Részletes keresés

A Makói Járásbíróság tegnap büntethetőséget kizáró ok miatt nem jogerősen felmentette H. S. T. vádlottat az ellene közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntette miatt emelt vád alól.
 
A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 9 év börtönbüntetésre ítélte T. I. vádlottat azzal, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmadának kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a vádlottat emellett 9 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
 
A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság nem jogerősen bűnösnek mondta ki A. T. Gy. vádlottat lopás bűntettében és 2. rb. lopás vétségében, melyből 1 rb. kísérlet, ezért őt 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint elrendelte egy korábban kiszabott 1 év 10 hónap felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtását. A vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
 
Nem jogerősen 25 nap elzárást és 10 hó járművezetéstől eltiltást szabott ki a Salgótarjáni Járásbíróság hétfőn arra a férfira, aki 2016. január 15-én 21 óra után lakóhelyén, egy közúton, jogerős eltiltás hatálya alatt és ittasan közlekedett egy Opel Vectra-val. 
 
Az ügyben másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék 2016. február 3-án meghozott határozatával jogerőre emelkedett a Tiszafüredi Járásbíróság azon ítélete, mellyel egy 37 éves tiszaderzsi férfit, mint többszörös visszaesőt lopás bűntette miatt 1 év 4 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélt.
 
A Tatabányai Járásbíróság a 2016. február 17-én és 19-én megtartott bíróság elé állításon kihirdetett ítéletével T. CS. vádlottat mint erőszakos és többszörös visszaesőt rablás bűntette miatt 9 év fegyház fokozatú szabadságvesztésére és 9év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság az ítéletében kimondta, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. 
 
A Szegedi Járásbíróság tegnap nem jogerősen bűnösnek mondta ki N. E. P. I.r. vádlottat 2 rb., míg L. Á. II.r. vádlottat 1 rb. csődbűntettben, ezért I.r. vádlottat – halmazati büntetésül - 1 év 4 hónap végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönre, míg II.r. vádlottat 1 év végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte. 
 
4 év 10 hónap és 2 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Jásárbíróság azt a két vádlottat, akik 2014 szeptemberében ittasan ültek autóba és elütöttek egy gyalogost Debrecenben, a Külső-Létai úton. A férfi egy hónap múlva belehalt sérüléseibe.
Folytatólagosan elkövetett csalás és adócsalás, valamint közokirat-hamisítás és magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek másodfokon a Debreceni Törvényszék azt a nyolc vádlottat, akik fiktív számlákkal még 2006-2007-ben követtek el bűncselekményeket. A vádlottak egy része fiktív számlák kiadása céljából hozott létre vállalkozást, a többiek pedig összességében 195 millió forint értékben fiktív számlákat vásároltak a cégtől.
 
2 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte a Püspökladányi Járásbíróság azt a férfit, akinek elfogását követően nagy rendőri jelenlét mellett felvonulást is tartottak Kabán, hogy felhívják a figyelmet a közbiztonság helyzetére a településen.
 
A Gyulai Törvényszék előtt J. I. vádlottal szemben emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő 13.B.199/2016. számú büntetőügyben a következő tárgyalás időpontja megváltozott. 
 
Az új időpont: 2016. szeptember 7. napjának 9 óra 30 perce.
 
 
A Szolnoki Járásbíróság K.Zs. vádlottat bűnösnek mondta ki rablás bűntettében, ezért, mint többszörös visszaesőt 7 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélettel szemben az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a fegyházbüntetés tartamának lényeges felemelése végett, míg a vádlott és védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. 
 

A Fővárosi Törvényszék a 2014. január 24-én kihirdetett másodfokú ítéletében pénzbüntetésre ítélte, illetve próbára bocsátotta azt a három vádlottat, akiket a Bazilikánál, 2003. májusában történt halálos baleset kapcsán vontak felelősségre. A rekonstrukciós munkálatokat végző egyik munkás halála miatt a Törvényszék mindhárom vádlottat halált okozó, foglakozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében találta bűnösnek, s ezért Cs. Elek II. r. és B. József III. r. vádlottakat egyaránt 120 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, míg I. Károly Ferenc IV.

2014. január 1-jétől, a pártok működéséről szóló törvény módosítását követően a fizetésképtelenség esetén már a pártokat is fel lehet számolni ugyanúgy, mint bármelyik gazdasági társaságot vagy egyesületet.
A párt felszámolására párttörvényben meghatározott speciális rendelkezések mellett a Csődtörvény egyes rendelkezései is irányadóak.

A párttörvény alapján felszámolást a párttal szemben csak akkor lehet kezdeményezni, ha a tartozása eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot.

Elérhetőségeink

Cím

8200 Veszprém, Vár utca 19.

Levelezési cím

8210 Veszprém, Pf. 1029.

Központi telefonszám

+36 88 577 500
+36 70 514 7405

E-mail cím

cegbirosag_veszprem@birosag.hu

 

Csoportvezető bíró

Dr. Vincze Edina

 

Ügyfélfogadási rend

A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje

Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy a kialakult járványügyi helyzetre tekintettel a személyes ügyfélfogadás 2020. szeptember 21-től a járványügyi készültség fennállásának ideje alatt szünetel. 

A bírósági épületben tartózkodás rendje menüpontban olvasható szabályzat alapján belépésre jogosultak ügyfélfogadási időben a 70 514 7429-es telefonszámon tudnak előzetesen időpontot kérni.

Hétfő - kedd: 8.00-11.00
Szerda: 8.00-11.30 és 12.30-15.00
Csütörtök - péntek: 8.00-11.00

 

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) 2025. január 1. napjával megváltozott. 

A 2008 óta hatályos TEÁOR’08-at a TEÁOR’25 váltja fel.

A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek egyértelműen átsorolható tevékenységei közül az adóhatóság fordítja át az új TEÁOR kódra a fordító kulcs alapján 2025. január 31. napjáig.

Amennyiben az egyéb tevékenységek az új osztályozás szerint több kódra válnak szét, akkor nem történik automatikus átfordítás. Ebben az esetben a szervezeteknek/önálló vállalkozóknak van bejelentési kötelezettségük 2025. július 1. napjáig.

A cégbejegyzésre kötelezett szervezet/önálló vállalkozó, ha nem ért egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenyégüket azonosító, megajánlott TEÁOR kódokkal, akkor 2025. július 1. napjáig az adóhatóságnál tud eredményezni.

A létesítő okiratban nem kerülnek átvezetésre az új kódok, mert létesítő okiratot csak maga a szervezet módosíthat. Az új főtevékenységet -akár azt, ami megajánlásra kerül -, akár azt, amire a szervezet 2025. július 1. napjáig változtat - elegendő akkor átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet a cégjegyzékben vezetett adatait módosítja.

Amennyiben a szervezet 2025. július 1. után módosít a főtevékenység kódján, akkor viszont azt - a megszokott módon - kötelező azonnal módosítani a létesítő okiratban is.

 A főtevékenységen kívüli egyéb tevékenységet akkor kell csak átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva eleve változásbejegyzést kezdeményez.

Amennyiben a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.

Cégtörvény változások 2022. január 1-től

A 2021. évi XCV törvény módosította 2022.január 1-től jelentősen a 2013 évi V.törvény /Ptk./ Harmadik Könyvét, továbbá módosította ugyanezen időponttól kezdődően a 2006.évi V.törvényt /Ctv./
A 2006.évi V.törvény /Ctv./ hatálya alá tartozó eljárásokban nincs törvénykezési szünet.

Cégtörvény változások 2021. július 1-től

2021. július 1. napjától változnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezései.
 

A legfontosabbak:
Meghosszabbított határidő:

A 2021. június 30-án kényszertörlés alatt álló cégek még 2021. július 30. napjáig igazolhatják, hogy a NAV az adószámot helyreállította és kérhetik a kényszertörlési eljárás megszüntetését.

Lehetőség a kényszertörlési eljárás megszüntetésére:

Az új szabályok alapján a 2021. július 1. után kényszertörlés alá kerülő cégek kérhetik a kényszertörlési eljárás megszüntetését, ha megállapítható, hogy a továbbműködés feltételei fennállnak. Ha:

az elrendelés oka már nem áll fenn,

a cég érvényes adószámmal rendelkezik,

a tartozások kiegyenlítése megtörtént, valamint a cég megfizette az eljárás felügyeleti illetékét.

A törvénysértő működésben való közrehatás vizsgálata:

A cégbíróság vizsgálja a vezető tisztségviselő és a tag korábbi eljárásának, magatartásának felróhatóságát a kényszertörlési eljárásra vezető törvénysértő működés létrejöttében és fenntartásában. Ha a mulasztás a kényszertörlési eljárás megindítását megelőző két éven belül történt, akkor adott esetben a cégjegyzékből ezen idő alatt már törölt személyek felróható magatartása is vizsgálható.

Ha a cégbíróság a törvénysértő működés vizsgálata eredményeként megállapítja, hogy az eltiltással érintett személy nem tudja kétséget kizáróan igazolni azt, hogy az elvárható minden intézkedést megtett a cég törvénysértő működésének megszüntetése, a cég által megvalósított mulasztás megszüntetése érdekében akkor az eltiltott személy korlátlanul felel a kényszertörlési eljárásban bejelentett, ki nem elégített hitelezői követelésekért.

Az illetékekről szóló törvény változása:

2021. július 12. napjától a kényszertörlési eljárásért 250 000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket a kényszertörlési eljárás kezdő napján a cégjegyzékbe bejegyzett tagok és vezető tisztségviselő egyetemlegesen viselik. 

A Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának tájékoztatása a cégkapu bejelentésének kötelezettségéről

A 2006. évi V. törvény 2017. január 01. napjától hatályos 24.§. (1) bekezdés n) pontja szerint a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cégnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló, 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) 14.§-a szerinti hivatalos elérhetőségét. A 131/G.§. szerint az adat nyilvántartása 2018. január 01. napjától kötelező.

A cég hivatalos elérhetőségét bejelentheti az E-ügyintézési törvény szerinti rendelkezési nyilvántartást vezető szervnél vagy a nyilvántartó cégbíróságnál. A cégbíróság az adatot az E-ügyintézési törvény szerinti rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be, ha azt a cég oda jelentette be. Ha a cég az adatot a cégbíróság felé jelentette be, a cégbíróság a bejegyzésről a 2015. évi CCXXII. törvény 14.§. (9) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető szervet elektronikus úton értesíti.

Felhívja a cégbíróság a figyelmet, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a gazdálkodó szervezet kötelezettségének nem teljesítése esetén köteles a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását kezdeményezni.

Veszprém, 2017. október 10.

A Veszprémi Törvényszék Cégbírósága tájékoztatja az ügyfeleket, hogy - ha azt a cég tagja, vagy képviselője kéri –, 2016. január 1. napjától kezdődően illetékmentes a cég cégkivonatának, cégbizonyítványának és cégmásolatának kiállítása, valamint a cég cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő megküldése.

2015. január 01. napjától a törvényességi felügyeleti eljárásban a cég a kérelmét kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. Az eljárással kapcsolatos általános információk az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat honlapján (www.ceginformaciosszolgalat.kormany.hu), a felhasználandó űrlap a http://www.e-cegjegyzek.hu/cgturlap címen érhetők el.

 

FELHÍVÁS 3 millió forint alatti törzstőkéjű KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁGOKNAK

A 2016. évi I. törvénnyel módosított 2013. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint azon korlátolt felelősségű társaság, amely jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot, legkésőbb 2017. március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulásáról, egyesüléséről dönteni azzal, hogy a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat. A társaságnak egyidejűleg döntenie kell a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről. A változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat-módosítás kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Ha a cég egyéb cégadatot érintő változást is bejelent, abban az esetben is csak az e cégadat módosítására vonatkozóan egyébként fizetendő illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni.

 

FELHÍVÁS ILLETÉKEKKEL ÉS DÍJAKKAL KAPCSOLATOSAN

A Veszprémi Törvényszék Cégbírósága felhívja a figyelmet, hogy a Magyar Közlöny 2017. március 01. napján kiadott 30. számában megjelent a 2017. évi II. törvény a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről.

A jogszabály az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45.§ (1a) és (3) bekezdését, valamint az (1) bekezdés d) pontját az alábbiak szerint módosította: 
- (1a) A szociális szövetkezet, a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes;
- (3) Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke zártkörűen működő részvénytársaság esetén 50.000Ft, azzal, hogy amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték (1) bekezdés szerinti összegre történő kiegészítésére;
- a 45. § (1) bekezdés d) pontjában az „a)–c) pont” szövegrész helyébe az „a) és b) pont” szöveg lép.

Ugyanez a jogszabály kiegészítette a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 20. §-át a következő (2a) bekezdéssel:
- (2a) Nem kell közzétételi költségtérítést fizetni a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén.

A záró rendelkezések szerint a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

 

Akadálymentes megközelíthetőség

Részben akadálymentesített, mely érinti:
- Főbejárat és előtér.
- Udvari kapubejárat (innen lépcsőn keresztül megközelíthető földszinti mozgáskorlátozott WC).
- Hátsó, gazdasági hivatali épületrész mozgáskorlátozott WC-vel.

Az épületbe bejutás a főbejáraton keresztül akadálymentesen az előtérig, a gazdasági hivatali épületrészbe az udvari kapubejárón keresztül akadálymentesen.

A mozgáskorlátozott személy tárgyalótermekbe való bejutása bírósági alkalmazottak fizikai-emberi erőforrás igénybevételével történik.

Adott ügyben adott bírónak érkezik a jelzés  az ügyféltől és a bíró a tárgyalást a Földszint 22. vagy 23. tárgyalóba tűzi ki, foglalja le.

Cégbírósági callcenter

Call center tájékoztató

A törvényszék megítélése szerint az idegenrendészeti hatóság jogszerűen döntött a kiutasításukról.
 
A koronavírus fertőzés miatt karanténba került iráni diákok ellen a rendőrség járványügyi szabályszegés vétségének gyanúja miatt indított büntetőeljárást. A rendőrség javaslatára az idegenrendészeti hatóság a diákokat az Európai Unió tagállamainak területéről Irán területére kiutasította, és velük szemben hároméves időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el.
 

A Nyíregyházi Törvényszék másodfokú tanácsa 10 hónap végrehajtandó fogházbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre súlyosbította a vádlottal szemben zaklatás vétsége miatt elsőfokon kiszabott büntetést. A törvényszék döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye, az jogerőre emelkedett. 

A Budapest Környéki Törvényszék 2019. szeptember 11-én megtartott nyilvános tárgyalásán ítéletet hirdetett azoknak a vádlottaknak az ügyében, akiket a Pest Megyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével vádolt. A bíróság I. rendű S. Z. és II. rendű K. L. vádlottakat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében mondta ki bűnösnek. Előbbit 4 év, utóbbit 4 év 6 hónap fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, valamint 4, illetve 5 évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. 

A Nagyatádi Járásbíróság 1 év 3 hónap börtönbüntetésre és 2 évi közügyektől eltiltásra ítélt egy 41 éves férfit, aki a hozzá kiérkező háziorvosra támadt.
 

A Szegedi Törvényszék rablás, kényszerítés és lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette miatt – nem jogerősen – 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a férfit, aki egy postából és egy virágüzletből próbált meg fegyverrel értékeket szerezni 2020 májusában Szegeden.