Öröklés folytán bárki válhat haszonélvezővé vagy haszonélvezettel terhelt dolog tulajdonosává. Ilyenkor felvetődik a kérdés, a tulajdonos eladhatja-e a haszonélvezettel terhelt ingatlant? Mit lehet tenni, ha a haszonélvező rongálja a haszonélvezet tárgyát? Ki állja a költségeket? E heti riportunkban dr. Herwerth Szonját, a Zalaegerszegi Törvényszék kollégiumvezető bíráját kérdeztük a témában. 

A Csodák Palotája által szervezett (CsoPa) május 8-i, „Bevetés 2019 – közszolgálati és rendvédelmi nap” c. témanapon az Országos Bírósági Hivatal ismeretterjesztő előadással és standdal is képviselte a bírósági szervezetet.

A bíróságok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi felelősségvállalásra és a legkülönbözőbb módon igyekeznek segítséget nyújtani azoknak, akik erre rászorulnak. Ezúttal a tavaszi jótékonysági tevékenységekből emeltünk ki néhányat:
A Nyíregyházi Törvényszéken a gyermeknaphoz kapcsolódóan szerveznek jótékonysági aukciót, melynek alkalmával a bírósági dolgozók játékokkal kedveskednek az Anyaotthonban lakó gyermekeknek.

A felek bizonyítási feladatait és felelősségét is nagymértékben megnöveli az új Polgári perrendtartás. Mindenki hozhat magánszakértői véleményt, de előfordulhat, hogy ennek költségét a perköltségben nem kapja majd vissza - a magánszakértő alkalmazásáról beszélgettünk dr. Cseke Ivettel, a Veszprémi Törvényszék Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettesével.

Gyermekrajzpályázatot hirdet 11 törvényszék a Zoom Egyesülettel és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közreműködésével. A pályaműveket április 15-éig lehet benyújtani, amelynek részleteiről dr. Andódi Lászlót kérdeztük.

Könnyen alakulhatnak úgy bárki körülményei, hogy mással együtt válik tulajdonossá, ilyenkor érdemes tudni, mit lehet megtenni a közös dologgal, vagy miként lehet megszüntetni a továbbiakban már nem kívánt közös tulajdont. A témában dr. Kocsis Zoltánt, a Nyíregyházi Törvényszék bíráját kérdeztük. 

Dr. Balogh Zoltán 1990-ban végzett Szegeden, majd bírósági fogalmazóként a Kecskeméti Városi bíróságon helyezkedett el. Két évvel később titkárrá lépett elő, bírói kinevezését 1993-ban kapta meg. 1997-től megyei bíróként ítélkezik. 2005 és 2007 között a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese lett, 2007 óta pedig kollégiumvezetőként áll a Kecskeméti Törvényszék Polgári Kollégiumának élén.

Könnyű testi sértés, rágalmazás, levéltitok sértés – legtöbbször ilyen esetekben indul magánvádas eljárás a bíróságokon. Ezekben az ügyekben tulajdonképpen a magánvádló az ügyész, neki kell bizonyítania, hogy bűncselekmény történt és bármikor indoklás nélkül ejtheti a vádat. Az eljárás speciális szabályairól beszélgettünk dr. Fazekas Ágnessel, a Budapest Környéki Törvényszék bírájával.

A Mailáth György Tudományos Pályázattal régi törekvésünk válik valóra, méghozzá az, hogy a bírósági szervezeten belül a tudományos munkának újabb lendületet adjunk – nyilatkozta az InfoRádiónak Ábrahám Márta.

Ha azt halljuk, hogy meg kell ismételni egy tárgyalást, sokan arra gondolnak, hogy mindenkit újra ki kell hallgatni, mindent bizonyítást meg kell ismételni – ez azonban nem fedi a valóságot. A bírónak nem kell egy az egyben megismételnie a tárgyalási napokat, csak ismertetnie kell a korábbiak lényegét – hangsúlyozza dr. Hornyák Szabolcs, az OBH igazgatási feladatokkal megbízott bírája.