2020. március 31. napján kihirdetésre került a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm.rendelet.

I. HATÁLYBALÉPÉS

A Korm.rendelet – főszabály szerint - 2020. március 31. napján 15 órakor lépett hatályba.

II. AZ ÜGYFELEKET KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések

• Különleges bánásmódot igénylő személy

-Különleges bánásmódot igénylő személynek minősül a hatvanötödik életévét betöltött személy.

-A különleges bánásmódot igénylő sértett és tanú védelme érdekében a bíróság mellőzheti a sértett, illetve a tanú kihallgatását, ha az eljárási cselekményről korábban kép- és hangfelvétel készült.

• Jelenlét biztosítása az eljárási cselekményen

-Ha az eljárási cselekményen történő személyes megjelenés a járványügyi szabályok megszegésével járna, a bíróság fő szabály szerint az eljárási cselekmény elvégzését elhalasztja.

-Ha az eljárási cselekmény nem halasztható el, a bíróság az eljárási cselekményen való jelenlétet telekommunikációs eszköz (távmeghallgatás) útján biztosítja.

-Ha az eljárási cselekményen történő személyes megjelenés nem jár a járványügyi szabályok megszegésével, a bíróság ebben az esetben is elsősorban az alábbiak szerint jár el:

• az eljárási cselekményen való jelenlétet telekommunikációs eszköz (távmeghallgatás) útján biztosítja,
•  írásbeli tanúvallomás tételt engedélyez, vagy
•  az eljárási cselekményről korábban készített kép- és hangfelvételt használja fel, ha erre tekintettel a személyes jelenléte mellőzhető.

• Az ügyiratok megismerése

-Az eljárás ügyiratainak megismerése során az iratok megvizsgálására, továbbá az iratmegismerésre jogosult által másolat vagy felvétel készítésére nincs lehetőség.

-Az ügyirat tartalmáról felvilágosítást adni, ill. tájékoztatást nyújtani csak személyes jelenlétet nem igénylő módon lehet.

• Idézés, értesítés, kézbesítés módja

-Az idézés és az értesítés elsősorban elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre, valamint hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történik.

-A hatóság az idézésen és értesítésen feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőséget, amelyen a megidézett és értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.

-Az idézéssel és az értesítéssel szembeni mulasztás következményei nem alkalmazhatók, ha az elektronikus úton történő idézés vagy értesítés átvétele nem igazolható.

-A hatóság az ügyiratot - az ügydöntő határozat kivételével - elsősorban a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére kézbesíti.

-Ha a jogszabályban előírt kézbesítés a címzett részére a járványügyi szabályok miatt nem lehetséges, a bíróság a kézbesítendő ügyiratot egyszerű postai küldeményként postai úton és ezzel egyidejűleg a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére is kézbesíti.

Ebben az esetben a címzettet tájékoztatni kell a kézbesítés tényéről, valamint a kézbesítés szabályszerűségének feltételéről.

-A kézbesítés akkor tekinthető szabályszerűnek, ha a kézbesítés – akár a címzett visszajelzése, akár az eljáró szerv kapcsolatfelvétele alapján – igazolható.

• A kézbesítési kifogás

-A kézbesítési kifogás benyújtásának három hónapos jogvesztő határidejébe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.

• Az igazolási kérelem előterjesztése

-Az elmulasztott határidő, ill. határnap miatt előterjesztett igazolási kérelem benyújtásának három hónapos jogvesztő határidejébe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.

• Kifogás az eljárás elhúzódása miatt

-Az eljárás elhúzódása miatt kifogás nem terjeszthető elő.

• Elektronikus kapcsolattartás

-A bíróság az elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt választó személy indítványára, e személlyel az általa megjelölt egyéb elektronikus úton tart kapcsolatot.

Az indítvány egyéb elektronikus úton is előterjeszthető.

-Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartást is választhatja.

• A tárgyalás nyilvánossága

-A bíróság a nyilvánosságot a tárgyalásról kizárja, ha járványügyi szabályokra figyelemmel a bíróság a nyilvánosság számára nem látogatható.

-A bíróság egyéb esetben a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárhatja, ha a hallgatóság, illetve az újságíró jelenléte a tárgyaláson a járványügyi szabályokra figyelemmel az eljárásban részt vevő személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.

-A nyilvánosság kizárása esetén a terhelt vagy a védő számára indítványra engedélyezni kell, hogy a nála levő elektronikus eszközt bekapcsolva a tárgyaláson történteket rögzítse.

-A rögzítés azonban nem járhat a tárgyalás rendjének, szabályszerű menetének zavarásával vagy a tárgyalás méltóságának sérelmével. Ebben az esetben a bíróság megtiltja a rögzítés folytatását és a rendzavarás következményeit alkalmazza. 

-A rendelet új büntethetőséget kizáró okként szabályozza, hogy az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés (Btk. 280. § (2) bekezdés) miatt nem büntethető, aki a rendelet alapján elrendelt zárt tárgyaláson elhangzottakat felfedi.

• A vádirat kézbesítése

-A bíróság a Be.-ben írt egy hónap helyett legkésőbb az ügyiratok bírósághoz érkezésétől számított három hónap leteltekor kézbesíti a vádiratot a vádlottnak és a védőnek.

• Előkészítő ülés

-A bíróság a Be.-ben írt három hónapos határidő helyett a vádirat kézbesítésétől számított hat hónapon belül tart előkészítő ülést.

• Tárgyalás kitűzése

-A bíróság a Be.-ben írt egy hónapos határidő helyett legkésőbb az előkészítő ülés berekesztésétől számított három hónapon belül tűzi ki a tárgyalás határnapját.

• A tanú kihallgatása és korábbi vallomásának ismertetése

-A tárgyaláson a tanú korábbi vallomásának lényege ismertethető, illetve felolvasható, ha a tanú vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a tanú tárgyaláson történő kihallgatása nem indokolt, azt a bíróság sem tartja szükségesnek, és azt az ügyész, a vádlott vagy a védő sem indítványozza.

-A bíróság a tanú személyes jelenlétével tart tárgyalást, ha

• az előző rendelkezés nem alkalmazható,
• az eljárási jelenlét telekommunikációs eszköz útján nem biztosítható,
• ha korábban nem készült olyan kép- és hangfelvétel, amelyre tekintettel a személyes jelenlét mellőzhető, vagy
• írásbeli vallomástétel nem engedélyezhető.

• Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében

-A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárásnak nincs helye, a folyamatban lévő eljárást a veszélyhelyzet idejére fel kell függeszteni.

• Magánvádas és pótmagánvádas eljárás

-Magánvádas és pótmagánvádas eljárásnak nincs helye, a folyamatban lévő magánvádas és pótmagánvádas eljárást a vészhelyzet idejére fel kell függeszteni.

-A magánindítvány előterjesztésének egy hónapos határidejébe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.

-A pótmagánvádlókénti fellépés (eljárás megszüntetése esetén) két hónapos és (a vád ejtése esetén) tizenötnapos határidejébe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele. 

• Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás

-A kártalanítási igény a veszélyhelyzet ideje alatt nem terjeszthető elő.

-A kártalanítási igény érvényesítésének határidejébe a veszélyhelyzet nem számít bele.