Az Ajkai Járásbíróság 1 év 10 hónap – végrehajtásában négy év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte azt az 58 éves magyar-ukrán kettős állampolgárt, akivel szemben halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt volt folyamatban büntetőeljárás. A bíróság a férfit a fentiek mellett 200.000 forint pénzbüntetésre ítélte, négy évre eltiltotta a közúti járművezetéstől, valamint kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
A Tatabányai Járásbíróság a 2024. február 28. napján tartott ülésen, 3 hónappal meghosszabbította annak a nőnek a letartóztatását, aki egy tatabányai férfit szúrt nyakon. A bíróság álláspontja szerint a letartóztatás fenntartása indokolt, mivel a gyanúsított a jelen ügy tárgyát képező bűncselekményt két büntetőeljárás hatálya alatt követte el, állandó lakhellyel nem rendelkezik, illetve a helyszínre érkező rendőrök elől megpróbált elszökni. A végzés nem végleges, a gyanúsított fellebbezést jelentett be, a védő az ülésen nem volt jelen.
Az elmúlt pár évben a bíróságokon forradalmi technikai változások zajlottak le, melyeknek egyik nagyon fontos eleme az elektronikus akta létrehozása – mondta el dr. Nyiri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke az Inforádió Paragrafus című műsorában 2019. 01. 10-én. Hozzátette, ma már a legtöbb bíró, hogyha iratot szeretne megtekinteni, akkor nem kéri ki a lajstrom irodából, hanem számítógépen nézi meg. 2019. január 1-étől minden bíróságon mindent digitalizálnak.
Az ügyforgalmi adatok alakulását 2024. évben is számos körülmény befolyásolta, így a büntető ügyszakban a jogszabályváltozások miatt sokkal rugalmasabbá vált a tanácsok összetételének kialakítása és kibővültek a jegyzőkönyv rögzítésének módjai a folyamatos hangfelvétel készítésének, az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét biztosításának lehetőségével, míg a polgári ügyszakban a legnagyobb kihívást a kiskorú gyermekeket érintő eljárásokban a törvényi határidők drasztikus lerövidítése okozta. Az ügyforgalmat jelentősen befolyásolta a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáp. tv.) szakaszos hatálybalépése, amely alapjaiban változtatta meg az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat.
Ügyforgalom: Az érkezett ügyek száma 2024. évben 0,4%-kal növekedett a 2023. évihez képest, 2024. évben összesen 19681 db ügy érkezett a bíróságainkra, ebből peres ügy 4628 db, 4,9%-kal kevesebb, mint 2023. évben. A befejezett ügyek száma 19721 db volt, amely az előző évi adatokat 0,6%-kal meghaladta, ebből 4575 db a peres befejezések száma, ez viszont 6,4%-kal kevesebb. A folyamatban maradt ügyeink száma 1,5%-kal csökkent. 2024. évben bíróságainkon 2601 db ügy maradt folyamatban, ebből peres ügy 1630 db. Az országos adatokhoz mérten az ügyforgalomból részesedés aránya 1,6%, az országos átlagnál 1,2 %-kal kevesebb. A befejezett ügyeket tekintve a részesedési arányunk 1,7%, az országos 101,1%-os mutatóhoz képest 100,6% a 2023. évi adatok tükrében. A folyamatban maradt ügyeket tekintve ügyhátralékunk alakulása kiemelkedően jó, az országos 104,9%-hoz képest a mutató 98,5%, az országos ügyforgalomból való részesedési arány 1,4%.
Időszerűségi mutatók: Járásbíróságainkon a peres ügyek 91,9%-a, míg a törvényszéken a peres ügyek 71,8%-a egy éven belül befejeződött. A két éven túl folyamatban maradt eljárások száma járásbíróságainkon a 2023. évi 53 db-ról 51 db-ra csökkent, míg ez a mutató törvényszéki szinten 11,1%-os emelkedést mutat (összesen 20 db). Az öt éven túl folyamatban maradt járásbírósági ügyek kapcsán 25,0%-os csökkenés mutatható ki, így az elhúzódó pertartamú ügyek száma járásbíróságainkon 6 db-ra csökkent, míg a törvényszéken 3 db öt éven túli ügy maradt folyamatban. A bírók munkaterhét az egy bíróra jutó tárgyalt ügyek számának összehasonítása mutatja, melynek számát tekintve büntető ügyszakban országosan a második, polgári ügyeknél a hatodik, míg gazdasági szakban a harmadik legjobb eredményt tudjuk felmutatni.
Ítélkezés megalapozottsága: Ez az adat legjobban a bejelentett jogorvoslatok számából és a fellebbviteli eljárások eredményéből mérhető. A járásbíróságainkon befejezett 3976 db peres eljárásból csupán 280 db ügyben terjesztettek elő fellebbezést a törvényszékre, ezzel a befejezett ügyek 90,59%-a elsőfokon jogerőre emelkedett. A másodfokon befejezett 292 db törvényszéki fellebbviteli eljárásból 42,81% helybenhagyással és 43,15% megváltoztatással zárult, csupán az elbírált ügyek 7,88%-a végződött hatályon kívül helyezéssel. A törvényszéki ítélkezés szintén megalapozott, mert a törvényszéken befejezett 139 db elsőfokú peres eljáráshoz képest csupán 37 db ügyben terjesztettek elő fellebbezést és az ítélőtáblán befejezett másodfokú fellebbviteli eljárásokból 29 db ügy helybenhagyással, 15 db ügy megváltoztatással és 4 db ügy hatályon kívül helyezéssel végződött. Ugyanilyen szép eredményeket tudunk felmutatni a Kúria által elbírált rendkívüli perorvoslatokban és a befejezett ügyekben előterjesztett alkotmánybírósági panaszok arányaiban is.
Emberi erőforrások aránya: A törvényszék engedélyezett létszáma 2024. évben egy büntető ügyszakos járásbírósági álláshely létesítésével 242 főre megnövekedett, ebből 52 fő az engedélyezett bírói létszám (22 fő törvényszéki és 30 fő járásbírósági bírói hely), míg az engedélyezett igazságügyi alkalmazotti létszám 190 fő.
Tárgyi feltételek: Törvényszékünk a tavalyi évben az előző évit el nem érő nagyságú forrásból gazdálkodhatott, a rendelkezésére álló 2,88 milliárd Ft előirányzat felhasználásra került személyi juttatásokra, az ítélkezéshez közvetlenül kapcsolódó kiadásainkra és épületeink fenntartására.
A Szekszárdi Járásbíróság elhelyezése: A 7100 Szekszárd, Augusz utca 1-3. szám alatti irodaépület teljeskörű rekonstrukcióra szorul. A Tolna Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet leürítésre és végleges bezárásra került, mivel a századforduló környékén épült, kis befogadóképességű, elavult és leromlott műszaki állapotú épületben a biztonságos fogvatartás feltételei már nem voltak biztosíthatók. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének előzetes egyetértésével a Szekszárdi Törvényszék elnöke kezdeményezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nél a 7100 Szekszárd, Béla király tér 4. számú, volt börtönépület vagyonkezelői jogának megszerzését. A kezdeményezés eredményre vezetett, így a bíróság az ingatlant már 2025. január 31. napján birtokba vehette. Az épület igazságszolgáltatási célra átalakítását követően a Szekszárdi Járásbíróság elhelyezését fogja biztosítani.
Összegzés: 2024. évben a vármegyénkben működő bíróságok hatékonyan biztosították az igazságszolgáltatás zavartalan működését. A jövőre nézve elsődleges célunk az alapfeladatunk ellátása kapcsán az időszerűség javítása, az ügyhátralék további csökkentése és az ítélkezés hatékonyságának megőrzése. Kiemelt célunk a Szekszárdi Járásbíróság mielőbbi átköltöztetése az egykori börtön épületébe.
2020. március 31. napján kihirdetésre került a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm.rendelet.
A Balkáni és Euro-mediterrán Igazságszolgáltatási Tanácsok Hálózata a 2015. májusában Tiranában megtartott konferenciáján határozott arról, hogy megerősíti a titkárságának a működését Magyarországon, mely az Országos Bírósági Hivatal épületében működik. A titkárság réztáblájának felavatása az ülést követően ünnepélyes keretek között megtörtént. Az OBT ülésén részt vett dr. Gjin Gjoni Elnök úr és Amanda Karapici osztályvezető. Dr.
A Pécsi Tudományegyetemen 2019. április 16-án rendezik meg az országos bíróságtörténeti kiállítás- és konferenciasorozat következő rendezvényét, amelynek központi témája a kihágásokról szóló 1879. évi XL. tc. hatályba lépésének 140. évfordulója lesz.
A Veszprémi Törvényszék másodfokú tanácsa súlyosította a Veszprémi Járásbíróság által kiszabott ítéletet és az elsőfokon kiszabott büntetés mellett egy évre eltiltotta a vádlottat az orvosi foglalkozás gyakorlásától. Egyebekben helybenhagyta a járásbíróság döntését, így a vádlottat a bíróság tíz hónap – végrehajtásában egy év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetéssel sújtotta, továbbá előzetesen mentesítette őt az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, valamint kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
A Tatabányai Járásbíróság rablás bűntette miatt indult ügyben tartott ülésen, 3 hónappal meghosszabbította annak a férfinek a letartóztatását, aki egy komáromi lakásba bejutva többszázezer forintot vitt el. A bíróság a letartóztatást 2023. július 27. napján rendelte el, a szökés, elrejtőzés veszélye, a bizonyítás veszélyeztetése, valamint a bűnismétlés veszélye miatt. A meghosszabbítást elrendelő végzés nem végleges, a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be.
A szexuális erőszak bűntette miatt L. T. vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa nem találta alaposnak sem a súlyosításra irányuló ügyészi, sem pedig az enyhítésért bejelentett védelmi fellebbezéseket, ezért a mai napon meghozott és nyilvánosan kihirdetett végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az eljárás ezzel jogerősen befejeződött. A terhelt legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa 2023. április 6-án kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki a volt önkéntes területvédelmi szakaszvezető vádlottat szexuális erőszak bűntettében. Ezért őt 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és mellékbüntetésként 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá kötelezte több, mint 3,7 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság erkölcsi okokból, illetve az eljárásban részt vevő sértett kímélete, védelme érdekében zárt tárgyalás alapján hozta meg ítéletét.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint 2022. június 20-án 17 körül a vádlott felfigyelt az autóbuszról leszálló, fiatal és várandós sértettre, akit követni kezdett. Egy elhagyatott építési terület melletti lépcsősor tetején utolérte a megpihenő sértettet, átkarolta őt és lehúzta a földre. A segítségért kiáltó és hátára fordított sértettet a lépcsősor melletti fás, bokros részre húzta, ott megpróbált vele közösülni, azonban a sértett ruházata és ellenállása miatt ez meghiúsult. A vádlott akkor sem hagyott fel a cselekménnyel, amikor a sértett közölte vele várandósságát. A sértett végül azért tudott kiszabadulni a vádlott szorításából, mert a kezében lévő és kihangosított mobiltelefonjáról eközben segélyhívást indított, amitől a vádlott pánikba esett és a helyszínről futva elmenekült.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása, míg a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.
A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a korlátozott felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat nagyrészt betartotta, hatályon kívül helyezéshez vezető eljárási szabálysértést nem vétett.
A korlátozott felülbírálatra tekintettel a tényállás megalapozottságát a másodfokú bíróság nem vizsgálhatta. A másodfokú eljárásban is irányadó tényállásból a törvényszék okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és törvényesen minősítette a terhére rótt cselekményt szexuális erőszak bűntettének. Az ítélőtábla csupán azt rögzítette, hogy a sértett a cselekmény vonatkozásában joghatályos magánindítványt terjesztett elő.
A törvényszék hiánytalanul feltárta és a súlyuknak megfelelően értékelte a büntetéskiszabási tényezőket. Helyesen vette figyelembe enyhítő körülményként a vádlott büntetlen előéletét, azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, továbbá a kóros elmeállapot szintjét el nem érő személyiségzavarát. Ezzel szemben helyesen értékelte súlyosító körülményként a cselekmény útonálló jellegű és kitartó elkövetését, valamint a sértett várandós állapotát. Mindezeket mérlegelve az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés szükséges, de egyben elégséges is az általános és az egyéni prevenciós célok eléréséhez, így annak sem a súlyosítására, sem az enyhítésére nem látott lehetőséget.
Budapest, 2023. november 10.
Fővárosi Ítélőtábla
Sajtótitkárság
