Az emberölés bűntette miatt H. R. és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a felmentést és enyhítést célzó védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak, ezért a mai napon kihirdetett határozatával az elsőfokú ítéletet kisebb módosításokkal helybenhagyta. Ezzel az eljárás mindkét terhelttel szemben jogerősen befejeződött.
Ünnepélyes keretek között mutatták be “A Szolnoki Törvényszék története 1919” című kötetet a törvényszék dísztermében. A kiadvány a bíróság egyik legnehezebb történelmi időszakába nyújt betekintést.
Ismét sikeresen vizsgázott a bírósági távmeghallgatások megtartására kialakított “Via videó” rendszer a Miskolci Törvényszéken. 2019. január 21-én öt - a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben jogerős szabadságvesztését töltő - elítélt feltételes szabadságra bocsátásának kérdésében döntött távmeghallgatás keretében a Miskolci Törvényszék büntetés-végrehajtási csoportjának bírája.
A Miskolci Törvényszék honlapja a jövőben a www.birosag.hu oldalba integrálva működik tovább. Az új felület a fejlesztéssel modernebbé, áttekinthetőbbé és könnyebben kezelhetővé vált, a központi bírósági honlapon és a törvényszékek weboldalain azonos grafikai megjelenítés mellett találhatók meg a szükséges információk.
A Fővárosi Ítélőtábla Médiaklubja 2017 óta a közérthető tájékoztatás fontos fóruma, a 2024. október 15-ei rendezvény témája: a hétköznapjainkban is előforduló példákon, jogeseteken keresztül a kötelesrész bírói gyakorlatának és az elektromos roller használat büntetőjogi megítélésének bemutatása volt.
A Médiaklubon dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke és dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője és a Fővárosi Ítélőtábla sajtószóvivője tartottak előadást.
Dr. Ribai Csilla előadásában az örökhagyó szabad rendelkezési jogát korlátozó kötelesrész bírói gyakorlatát mutatta be a mindennapokban is előforduló konkrét jogeseteken keresztül. Előadása kiindulópontjaként rögzítette, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezése értelmében kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Hangsúlyozta, hogy a kötelesrészi igény nem öröklési, hanem kötelmi igény, amely jogi természetéből következik, hogy csak az általános, ötéves elévülési időn belül - akár késedelmi kamattal együtt is - érvényesíthető a hagyaték megnyílásától számítva. Rögzítette, hogy a kötelmi igény nem alanyi jogon járó igény, hanem azt az arra jogosultnak érvényesíteni kell. A Ptk. kitagadásra vonatkozó feltételrendszerének bírói gyakorlat szempontú bemutatása során részletesen kitért az érdemtelenség, az örökhagyó sérelmére elkövetett bűncselekmény, az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére törő vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt elkövetőkre; a tartási kötelezettség súlyosan megsértésére; erkölcstelen életmódra, a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélésre, a tőle elvárható segítségre, a durva hálátlanságra, valamint a szülői felügyeleti jog megszüntetésére alapot adó körülményekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti, természetben – a haszonélvezet kivételével – a kötelesrész abban az esetben igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.
Dr. Ujvári Ákos előadásában az elmúlt időszakban már a hétköznapok részévé vált elektromos roller használatának büntetőjogi megítélését részletezte. Kiemelte, hogy 2024 nyarán már közel 100.000 elektromos roller vett részt a közúti forgalomban Magyarországon, így nélkülözhetetlenné vált a rájuk vonatkozó közlekedési magatartási szabályok részletes meghatározása. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a KRESZ ezirányú módosítása már folyamatban van. Utalt arra, hogy az elektromos rollerek megítélésével kapcsolatos problémák eredendően oda vezethetőek vissza, hogy nincsenek besorolva a KRESZ 1. függelék II. pontja alatti egyetlen jármű fogalom alá sem. Alapvetésként rögzítette, hogy a közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása, járművezetés ittas állapotban és bódult állapotban bűncselekmények elkövetője csak járművezető lehet. Kifejtette, hogy abban az esetben, ha nem igazolható, hogy a vezetett eszköz a jog fogalma szempontjából is járműnek minősül, akkor a fenti bűncselekmények nem valósulnak meg. Az ítélőtábla egyik jogesetén keresztül bemutatta, hogy a bírói joggyakorlat miként munkálta ki az elektromos rollerek azon büntetőjogi megítélését, melynek eredményeként az az egységes álláspont alakult ki, hogy az elektromos roller a közúti forgalomban használt, alapvetően személyszállításra szolgáló eszköz, amit akkumulátorral működő beépített erőgép (motor) hajt, ezért az járműnek minősül, így elkövethető vele a járművezetés ittas állapotban vétsége.
A közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt K. I. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a vádlott végrehajtandó szabadságvesztés büntetésének és a közügyektől eltiltás tartamát is 3 évre enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A döntés jogerős.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által létrehozott munkacsoport tagja, dr. Szabó Sándor bíró nemzetközi kitekintést nyújtott a magyar bírói kar illetményét összehasonlítva az Európai Unió tagországainak bírói illetményével és az Európai Unión kívüli európai országok bíráinak jövedelmével. Az összehasonlítás alapján rámutatott, hogy nagy szükség lenne a bírói életpálya-modell kidolgozására, amely jelentősen javítaná a bírák és az igazságügyi alkalmazottak helyzetét.
Mi, a Debreceni Ítélőtábla, az Egri Törvényszék, a Nyíregyházi Törvényszék, a Debreceni Törvényszék és a Miskolci Törvényszék elnökei, és a Miskolci Törvényszék összbírói értekezletén jelen lévő vezetői megdöbbenéssel értesültünk az Országos Bírói Tanács május 8-i ülésének határozatáról, mellyel az Országos Bírósági Hivatal elnöke elmozdításának kezdeményezéséről határozott.
Hosszú várakozásokat követően a Budapest Környéki Törvényszék idén mutathatta be sikeres kötetének, az „Epizódok a Pestvidéki Királyi Törvényszék történetéből” című kiadványnak a folytatását.
Ahogy ko
rábban, úgy most a Ráth György bírósági történelem- és hagyományápolás pályázat keretében valósulhatott meg a tudományos és szerkesztői munka, amelynek eredményeként megszületett a Bíróságszervezés Pest Vármegyében című kötet. Az immár tizedik alkalommal kiírt pályázat megvalósulását dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke támogatta. A felhívás megteremtésével az OBH a bíróságok történetiségével és hagyományőrzésével kapcsolatos tevékenységét kívánja támogatni.
Miután a 2019-es, első könyv egészen 1872-ig visszanyúlóan mutatta be törvényszékünk létrehozását és kezdteti éveit, a második rész a történelmi viharokkal átszőtt, vészterhes 20. század eseményeit dolgozza fel a szervezet működésének tükrében, egészen 1944-től kezdődően.
Először 2024. május 30-án, a Budapest Környéki Törvényszék Hungária körúti székházában megtartott, ünnepélyes Összbírói Értekezleten debütálhatott a kötet.
A tudományos kiadvány szerzője ezúttal is dr. M
egyeri-Pálffi Zoltán, a HUN-REN-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport adjunktusa, az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék oktatója, aki dr. Gerber Tamás, a Budapest Környéki Törvényszék elnökének felkérésére 2023 őszén kezdte meg kutató munkáját. A kooperáció eredményeként egy átfogó, részletes történelmi összefoglaló és visszatekintés valósulhatott meg magyar és angol nyelven egyaránt. A ritkán látott, archív felvételekkel is gazdagon illusztrált könyvből megismerhetjük egyebek mellett az I. világháború utáni bírósági változásokat, a népköztársasági-, a köztársasági és az ezredforduló utáni szervezeti sajátosságokat, valamint az évek folyamán változó székházakat, átfogó ismeretanyaggal gazdagítva ezzel a bíróságok múltját feldolgozó hazai tudástárat.
