A Tatabányai Törvényszék gyermekpornográfia bűntette miatt indult ügyben tartott nyilvános előkészítő ülésen hozott ítélet. A bíróság a vádlottat halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint végleges hatállyal eltiltotta minden tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel kapcsolatos foglalkozástól, tevékenységtől. A bíróság a mobiltelefon elkobzásáról is rendelkezett.
Három napos konferenciával zárul a Hercule rendezvénysorozat. A 2019. február 14-16. között megrendezett Téli Akadémiát az Országos Bírósági Hivatal közreműködésével a Miskolci Egyetem szervezi, házigazdája pedig a Magyar Igazságügyi Akadémia lesz.
Az Országos Bírósági Hivatal 2018 januárja óta partnerként vesz részt a Maastrichti Egyetem által indított „InAbsentiEAW” projektben, amelyet az Európai Bizottság támogat. A projekt célja, hogy átfogó képet adjon a terhelt távollétében hozott határozatok végrehajtása érdekében kiadott európai elfogatóparancsok intézésének uniós szintű gyakorlatáról.
Az Országos Bírósági Hivatal idén alapította meg a Werbőczy Ösztöndíj Programot, ami több ösztöndíjnak az összefoglaló elnevezése, és három fő témakörre épül. Az átfogó programról dr. Osztovits András, a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója beszélt az Inforádió Paragrafus című műsorában 2018. december 21-én.
A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet egységes alkalmazása érdekében hatályát veszti a 43.SZ/2020. (III. 27.) OBHE határozat 1. és 2. pontja – így döntött az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Veszélyhelyzeti Kabinet ajánlására.
A 2024-es összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatót 2024. április 16-án dr. Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője nyitotta meg, aki köszöntötte dr. Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, dr. Hajnal Évát, a Kaposvári Törvényszék elnökét, továbbá a sajtó képviselőit.
A sajtótájékoztatón elsőként az OBH elnöke szólalt fel, aki örömteli hírként közölte, hogy a Kaposvári Törvényszéket 2023-ban – az előző évekhez hasonlóan – kiegyensúlyozott ítélkezési tevékenység jellemezte, ezt pedig az érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek egymáshoz való viszonyában lehet a legegyszerűbben vizsgálni.
2023-ban országos szinten nőtt az érkezések száma, mely növekedés a Kaposvári Törvényszéken is tapasztalható.
Kiemelte, hogy a befejezések és érkezések aránya is kedvezően alakult, hiszen a Kaposvári Törvényszéken 2023-ban a befejezett ügyek száma az érkezettekét meghaladta, ez pedig azzal jár együtt, hogy az ügyhátralék 4 százalékkal csökkent.
Az időszerűség kapcsán elmondta, hogy a Kaposvári Törvényszéken már 2020-ban is kevesebb elhúzódó ügy volt folyamatban, mint ami az országos átlag, számukat pedig a bíróság azóta is folyamatosan csökkenti.
Hangsúlyozta, hogy a bíróság munkájának társadalmi elfogadottságát mutatja az, ha az ítéletek nagyobb arányban emelkednek elsőfokon jogerőre. A Kaposvári Törvényszéken a polgári és gazdasági ügyek több, mint 93 százaléka elsőfokon jogerőre emelkedett, de a megalapozottságot mutatja az is, hogy a hatályon kívül helyezések aránya az előző évhez képest csökkent.
A minőségi ítélkezéshez szükséges feltételek biztosítása érdekében 2023-ban 322 millió forintos beruházások – felújítási munkálatok, eszközbeszerzések – valósulhattak meg.
Ezt követően dr. Hajnal Éva szólalt fel, aki elmondta, hogy a Kaposvári Törvényszék bírái 2023-ban kiegyensúlyozott ítélkezési tevékenységet folytattak, az ügyforgalmi adatokban pedig kiugró eltérések nem merültek fel.
Kiemelte, hogy az elmúlt 3 évben a peres ügyek száma fokozatosan emelkedett, a nemperes ügyeké azonban hullámzó. A befejezések száma az érkezésekét meghaladta, így a folyamatban maradt ügyeké csökkent.
Elmondta, hogy az ügyérkezés számában – az általános csökkenés ellenére - több területen is növekedés mutatható ki. A gazdasági perek aránya a járásbíróságokon 29 százalékkal emelkedett, ez összefüggésben lehet a megye egyes részeiben érezhető gazdasági fellendüléssel. A szabálysértési és a végrehajtási ügyek száma is emelkedett, a törvényszéken pedig a katonai, munkaügyi és az elsőfokú polgári perek száma nőtt. Másodfokon mindkét ügyszakban a peres ügyek számának emelkedése tapasztalható.
A Kaposvári Törvényszéken a munkateher arányos mind a járásbíróságokon egymáshoz viszonyítva, mind országos viszonylatban. Az országos szintet meghaladó a másodfokú büntető ügyszak leterheltsége, itt ugyanis az egy tárgyaló tanácsra jutó érkezések száma az országos átlag 167 százaléka.
Az időszerűségi mutatók évek óta kiválóak, ahogy az elhangzott, az elhúzódó ügyek száma 8 százalékos csökkenést mutat.
Az ítélkezéshez szükséges személyi feltételek 2023-ban adottak voltak; egy bíró nyugállományba vonult, 4 titkár pedig bírói kinevezést kapott. Ugyanakkor a megyében 28 igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonya szűnt meg, ami mutatja azt, hogy az országosan jellemző fluktuáció a Kaposvári Törvényszéken is megindult. Két vezetői kinevezés történt: 2023-tól dr. Kostyák Krisztina a Marcali Járásbíróság elnöke, dr. Gálig Péter pedig a Siófoki Járásbíróság elnökhelyettese.
Dr. Hajnal Éva az ítélkezés tárgyi feltételeivel kapcsolatban elmondta, hogy a költségvetést 2023-ban a szakértői és tolmácsdíjak 60 százalékos emelkedése terhelte meg leginkább: erre több, mint 103 millió forintot kellett elkölteni. Jó hír azonban, hogy a Cégbíróság kiköltözhetett a törvényszék III. épületéből, melyet visszaadtak az önkormányzat részére; a bérleti díjfizetés megszűnt, így a bíróság jelentős megtakarítást ért el.
Kaposvár, 2024. április 17.
A Kaposvári Törvényszék Sajtóosztálya
Az ítélőtábla bírái nem csak időszerű, de egyúttal magas szakmai színvonalú ítélkezési tevékenységet folytatnak – emelte ki dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 2024. június 6-án rendezett sajtótájékoztatón, amelyet dr. Ribai Csillával, a Fővárosi Ítélőtábla elnökével közösen tartott.
