A Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2019 májusában E. L. vádlottat szexuális erőszak bűntette és gyermekpornográfia bűntette miatt 7 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott és a sértett szülei jól ismerték egymást, gyakran voltak egy társaságban.

Ítéletével megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete, magánlaksértés bűntette, súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és kétrendbeli rongálás vétsége miatt L. Z. vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Gyulai Törvényszék ítéletét. A másodfokú eljárás során a törvényszék által kiszabott büntetéseken azonban érdemben – 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 6 év közügyektől eltiltás – nem változtatott az ítélőtábla, ezen rendelkezéseket helybenhagyta.

A Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája a 2024. február 29-én megtartott meghallgatás eredményeként nem bocsátotta feltételes szabadságra a volt gyermekotthoni igazgatót.

A büntetés-végrehajtási bíró a meghallgatás, valamint a rendelkezésére álló iratok alapján döntött abban a kérdésben, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátható-e. Mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy az elítélt a törvényi előfeltételeknek nem felel meg, a büntetési célok maradéktalan érvényesülése érdekében továbbra sem bocsátható feltételes szabadságra.

A törvényszék megítélése szerint az idegenrendészeti hatóság jogszerűen döntött a kiutasításukról.

 

A koronavírus fertőzés miatt karanténba került iráni diákok ellen a rendőrség járványügyi szabályszegés vétségének gyanúja miatt indított büntetőeljárást. A rendőrség javaslatára az idegenrendészeti hatóság a diákokat az Európai Unió tagállamainak területéről Irán területére kiutasította, és velük szemben hároméves időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el.

 

A Budai Központi Kerületi Bíróság 2024. február 1-jén a Központi Nyomozó Főügyészség indítványának helyt adva rendelte el annak a férfinak a letartóztatását, akit hivatalos személy elleni erőszak bűntettével gyanúsítottak meg.

A tényállás szerint a vádlott 2022. január 1. és március 9. közötti időszakban több, kormányzati kommunikációt tartalmazó plakátot megrongált. A Pécsi Járásbíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki kisebb kárt okozó rongálás vétségében, ezért őt 1 évre próbára bocsátotta. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Margit vezette tanácsa megváltoztatta a Nyíregyházi Törvényszék ítéletét. A vádlott börtönbüntetését 2 évre enyhítette, amelynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását mellőzte az ítélőtábla. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy a legsúlyosabb bűncselekmény kísérleti szakban maradt.

Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt F. K. I. rendű és Sz. J. II. rendű vádlottak ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Gyulai Törvényszék ítéletét. Az I. rendű vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 7 év szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás ezzel jogerőre emelkedett, ahogy a II. rendű vádlott vonatkozásában a garázdaság vétsége miatt emelt vád alóli felmentő rendelkezés is.

Gabonaügyleteken alapuló csalássorozat 9 vádlottját ítélte el jogerősen a Szegedi Ítélőtábla. A legsúlyosabb büntetést a III. rendű vádlott kapta, míg a többi 8 vádlottat letöltendő, felfüggesztett szabadságvesztéssel, illetve pénzbüntetéssel sújtotta a táblabíróság.

A Fővárosi Törvényszék 2024. április 17-én másodfokon helybenhagyta annak a férfinak a büntetését, akit az elsőfokú bíróság többrendbeli zaklatás vétsége miatt 1 év 6 hónap – 3 év próbaidőre felfüggesztett –fogházbüntetésre ítélt.

Az ítélet szerint a terhelt egy közösségi oldalon - általa létrehozott álprofilokon keresztül - kegyeletsértő, rasszista üzeneteket küldött a veronai buszbaleset áldozatainak hozzátartozói és ismerősei részére. 

2020. március 23-án tizenhárom kiutasított iráni állampolgár fordult keresettel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság határozatai ellen.

A tizenhárom kereset mindegyike tartalmaz azonnali jogvédelem iránti kérelmet, ennek keretében a felperesek keresetükben kérik az alperesi határozatok halasztó hatályának elrendelését. Az ügyek lajstromozása és szignálása megtörtént. 

A bíróságnak az azonnali jogvédelem iránti kérelmekről 15 nap alatt kell döntenie.

Budapest, 2020. március 24.

Jogerős végzésében a terhelt ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyeletét rendelte el a bíróság abban az eljárásban, amelyben egy, a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság által 2018. december 27-én kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatban döntött. A terhelt ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelete legfeljebb 30 napig, azaz 2019. április 13-ig tarthat.

A Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 10-én tartott előkészítő ülésén egy év – 3 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés büntetésre, 1.050.000 Ft  pénzbüntetésre és három év gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra ítélte az egyik vádlottat abban az eljárásban, amelyben költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat az ügyészség.

A Fővárosi Törvényszék 2024. szeptember 2-án ítéletet hirdet abban a büntetőügyben, amelyben a Quaestor-cégcsoport vezetője és munkatársai vádlottként, míg a nagyszámú károsult sértettként várja a bíróság ítéletét.

Az ügy 1548 oldal terjedelmű – azóta többször módosított és kiegészített – vádirata 2016. február 5-én érkezett a bíróságra. A nyomozati iratok meghaladták a 132 ezer oldalt, míg a mellékletek között 104 db CD lemez és 5 terrabájt kapacitású winchester került becsatolásra. 

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2015. november 30-án személygépkocsival közlekedett a 85-ös számú főúton, a jobb oldali első ülésen feleségét, K.E-né sértettet utasként szállította. A vádlott a balesetet megelőzően néhány perccel észlelte, hogy nehezen tudja nyitva tartani szemét, ezt jelezte a feleségének, valamint azt is, hogy az első megfelelő helyen meg fog állni. Ennek ellenére tovább közlekedett a gépkocsival.