Járásbíróságon, előzetes bejelentkezés alapján minden pénteken 8 és 12 óra között,

a megye többi járásbíróságán az ügyfélfogadás előzetes időpont egyeztetés alapján történik!

Fontos tudni, hogy a bírósági közvetítők közvetlenül hívhatóak telefonon és elérhetőek e-mailben.

 

A bírósági közvetítői eljárás

A közvetítés – vagy más néven mediáció – egy olyan, a hagyományos vitarendezési (peres) eljárásoktól lényegesen eltérő megoldás, melynek az a célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezéssel zárják le a vitájukat. Ehhez a vitában nem érintett, semleges, pártatlan harmadik személy (mediátor) segítségét veszik igénybe.

A bírósági közvetítés mindezeken túl ahhoz is segítséget nyújt, hogy a per megindulásakor, illetve a per folyamán bármikor, (fellebbviteli eljárásban is) gyorsan, hatékonyan rendezhető legyen a jogvita. A közvetítői eljárás igénybevételével a már elkezdődött per néhány hét alatt befejezhető. A bírósági közvetítés lehetővé teszi, hogy a felek per helyett párbeszéd útján megállapodásra jussanak.

Mi a közvetítői eljárás előnye a perhez képest?

A közvetítői eljárás lényegesen gyorsabb, rugalmasabb, mint a bírósági peres eljárás. A közvetítői eljárásban nem fordulhat elő az, mint ami egy perben, hogy az egyik fél nyer, a másik pedig veszít. A bíróságon dolgozó közvetítő kapcsolatba lép a felekkel, közvetlen, oldott légkörben segít nekik a konfliktus feltárásában és abban, hogy maguk találják meg a megoldást a problémájukra. A megegyezéssel mindkét fél nyer, miközben a megegyezés növeli a felek egymás iránti bizalmát, és javítja a konfliktus miatt megromlott kapcsolatokat is.

További előnye még, hogy a bírósági közvetítői eljárás - a bírósági tárgyalással szemben - nem nyilvános, sőt a bírósági közvetítőnek az eljárás során tudomására jutott tényekkel, adatokkal kapcsolatban szigorú titoktartási kötelezettsége van. Tehát az előtte elhangzottakról a perben eljáró bírónak sincs tudomása. A felek közös döntésén múlik, hogy az elhangzottakról kinek mit hoznak a tudomására.

Van-e pénzbeli előnye a bírósági közvetítésnek?

A bírósági közvetítés illetékmentes, a bírósági közvetítőnek nem kell díjat fizetni és sikeres megállapodás esetén a felek a perben – 90% - 70% - 50% illetékkedvezményben részesíthetők.

Kinek érdemes igénybe venni, és milyen esetekben a bírósági közvetítői eljárást?

Bárki bírósági közvetítőhöz fordulhat a vitás ügyével. Az eljárásban az vehet részt, akinek peres vagy perenkívüli ügye már folyamatban van a bíróságon.

Közvetítés per nélkül

Akinek nincs peres ügye folyamatban és nem is kíván pereskedni a vitás ügyében vagy nem bírósági közvetítőhöz kíván fordulni a folyamatban lévő perében, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján található névjegyzékben szereplő közvetítők közül is választhat. A névjegyzékben lévő mediátorok közvetítő tevékenységéért díjat kell fizetni és felszámíthatják az egyéb költségeiket is, melyek kifizetése a hozzájuk forduló feleket terheli.

Milyen típusú viták rendezhetők bírósági közvetítéssel?

  • családjogi viták, például házasság felbontása, gyermekelhelyezés, illetve szülői felügyeleti jog gyakorlása tárgyában indult jogvita, láthatási, vitás kapcsolattartási jog körében, vagyonmegosztás esetén
  • szerződéses (pl.: devizahiteles perek!) és szerződésen kívüli jogviták, kártérítés, szavatosság, birtokvita, szomszédjogok
  • gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitái
  • munkajogi viták, amelyben a munkáltató és a dolgozó között rendezhetők a munkabérrel
  • munkaviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések
  • 2018. január 1. napjától egyes közigazgatási perekhez kapcsolódó jogviták

Mikor nincs helye közvetítésnek?

Nem lehet igénybe venni a közvetítői eljárást végrehajtási, apaság megállapítása iránti, gondnokság alá helyezési, a gondnokság megszüntetésére irányuló perekben. Nincs helye akkor sem közvetítésnek, ha a felek között erőszakos előzmény volt vagy valamelyik fél pszichés vagy kóros állapota miatt.

Hogyan zajlik a közvetítői eljárás?

A bírósági közvetítő segít a felek közti párbeszéd helyreállításában. A felek álláspontjának meghallgatását követően a felek közti írásbeli megállapodás, létrejöttét és annak jóváhagyását segíti. A megállapodást a felek és a közvetítő is aláírja. Ha a felek meg tudnak egyezni, a megállapodásnak azt a részét, amiben a jogvitájukkal bírósághoz fordultak, a peres ügy bíróságának bírája az egyezséget ítélet hatályú végzéssel jóváhagyhatja, ha ezt a felek közösen kérik.

A közigazgatási perhez kapcsolódó bírósági közvetítői eljárásban a felek egyezséget kötnek. A felek között létrejött egyezséget a bírósági közvetítő a közvetítés befejezéseként írásba foglalja és az egyezséget a peres ügy bíróságának megküld. A perbíróság az egyezséget megvizsgálja és jóváhagyhatósága esetén ítélet hatályú végzésbe foglalva jóváhagyja.

Ugyanakkor abból sem származik a feleknek hátránya, ha nem sikerül megállapodni, egyezséget kötni a közvetítői eljárás keretében. Ebben az esetben a bíróság a peres eljárást lefolytatja és a bíróság dönti el a jogvitát. A peres eljárás folytatását a felek is kérhetik.

Mi a kötelező közvetítés?

A 2014. március 15-től hatályos Ptk. Családjogi Könyve bevezette a kötelező közvetítés fogalmát a szülői felügyeleti jog rendezése érdekében, a szülő-gyermek közötti kapcsolattartás és a gyermek harmadik személynél való elhelyezése körében, beleértve a határon átnyúló jogvitákat is.

Ez azt jelenti, hogy ezekben a perekben a bíró kötelezheti a feleket, hogy kölcsönösen együttműködve forduljanak közvetítőhöz és vegyenek részt az első közvetítői megbeszélésen, ahol meghallgatják a közvetítő tájékoztatóját. A közvetítői eljárás megindulása és lefolytatása ebben az esetben is a felek önkéntes döntésén múlik.

A közvetítésre kötelező, nem fellebbezhető végzésével a bíróság egyidejűleg felfüggeszti a per tárgyalását. Az eljárás folytatása után – a felek közös kérelmére – a bíróság jóváhagyhatja a közvetítői eljárásban kötött megállapodásukat, mint perbeli egyezséget és rendelkezik a peres illeték mérsékléséről. Amennyiben nem vezetett eredményre a közvetítés, a per folytatódik és a vitás kérdésekben a bíróság dönt.

A házasság felbontása iránti perekben a bíró – ha indokoltnak látja - ajánlhatja a feleknek, hogy menjenek el és próbáljanak megállapodni a vitás kérdésekben közvetítő segítségével. Természetesen a közvetítői eljárás javasolható nemcsak családjogi, hanem más közigazgatási, polgári, gazdasági, munkaügyi perekben is, és a peres eljárás bármely szakaszában.

Hogyan kezdeményezze a bírósági közvetítést?

A bíróságok honlapjáról letölthető vagy az ügyfélfogadási irodákban hozzáférhető nyomtatványok között megtalálható a bírósági közvetítés lefolytatása iránti KÉRELEM, de a közvetítés lefolytatását saját kezűleg írt kérelemben is kérheti, a felek elérhetőségi adatai feltüntetésével (név, cím, e-mail cím, telefonszám), hogy a közvetítő elérhesse a feleket. Ha csak az egyik fél nyújtja be a kérelmet a bíróságra, kérésére a bírósági közvetítő megszerzi a másik fél beleegyezését is. A kérelem benyújtását követően néhány napon belül felveszi a kapcsolatot a felekkel akár emailen, vagy telefonon, hogy időpontot egyeztessen az első közvetői megbeszélésre.

Amennyiben az első közvetítői megbeszélést követően úgy döntenek, hogy részt kívánnak venni a bírósági közvetítői eljárásban, a bírósági közvetítő előtt egy erre irányuló Nyilatkozatot kell közösen aláírniuk, amivel elindul a közvetítői eljárás.

Ki lehet bírósági közvetítő és hol találja?

Bírósági közvetítő az a bírósági titkár, rendelkezésre álló állományban lévő nyugalmazott bíró – 2014. március 15-től - bíró lehet, aki rendelkezik az ehhez szükséges szakmai képzettséggel és az Országos Bírósági Hivatal elnöke bírósági közvetítővé jelölte ki.

Az országban kijelölt bírósági közvetítők névjegyzéke elérhetı a www.birosag.hu oldalon.

A Székesfehérvári Törvényszék területén működő bírósági közvetítők.

Válassza a bírósági közvetítést!

Keresse a bírósági közvetítőket!

A Székesfehérvári Törvényszékre érkezett visszajelzések a bírósági közvetítés jogintézményéről, a bírósági közvetítők munkájáról

 

Típus: Szabályzat Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Év: 2015
Típus: Szabályzat Sorszám: 6 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Év: 2015

Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva vezette büntető tanácsa a rágalmazás vétsége miatt N. Sándor ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék, mint II. fokú bíróság ítéletét. A táblabíróság a vádlottat a rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette, és kötelezte L. József magánvádlót, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg a vádlottnak 190.500 forint felmerült bűnügyi költséget.

Típus: Szabályzat Sorszám: 5 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályon kívül Év: 2013
Kép

Az Országos Bírósági Hivatal 2019. márciusában indította el a bírósági eljárásokhoz kapcsolódó eljárási illetékek és egyéb költségek – többek között perköltség, bírság jellegű befizetések -  elektronikus úton történő megfizetésének támogatására a Bírósági Fizetési Portált. 

Típus: Szabályzat Sorszám: 5 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályon kívül Év: 2013
Típus: Szabályzat Sorszám: 5 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Év: 2013
Típus: Szabályzat Sorszám: 0 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Év: 2013
Kép

A Digitális Bíróság fejlesztéseivel a magyar bírói szervezet csillaga a digitális égbolton is fényesen ragyoghat – mondta dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Digitális Nyílt Nap road-show következő állomásán, a Tatabányai Törvényszéken 2018. november 23-án. Hozzátette, a digitalizáció terén nagyon nagy a verseny, a bíróságok nem maradhatnak le.

A Tatabányai Járásbíróság a 2022. január 14-én tartott ülésén bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt indult ügyben 1 hónapra elrendelte az egyik gyanúsított letartóztatását. A végzés nem végleges, mivel a gyanúsított és a védője fellebbezést jelentett be.

Év: 2013 OBT dokumentum típusa: Döntések Dokumentum: Letöltés
Pályázási határidő

A Győri Törvényszék elnöke 
pályázatot hirdet
a Mosonmagyaróvári Járásbíróság elnöki (33. számú) álláshelyének betöltésére

A Pécsi Törvényszék előkészítő ülést tartott a mai napon a B. A. ellen védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt indult ügyben.

A vád szerint a sértett – aki kromoszóma rendellenesség következtében Down-szindrómával született – a vádlott testvére volt, súlyos fokú gyengeelméjűségben szenvedett, folyamatos gondozásra, ellátásra szorult és miután szülei meghaltak, a vádlott lett a gondnoka.