Részletes keresés
Ítéletével megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt Cs. G. vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Gyulai Törvényszék ítéletét. Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetéseken – a 11 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésen és a 10 év közügyektől eltiltáson – azonban nem változtatott az ítélőtábla. A megváltoztatásra csupán a bűnjelekkel kapcsolatos egyéb rendelkezés pontosítása miatt került sor. Nem változott a vádlott feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezés sem.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a fiatal férfi és édesapja összeszólalkozott az utcán. A vádlott egy katonai késsel nyakon, a felsőtestén és mindkét combján megszúrta a vele rossz viszonyban lévő apját és a felkarján megsebesítette az apa segítségére siető unokatestvérét. Az apa az elszenvedett szúrások – közte a szív áthatoló szúrt sérülése - miatti elvérzés folytán a helyszínen életét vesztette. Az unokatestvér ugyan ténylegesen nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett el, de különösen az elkövetéshez használt eszközre figyelemmel a keletkezettnél súlyosabb sérülés bekövetkezésének a reális lehetősége fennállt. A cselekményt követően a vádlott elmenekült a helyszínről, de a rendőrök még aznap elfogták egy a bűncselekmény helyszínétől kb. 40 km-re lévő vasútállomáson.
A Gyulai Törvényszék, mint elsőfokú bíróság 2024. augusztus 8.-án a vádlottat - halmazati büntetésül - 11 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság kimondta, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
Az elsőfokú bíróság döntésével szemben ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor. Az ügyészség a vádlott terhére, a büntetés súlyosítása érdekében, míg a vádlott és védője egyezően a testi sértés bűntettének kísérlete vonatkozásában felmentés és enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.
Az immár jogerős ítélet indokolása során Dr. Nagy Erzsébet tanácselnök kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott volt, erre figyelemmel a felmentésre irányuló védelmi fellebbezés nem foghatott helyt. A Szegedi Ítélőtábla eljáró büntető tanácsa a kiegészített és módosított súlyosító és enyhítő körülmények értékelése során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlottal szemben elsőfokon kiszabott, a középmértéket jelentő 11 év 6 hónap szabadságvesztés büntetés szükséges, törvényes és egyben arányos büntetés, ezért attól eltérni - sem a vádlott terhére, sem a javára – nem látott indokot.
A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Napjainkban egyre többen ismerik fel a természet védelmének fontosságát. Évről-évre nagyobb figyelem irányul a környezet és az élővilág elleni bűncselekményekre. Komoly médiavisszhangot kapnak az ilyen ügyekben született bírósági döntések is, ezért ma, október 21-én, a "Földünkért" világnap alkalmából mi is teret kívánunk adni a témában felvetődő legérdekesebb kérdéseknek.