Az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közös sajtótájékoztatóján bemutatkozott dr. Hajdu István, az OBT új soros elnöke, aki dr. Gerbert Tamást váltja az elnöki poszton.
A Tatabányai Törvényszék a 2024. február 12. napján tartott nyilvános folytatólagos tárgyaláson, terrorcselekménnyel elkövetett fenyegetés bűntette miatt indult ügyben hozott ítéletet. A bíróság a vádlottat 3 év fegyházbüntetésre, mellékbüntetésként 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, azonban az nem jogerős, mivel a vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést.
A Tatai Járásbíróság lopás vétsége miatt indult ügyben hozott ítéletet azzal a férfivel szemben, aki templomból lopta el az adománygyűjtő dobozt. A bíróság a vádlottat, mint többszörös visszaesőt, 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 7.165 forint vagyonelkobzásra ítélte, valamint megállapította, hogy a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős.
Az Ajkai Járásbíróság egy év – végrehajtásában egy év hat hónap próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte azt a 62 éves ajkai férfit, akivel szemben hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. A bíróság a vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, valamint kötelezte az eljárás során felmerült 56.000 forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény rendelkezései értelmében 2020. április 1. napjával megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Hatáskörüket első fokon munkaügyekben a törvényszékek, közigazgatási ügyekben a 2010. évi CLXXXIV. törvény mellékletében meghatározott 8 közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszék és meghatározott ügyek tekintetében a Kúria veszi át.
A koronavírus járvány lényeges változásokat hozott az emberek életében.
A hatékony védekezés érdekében elrendelt veszélyhelyzet számos intézmény munkáját érintette. Hogyan zajlik most az ügyintézés Jász-Nagykun-Szolnok megye bíróságain? Tartanak-e tárgyalásokat? Lehet-e új eljárásokat indítani? Nem tartanak-e az ügyek elhúzódásától? Egyebek mellett erről kérdeztük Kissné dr. Szabó Juditot, a Szolnoki Törvényszék elnökét
Megállt az élet a bíróságokon?
A bíróságok a veszélyhelyzet időtartama alatt is folyamatosan működnek, és változatlanul minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a válsághelyzet ellenére is időszerű és megalapozott ítélkezést folytassanak.
Milyen változásokat hozott a veszélyhelyzet?
Jelentős változás, hogy fő szabály szerint az ügyfelek nem léphetnek be a bírósági épületekbe.
Mindez érdemben nem érinti az olyan, egyébként is tárgyaláson kívül intézendő ügyek vitelét, mint a végrehajtási, a csőd- és felszámolási eljárás, valamint a cégek és a társadalmi szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárások.
Újdonság azonban, hogy azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság normál esetben tárgyalást tartana, most írásban érintkezik az ügyfelekkel, és ha a jogszabályok ezt lehetővé teszik, tárgyaláson kívül folytatja le az eljárást, így szerzi be a bizonyítékokat, és számos esetben ügyöntő határozatot is hozhat.
Azokban az ügyekben pedig, amelyekben elkerülhetetlen, hogy személyes meghallgatást tartson, ezt elsődlegesen kifejezetten erre a célra kialakított tárgyalótermekben távmeghallgatás vagy videotelefonálásra alkalmas programok útján végzi. Ez csak akkor lehetséges, ha az ügyfél otthonában maga is rendelkezik az ehhez szükséges számítógéppel és internetkapcsolattal.
Hagyományos értelemben vett személyes meghallgatásra csak ezek hiányában, szigorú tárgyalótermi biztonsági protokoll megtartása mellett kerülhet sor.
Melyek azok a konkrét esetek, amelyekben a veszélyhelyzet ideje alatt is tárgyalást tart a bíróság?
Ha valakit őrizetbe vesznek, a bíróságnak 72 órán belül döntenie kell a szabadon bocsátásáról, le kell tartóztatnia vagy bűnügyi felügyelet alá kell helyeznie. Ezen ügyekben most is ülést kell tartani. A családon belüli erőszak miatt megelőző távoltartást kérők ügyeiben most is meghallgatást kell tartani. A szabálysértés elkövetésén tetten ért, és a rendőség által gyorsított szabálysértési eljárásban bíróság elé állított személyek ügyeiben pedig most is tárgyalni kell, csak hogy néhány példát említsek. A fertőzésveszély csökkentése érdekében azonban ezeket az üléseket, tárgyalásokat szigorú óvintézkedések mellett, lehetőség szerint távmeghallgatás útján végezzük.
Lehet új eljárásokat, pereket indítani?
Természetesen igen. Folyamatosan érkeznek hozzánk a vádiratok és a keresetlevelek. Ehhez kapcsolódóan arra kérjük az ügyfeleket, hogy a beadványaikat a fertőzésveszély elkerülése érdekében lehetőség szerint elektronikus ügyfélkapun keresztül szíveskedjenek a bíróságokhoz eljuttatni. A bírósági gyűjtőládákban elhelyezett és a postai úton benyújtott iratok ugyanis a fertőzésveszély elkerülése érdekében 7 napos iratkarantén után kerülhetnek csak a kollégák elé.
Nem tartanak az ügyek elhúzódásától?
A bíróságok minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az ügyek folytatását ne hátráltassa a veszélyhelyzet. Az eljárási kódexek által biztosított eljárásgyorsító rendelkezések és a legmodernebb technikai eszközök alkalmazásával nap mint nap ezen dolgozunk.
Hogyan érinti a veszélyhelyzet a közigazgatási és munkaügyi ügyeket?
A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hasonlóan hazánk valamennyi közigazgatási és munkaügyi bíróságához 2020. április 1-én megszűnt. A korábban a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által tárgyalt munkaügyi ügyekben immáron a Szolnoki Törvényszék, míg a közigazgatási ügyekben a Debreceni Törvényszék jár el, amiről minden ügyfelet írásban tájékoztattunk.
Szolnok, 2020. május 13.
Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya
Az Illetéktörvény 2025. január 28-tól módosul, és változik az elsőfokú polgári peres eljárás illetékének a mértéke.
Idén 5. alkalommal látogathattak el a Sziget résztvevői a ’SzigetBíróság’ sátorhoz augusztus 7 - és 13 között. A napokon át tartó hőség ellenére több százan voltak kíváncsiak a ’SzigetBíróság’ által kínált programsorozatra.
2014-2018 között az összes gondnokolt száma 12 %-kal (62.606 főről 55.113 főre), a választójogból kizárt gondnokoltak száma pedig még jelentősebben, 19 %-kal (60.297 főről 49.124 főre) csökkent.
A bíróságok életében szinte mindennaposnak számítanak azok az ügyek, amelyekben a vádat nem az ügyészség, hanem a sértett maga képviseli. Tipikusan e körbe tartoznak a becsületsértés, rágalmazás, illetve a könnyű testi sértés miatt indult eljárások. A magánvádról dr. Szabó Judittal, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetőjével beszélgettünk.
