Részletes keresés

A Miskolci Járásbíróság a mai napon október 21-ig előzetes letartóztatásba helyezte azt a két gyanúsítottat, akik 2017. szeptember 15-én Göncruszkán otthonában súlyosan bántalmazták a 80 éves sértettet.
 

A Fővárosi Törvényszék 2024. április 17-én másodfokon helybenhagyta annak a férfinak a büntetését, akit az elsőfokú bíróság többrendbeli zaklatás vétsége miatt 1 év 6 hónap – 3 év próbaidőre felfüggesztett –fogházbüntetésre ítélt.

Az ítélet szerint a terhelt egy közösségi oldalon - általa létrehozott álprofilokon keresztül - kegyeletsértő, rasszista üzeneteket küldött a veronai buszbaleset áldozatainak hozzátartozói és ismerősei részére. 

A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók – emelte ki dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a 2025. április 24-én rendezett a 2024-es évről szóló sajtótájékoztatón és Médiaklubon, amelyet dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla sajtószóvivőjével és Büntető Kollégiumának kollégiumvezetőjével közösen tartott. Az idei első médiaklub témája: Tanú vagy elkövető? A bűncselekmény helyszínén való jelenlét minősítése volt.

 

Dr. Ribai Csilla a 2024. évi ügyforgalmi adatok kapcsán hangsúlyozta, hogy továbbra is az öt ítélőtábla közül a Fővárosi Ítélőtábla dolgozik a legnagyobb ügyteherrel mind az ügyek számát, mind a bírák és igazságügyi alkalmazottak létszámát tekintve. Rámutatott, hogy az ítélőtáblák közül csak itt működik Közigazgatási Kollégium, valamint a Büntető Kollégiumnál katonai tanács.

Jelezte, hogy az országos ügyforgalmi adatok változásával párhuzamosan változott a Fővárosi Ítélőtábla ügyforgalma is: az előző évhez képest a Fővárosi Ítélőtáblára 5,3%-kal több ügy érkezett 2024-ben. A Fővárosi Ítélőtábla kiemelkedő munkájának eredménye, hogy a befejezett ügyek száma az országos növekedést is meghaladva 9,4%-kal nőtt az előző évhez képest. 

A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók. A Fővárosi Ítélőtábla Kollégiumai 2024-ben 2260 peres ügyet fejeztek be, amelyből továbbra is kiemelkedően magas az 1 éven belül befejezett peres ügyek aránya, ez 2024-ben 99,3% volt.

Az előző évekhez hasonlóan 2024. évben is 3 hónapon belül befejezte a Fővárosi Ítélőtábla a nemperes eljárások döntő többségét. Az 5199 nemperes ügy 72,5%-a 3 hónapon belül, 88,4%-a féléven belül, míg 99,98%-a 1 éven belül befejezésre került.

2024. év végén a Fővárosi Ítélőtáblán folyamatban maradt 881 peres ügy jelentős részében, 43,8%-os arányban, az eljárás 3 hónapig vagy annál rövidebb ideig volt folyamatban. Az év végén folyamatban maradt peres ügyek 78,5%-ának az eljárási időtartama féléven belüli, míg 99,4%-a 1 éven belüli időtartamra esett. 

 Az ítélőtábla bírái nem csak időszerű, de egyúttal magas szakmai színvonalú ítélkezési tevékenységet folytatnak, melyet a 2024. évi statisztikai adatok is alátámasztanak. 

Az ítélkezési tevékenység magas minőségét tükrözik a megalapozottsági mutatók. A Fővárosi Ítélőtábláról 2024-ben 238 fellebbezett ügy érkezett a Kúriára, és összesen 236 ügy került befejezésre. A befejezett ügyek döntő többsége, 70%-a helybenhagyó, 3%-a hatályon kívül helyező, 8%-a megváltoztató, míg 19%-a egyéb döntéssel zárult. 

A felülvizsgálati kérelmek megalapozatlanságát mutatta, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése 85%-ban eredménytelen volt.

A 2024. év ügyforgalmi adatainak értékelését követően Dr. Ujvári Ákos a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője tartotta meg Tanú vagy elkövető? A bűncselekmény helyszínén való jelenlét minősítése című előadását.

A kollégiumvezető a bűncselekmény helyszínén jelenlévő személyek eljárásjogi pozíciójának szemléltetése során kifejtette, hogy amennyiben a bűncselekmény elkövetését közvetlenül észlelő személy az elkövetésben nem vesz részt akkor tanú pozícióba kerül, míg, ha büntetőjogilag felróható módon részt vesz, elkövetővé válik és vele szemben büntetőeljárás indul.

A napjainkban egyre nagyobb számban közterületen megvalósított erőszakos bűncselekmények – köznapi nevén tömegverekedések – kapcsán gyakran hivatkozott jogos védelemre tekintettel hangsúlyozta, hogy a jogos védelem kizárólag a jogtalan támadás, vagy az azzal való közvetlen fenyegetés elhárítására szolgálhat, az nem lehet a megtorlás vagy bosszú eszköze.

A garázda jellegű cselekményekkel kapcsolatban utalt rá, hogy a kölcsönös kihívás, provokáció elfogadása az egymással szemben álló felek számára a jogtalanság állapotát hozza létre, így alappal egyik fél sem hivatkozhat a jogos védelemre, mint büntethetőséget kizáró okra, még akkor sem, ha az erőviszonyok a cselekmény során utóbb megváltoznak.

Kitért – a gyakorlatban is gondos mérlegelést igénylő – támogató jelenlét kérdésére. Kiemelte, hogy a büntetőeljárásban gyakori védekezésként hangzik el, hogy a vádlott csak belekeveredett a verekedésbe, abban nem vett tevőlegesen részt.  

A kollégiumvezető ekörben hangsúlyozta, hogy a büntetőjogi felelősség alóli mentesülés egyetlen módja ebben az esetben, ha a potenciális passzív pszichikai bűnsegéd a külvilág számára is egyértelművé teszi, hogy nem azonosult a tettessel, nem értett egyet vele, így például a helyszínt elhagyja vagy a bántalmazott érdekében segítséget hív. Mindezek hiányában passzív pszichikai bűnsegédként felelhet a büntetőeljárásban. 

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Balla Lajos vezette tanácsa megváltoztatta a Nyíregyházi Törvényszék ítéletét. III.r. vádlott cselekményeit bűnsegédként elkövetett orgazdaság bűntettének minősítette. III.r. vádlott börtönbüntetését 2 évre enyhítette, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette, a közügyektől eltiltás büntetést pedig mellőzte. II.r. vádlott esetében a börtönbüntetés próbaidőre felfüggesztésének idejét 3 évre mérsékelte. IV., V. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 2 év 4 hónapra, VI.r. vádlottnál 3 évre, VII.r.

A Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével részben megváltoztatta a sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt V. P. és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék elsőfokon meghozott ítéletét. T. P. Á. III. r., Gy. J. IV. r. vádlott és P. Gy. V. r. vádlott szabadságvesztését, valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselésétől eltiltását és közügyektől eltiltását is enyhítette. Az elsőfokon valamennyi vádlottal és az egyéb érdekeltekkel szemben elrendelt vagyonelkobzást mellőzte a sértettek polgári jogi igényének érvenyesíthetősége érdekében.

Kép

A 2023. március 7. és április 30. napja közötti soros, majd az ezt követően a szeptember 1. és november 30. napja közötti soron kívüli ülnökválasztás alkalmával a választó szervek nem tudtak elegendő számú ülnököt választani, ezért az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII törvény (Bjt.) 217. § (4) bekezdése alapján soron kívüli ülnökválasztás kiírását kezdeményezte a köztársasági elnöknél. 

A K. I. ellen életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla nem találta alaposnak sem a súlyosításra irányuló ügyészi, sem az enyhítésért bejelentett védelmi fellebbezéseket, ezért a mai napon kihirdetett ítéletével a Fővárosi Törvényszék ítéletét kisebb pontosítással helybenhagyta. Ezzel az eljárás jogerősen befejeződött. A terhelt az előzetes fogvatartás beszámításával a 3 év 6 hónap szabadságvesztés büntetésének kétharmad részét kitöltötte, így a feltételes szabadítás kérdésében való döntéshozatal a mai napon esedékessé vált.

Év
2015
Közlöny
Fájl
A Fővárosi Ítélőtábla 2018. június 13-án B.T. vádlott ellen szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben határozatot hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta.
 

A Miskolci Járásbíróság egy hónapra elrendelte két kábítószer-kereskedelem bűntettével gyanúsított férfi letartóztatását.

A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a 2014. szeptember 2-án kihirdetett ítéletében elutasította az evoBank Zrt. Magyar Állammal szembeni keresetét, amelyben az általa alkalmazott egyes általános szerződési feltételek érvényességének megállapítását kérte.
 
A Debreceni Ítélőtábla Dr. Balla Lajos vezette tanácsa megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. V. r. vádlott fegyházbüntetését, mint erőszakos többszörös visszaesővel szemben, életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosította, a közügyektől eltiltását pedig 10 évre emelte. V.r. vádlott legkorábban 20 év után bocsátható feltételes szabadságra.
 

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Balla Lajos vezette tanácsa nem tudott tárgyalást tartani. Ugyanis a tárgyalást megelőző napon kapott információ szerint I.r. vádlottat Angliában előzetes letartóztatásba helyezték. A bíróság a vádlottakat és védőiket értesítette és hivatalból új határnapot fog megjelölni a tárgyalás lefolytatására. Az ítélőtábla megkeresi az Igazságügyi Minisztériumot és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot az I.r. vádlottra vonatkozó információk tisztázása érdekében és ezt követően fog határozni az eljárás folytatásáról.

A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében O. P. I. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt hat év – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság rendelkezett arról is, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, valamint kötelezte a vádlottat a közel száznegyvenezer forintos bűnügyi költség megfizetésére is.

A Veszprémi Törvényszék 2023. január 25-én meghozott ítéletében életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt marasztalta el a 33 és 40 éves, büntetett előéletű, hajléktalan férfiakat. 

A Székesfehérvári Törvényszék a mai napon kihirdetett ítéletében bűnösnek mondta ki a vádlottat előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében. Ezért őt 15 év, fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. 
 

Az első fokon eljárt Egri Törvényszék 2024 áprilisában az I. rendű vádlottat különös kegyetlenséggel védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. II. rendű vádlottat segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. III.

A Kaposvári Járásbíróság kisebb értékre dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt hozott ítéletet egy 53 éves, korábban többszörös visszaesőként börtönbüntetésre ítélt férfi ügyében, aki 2016 márciusában feltételes kedvezménnyel szabadult szabadságvesztés büntetésből.
 

A Budapest Környéki Törvényszék 2019. szeptember 6-án nyilvános tárgyaláson hirdetett ítéletet annak a férfinak az ügyében, aki egy baltával okozott sérüléseket barátja rokonának. Az ügyészség emberölés bűntettének kísérletében emelt vádat, a bíróság testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. A bíróság a vádlottat 1 év 8 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette.

A Fővárosi Törvényszék nyilvános ülésen megváltoztatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletét és a terhelttel szemben korábban kiszabott börtönbüntetés tartamát 7 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltás mértékét pedig 8 évre súlyosította.