Az emberölés bűntette miatt V. Cs.-A. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla nem találta alaposnak sem a védelmi, sem az ügyészi fellebbezéseket, ezért a mai napon kihirdetett végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét kisebb pontosításokkal helybenhagyta. Az eljárás ezzel jogerősen befejeződött.
A Közigazgatási Felsőbíróság leendő székhelyét tekintették meg az Igazságügyi Minisztérium (IM) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) magas rangú képviselői 2019. március 27-én, Esztergomban. A Szent István tér 4. szám alatt található Déli Kanonoksor műemléki védelem alatt álló épületének bejárásán mások mellett részt vett dr. Völner Pál, az IM parlamenti államtitkára és dr. Handó Tünde, az OBH elnöke.
2024. július 4-én a délelőtti órákban a Szekszárdi Törvényszéken elméleti tűz- és munkavédelmi oktatás megtartására került sor, melyen a törvényszék minden dolgozója részt vett, majd délután 14 órakor a Tolna Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság, valamint a Terrorelhárítási Központ Műveleti Igazgatóság közreműködésével élőerős beavatkozással és éleshelyzeti szimulációval egybekötött, szituációs gyakorlatot hajtottak végre.
A szituációs gyakorlaton a szakhatóság előre beavatott munkatársai a törvényszék második emeleti irattárában tüzet szimuláltak piros-kék fénnyel, füstgépekkel, LED füzérrel, táblákkal, valamint úgy tettek, mintha a tűzben egy személy is megsérült volna, melyet rescue bábuval helyettesítettek. A gyakorlat füsttel, fényhatással és hanghatással párosuló tűzriasztással indult, a tűzjelzésre kiérkeztek az illetékes szakhatóságok munkatársai, akik a helyszínt lezárták és az épületet kiürítették, melynek során az emeleti irodában elhelyezett bábun felül egy imitáltan mozgáskorlátozott személy élőerős mentésére is sor került.
A törvényszék épülete körüli helyszínt a Katasztrófavédelem munkatársain kívül a Terrorelhárítási Központ és a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állományú tagjai biztosították. A szimulációs gyakorlat közel 40 percig tartott.
A tűzriadó lezárását követően a társszervek képviselői rövid összesítő értékelést tartottak a tapasztalatokról.
Idén újabb hat törvényszék és egy ítélőtábla kapta meg a családbarát munkahely címet. Az eredményes pályázók között volt a Miskolci Törvényszék is. Az Infórádió dr. Répássy Árpádot, a Miskolci Törvényszék elnökét kérdezte az elismerésről, arról, hogy mit is jelent pontosan az, mitől lesz egy törvényszék családbarát.
Az emberölés bűntette miatt K. L. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla az enyhítés érdekében bejelentett védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak, ezért a 2023. november 21-én megtartott tanácsülésen az elsőfokú bíróság ítéletét kisebb változtatásokkal helybenhagyta. A döntés jogerős. A terhelt a kiszabott szabadságvesztésből nem bocsátható feltételes szabadságra.
A Szolnoki Törvényszéken 2021. szeptember 15-én ünnepélyes keretek között mutatták be az „A Szolnoki Királyi Törvényszéktől a Megyei Bíróságig” - című bíróságtörténeti kötetet, ami a bírósági szervezetrendszerben 1945 és 1956 között bekövetkezett változásokat, a Szolnoki Törvényszékről fennmaradt korabeli dokumentumokat és a törvényszék akkori elnökeinek életútját gyűjti csokorba.
Az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Ráth György Bíróságtörténeti Pályázat keretében dr. Pongrácz Zsolt, a törvényszék bíróságtörténeti munkacsoportjának vezetője által szerkesztett, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár közreműködésével született kötet a Szolnoki Törvényszék sorban ötödik, a törvényszék bíróságtörténeti emlékeit bemutató kiadványa.
A múltfeltáró munka korábbi állomásai a 2015. május 19-én bemutatott Szolnoki jogászok emlékezete - bíróságtörténeti emlékek 1945-től, a 2017. június 22-én megjelent A Szolnoki Törvényszék története 1945-ig, a 2018. június 5-én bemutatott A Szolnoki Törvényszék története a sajtó tükrében 1945-ig és a 2019. szeptember 13-án megjelent A Szolnoki Törvényszék története 1919 című munkák voltak.
A könyvbemutató kezdetén Harna Péter, a szolnoki Szigligeti Színház színésze Juhász Gyula sorait szavalta el, amit Kissné dr. Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék elnökének köszöntője követett. Ezután dr. Révész Béla, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politológiai Tanszéke jogász-szociológus docense „Bíróságtörténet 1945 után”, majd Bojtos Gábor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár főlevéltárosának „Az 1945 utáni bíróságtörténet helytörténeti emlékeiről” - című előadását hallgatták meg a résztvevők. Végül, a kötet szerkesztője, dr. Pongrácz Zsolt vette át a szót, aki a könyv összeállításával és a helytörténeti forrásgyűjtés nehézségeivel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel.
A könyvbemutató végén a résztvevőknek lehetősége nyílt megtekinteni az épület II. emeleti aulájában rendezett bíróságtörténeti tárlatot, ahol számos korabeli okirat és fénykép mellett, az évtizedeken át a Szolnoki Törvényszék elnöki szobáját díszítő bútorok is kiállításra kerültek.
Szolnok, 2021. szeptember 15.
Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya
Az arányos bírói munkateher kialakítása és fenntartása az egész bírósági szervezet közös feladata és érdeke. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2012 óta kiemelten fontos célnak tekinti ennek megvalósítását, így valamennyi jó gyakorlat összegyűjtése mellett saját fejlesztésekkel is segítséget nyújt a bírósági vezetők számára.
Az Országos Bírói Tanács szeptemberi ülésén új kitüntetés, elismerés alapításáról, a Juhász Andor díj arany és bronz fokozat kitüntetés keretszámának növeléséről határozott.
Meghallgatta a Fővárosi Ítélőtábla mellett működő elsőfokú és a Kúria mellett működő másodfokú szolgálati bíróság elnökeinek tájékoztatóját a bírák és igazságügyi alkalmazottak írásbeli figyelmeztetéseiről, fegyelmi ügyeiről és a velük szemben indult szabálysértési és büntetőeljárásokról.
Az emberölés bűntette miatt B. I. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a súlyosításért bejelentett ügyészi fellebbezést alaposnak találta, ezért a mai napon kihirdetett és jogerős ítéletével a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát 9-9 évre súlyosította, egyebekben az elsőfokú ítéletet kisebb pontosításokkal helybenhagyta.
Az emberölés bűntettének kísérlete miatt Sz. D. vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a védelmi fellebbezéseket részben alaposnak találta, ezért a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 14 évre enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét kisebb pontosítással helybenhagyta. A másodfokú ítélet a mai napon jogerőre emelkedett.
