A Tatabányai Járásbíróság a 2024. február 7. napján tartott tárgyaláson, lopás vétsége és csalás vétsége miatt indult ügyben hozott ítéletet. A bíróság a vádlottat, mint különös visszaesőt, távollétében 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint kötelezte a sértettek meg nem térült kárának megfizetésére. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, azonban az nem jogerős, mivel a védő 3 munkanapot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére.
Részletes keresés
2018-ban az előző év azonos időszakához képest 10%-kal több büntetés-végrehajtási ügy érkezett az ország törvényszékeire. Míg 2017-ben 67 ezer ügy, addig 2018-ban már 74 ezer ilyen ügy érkezett a bíróságokra. A bíróságok a növekvő ügyteherrel lépést tartva a befejezések számát 17%-kal, több mint 10 ezer üggyel emelték meg 2018-ban 2017-hez képest.
Sokan, főként a kor előrehaladtával szeretnék írásba foglalni végakaratukat. Ilyenkor jó tudni, hogy milyen formái lehetnek a végrendelkezésnek és mi kell az érvényességhez. Az örökösök szempontjából az sem elhanyagolható kérdés, hogy mire lehet számítani abban a nem várt esetben, ha a végrendelet elveszett, vagy ha azt valaki meghamisította. A témában dr. Vajda Lászlót a Kecskeméti Törvényszék tanácsvezető bíráját kérdeztük.
Ítéletet hozott a Miskolci Járásbíróság annak a férfinak az ügyében, akit egy bántalmazás miatt gyanúsítottként hallgattak ki, majd miután távozott a rendőrségről, megtámadott egy buszsofőrt.
Néha egy pofon választja el a lopást a rablástól – fiatalkorúak a bíróságon: interjú Dr. Nagy Antallal, a Debreceni Törvényszék Büntető Kollégiumvezetőjével
A lopás, a rablás, a garázdaság és a kifosztás a leggyakoribb bűncselekmény a fiatalkorú elkövetők körében, többségükben azonban nincs bűnözői hajlam, inkább a falkaszellem, a kivagyiság, vagy a meggondolatlanság állhat a háttérben – hangsúlyozza Dr. Nagy Antal, a Debreceni Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője.