A Tatabányai Járásbíróság a 2024. április 12. napján tartott ülésen, emberölés bűntettének kísérlete miatt indult ügyben 1 hónapra elrendelte az ukrán állampolgárságú gyanúsított letartóztatását. A bíróság álláspontja szerint a letartóztatás elrendelése a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés, valamint a bizonyítás meghiúsításának veszélye miatt indokolt. A végzést az ügyész és a gyanúsított tudomásul vette, azonban az nem végleges, mivel a védő az ülésen nem volt jelen. A védő részére 3 nap biztosított a jogorvoslati nyilatkozat megtételére.
Részletes keresés
Megkezdődött az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (European Judicial Training Network – EJTN) THEMIS-A elődöntője a Magyar Igazságügyi Akadémián. Három napon át prezentálnak a nemzetközi mezőny csapatai, péntekre dől el, ki lesz a továbbjutó.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) 2014. szeptember 9-én ülést tartott, melynek elején az OBT soros elnöke köszöntette Csillikné dr. Velenczei Katalin bírónőt, akinek mandátuma 2014. július 31-én az Országos Bírósági Hivatalba történő beosztása folytán megszűnt és méltatta az OBT megalakulásától kezdve eltelt két és fél alatt végzett tevékenységét. Ezt követően átadta az Országos Bírói Tanács új tagjának a megbízó levelét és sok sikert kívánt munkájához. Dr. Csermák János, az Esztergomi Járásbíróság bírája az OBT tagjait választó 2012.
Az Országos Bírói Tanács 2017. november 14-én megtartott ülését az OBT soros elnöke, dr. Major Zsolt nyitotta meg.
A Tanács az első és második napirendi pont keretében Herdon Éva, az OBH Gazdálkodási Főosztályának főosztályvezető-helyettese előadását hallgatta meg, aki előterjesztette tájékoztatóját a Bíróságok fejezet 2017. évi költségvetés felhasználásáról és a 2018. évi elfogadott költségvetéséről. Ennek keretében beszámolt az igazságügyi alkalmazottak illetményének emeléséről, valamint a költségvetési törvény elfogadása kapcsán a 2018-as évre vonatkozó tervekről.
Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a 14. életévét be nem töltött, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt H. J. vádlott ellen indított büntetőügyben az elsőfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék ítéletét. A vádlott jogerős büntetése 12 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés és 10 év közügyektől eltiltás lett. A vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlott szülői felügyeleti jogát – mind a meglévő, mind pedig az esetlegesen jövőben születendő gyermeke vonatkozásában - megszüntette a bíróság.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott – aki súlyos alkoholfüggősége miatt gyógyszeres kezelés alatt állt - egyedül nevelte 6 éves leánygyermekét egy Bács-Kiskun vármegyei házban. 2022. szeptember 13-ára virradó éjjel az anya – aki több napja nem fogyasztott már alkoholt és felírt gyógyszereit sem szedte - felriadt, majd a konyhába ment és ott alkoholt fogyasztott, ezután visszafeküdt a vele egy ágyban alvó lánya mellé. A nő hajnalban ismét felébredt, ekkor újból kiment a konyhába, ahol magához vett egy 19 cm pengehosszúságú konyhakést.
A vádlott ezután a továbbra is a szobában alvó gyermeke fölé hajolva „Sátán, sátán!”, illetve „Megszabadítalak!” szavakat kiabálva a késsel rátámadt a lányára, kétszer a fejére célozva megszúrta. Az anya cselekményét az szakította félbe, hogy a kiabálásra felébredtek a házban tartózkodók és az őrjöngő nőt eltávolították a gyermekétől. A kislány a bántalmazás következtében életveszélyes koponya- és agyi sérüléseket szenvedett, halála kizárólag az időben kiérkező orvosi segítségnek köszönhetően maradt el.
Az elsőfokú bíróság döntésével szemben a vádlott és védője egyezően enyhítés érdekében – rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében - jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, annak helyben hagyására tett indítványt.
Az immár jogerős végzés indokolása során, Dr. Nagy Erzsébet, a Szegedi Ítélőtábla jelen ügyben eljáró büntető tanácsának tanácselnöke kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállás alapján a vádlott bűnösségének megállapítása és az általa elkövetett cselekmény minősítése is törvényes volt, ezek vonatkozásában az ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi indokait mindenben osztotta.
A tanács elnöke az indokolás során kifejtette, hogy az ítélőtábla megítélése szerint a törvényszék vádlottal szemben elsőfokon kiszabott büntetése kifejezetten enyhe. Tekintettel azonban arra, hogy az ügyészség a vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést – az így beállt súlyosítási tilalomra figyelemmel – az ítélőtáblának nem volt törvényes lehetősége súlyosabb, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabására. A fentebb kifejtettekre, valamint a megállapított, kiegészített és ekként mérlegelt bűnösségi körülményekre is figyelemmel, nem látott indokot és lehetőséget a büntetés enyhítésére. Erre tekintettel a vádlott és védő által enyhítés érdekében bejelentett fellebbezések nem foghattak helyt, azokat a másodfokú bíróság alaptalannak ítélte.
A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy jelen ügyben ez volt a legsúlyosabb szankció, melyet a másodfokú bíróság a törvényes keretek között kiszabhatott.
Az ítélőtábla tehát végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését.
A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
A rendkívüli törvénykezési szünet megszűnt, azonban a koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet más ügyszakokhoz hasonlóan az immár elkülönülten működő közigazgatási és munkaügyi bíráskodást is érintette, és az általános eljárási rendtől eltérő szabályok érvényesülnek.
Az elektronikus ügyintézési portálon mostantól közvetlenül is elérhető az E-cég betekintő felület, melyben cégjegyzékszám alapján kereshetők, megtekinthetők a nyilvános cégiratok.