Részletes keresés
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 216. § (1) bekezdése alapján a bírósági ülnökök megbízatása 4 évre szól. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a 24.SZ/2023. (II. 15.) OBHE határozatában megállapította a megválasztandó ülnökök számát, míg a Köztársasági Elnök 39/2023. (III. 6.) KE számú határozatával a választást 2023. március 07. és 2023. április 30. közötti időtartamra tűzte ki. Tekintettel arra, hogy a legutóbbi soros ülnökvála
Az Országos Bírósági Hivatal szervezetét a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013. évi (XII.31.) OBH utasítás (SZMSZ) határozza meg.
Az Alkotmánybíróság elnökének 2021. december 14. napján kelt nyílt levele és az azzal kapcsolatban tett nyilatkozatok kapcsán az Országos Bírósági Hivatal rögzíti, hogy az Alaptörvény és a jogforrási hierarchia további normáinak esetleges megváltoztatására kizárólag a hatályos jogszabályok maradéktalan betartásával kerülhet sor.
2024. július 16-19.
Puskásné dr. Csorba Éva
email: kozvetito5bacs@birosag.hu
tel: 76/519-519/254
hivatali mobil: 06-20-368-9357
2024. július 22-26.
Puskásné dr. Csorba Éva
email: kozvetito5bacs@birosag.hu
tel: 76/519-519/254
hivatali mobil: 06-20-368-9357
2024. július 29. – augusztus 2.
dr. Páncél Rita
e-mail: kozvetito4bacs@birosag.hu
tel: 77/421-444
2024. augusztus 5-9.
dr. Páncél Rita
e-mail: kozvetito4bacs@birosag.hu
tel: 77/421-444
2024. augusztus 12-16.
dr. Thuránszky Nóra
e-mail: kozvetito1bacs@birosag.hu
tel: 79/322-144
hivatali mobil: 06-20-468-2610
2024. augusztus 21-23.
dr. Thuránszky Nóra
e-mail: kozvetito1bacs@birosag.hu
tel: 79/322-144
hivatali mobil: 06-20-468-2610
A Fővárosi Törvényszéken tartották 2024. április 26-án az Országos Pervezetési Verseny döntőjét, amelyen az 5 fős zalai csapat első helyezést ért el, valamint egyik tagja különdíjban is részesült. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2018-ban hívta életre az Országos Pervezetési Versenyt, hogy a bírósági fogalmazók és titkárok perszimuláció keretében adhassanak számot tudásukról a szakmai hallgatóság és a rangos zsűri előtt. A regionális selejtezők után 6-6 csapat jutott az országos döntőbe.
Zalából a polgári ügyszakban jutottak be a döntőbe. Szerepek szerint, előre megadott útmutatások alapján játszották el a tárgyalás érintettjeit. Felperesként dr. Göncz Iván (Zalaegerszegi Járásbíróság) szerepelt, a felperesi jogi képviselőt dr. Hamvas-Takács Linda (Zalaegerszegi Törvényszék) alakította, az alperes szerepében dr. Kupits Kitti (Nagykanizsai Járásbíróság) volt, az alperes édesanyját és egyben a felperes volt férjét Tringliné dr. Molnár Lilla Noémi (Keszthelyi Járásbíróság), a felperes jelenlegi élettársát pedig Bednyákné dr. Ábrahám Petra (Nagykanizsai Járásbíróság) játszotta.
dr. Hamvas-Takács Linda, Tringliné dr. Molnár Lilla Noémi, dr. Göncz Iván
A csapat egy valóságalapú történetet kapott minimális változtatással, amely kísértetiesen hasonlított egy korábbi Zalában zajlott polgári perhez. A tényállás szerint a felperes az alperesnek ajándékozott két ingatlant, amit vissza akart követelni tőle elsődlegesen a szerződés színleltségére, másodlagosan az alperes által elkövetett súlyos jogsértésre hivatkozással.
A csapat sikeresen mutatta be a jogi esetet, továbbá a nagyszerű színészi alakításáért Tringliné dr. Molnár Lilla Noémi különdíjban is részesült.
Július első napját az Építészek Világszövetsége Építészeti világnappá nyilvánította, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Az országban több mint százötven, ítélkezési célra használt bírósági épület van. Ezek jelentős része, csaknem fele műemlék vagy műemléki jellegű. Előbbiek közé tartozik a Zalaegerszegi Törvényszék is.
A Zalaegerszeg ékszerdobozaként emlegetett Deák téren található épület helyén egykor az egerszegi végvár állt, ennek jelentősége 1690-től, Nagykanizsa visszafoglalása után megszűnt, s a karbantartás hiánya miatt pusztulni kezdett. Helyén építették fel 1730-1732 között Francz Allio császári hadmérnök és bécsi építész tervei alapján a régi Zala vármegye székházául szolgáló építményt. Az épületet úgy alakították ki, hogy egyrészt a megyegyűlések számára legyen közgyűlési terem, másrészt a megye levéltárát is el tudják helyezni, harmadrészt, hogy a vármegyei rabokat őrizhessék.
A vármegye közgyűlése 1871. november 6-án a megyeháza épületét és a hozzá tartozó régi börtönt ingyenesen az 1872-ben létrejövő törvényszék rendelkezésére bocsátotta, de a tulajdonjogáról nem mondott le, az emeleti üléstermeknek pedig csak ideiglenes használatát engedélyezte. 1880-ban a régi börtön mellett a Kincstár újabb emeletes börtönépületet emeltetett. 1893-ban tovább bővítették a törvényszék, a járásbíróság, valamint az ügyészség elhelyezésére szolgáló épületet, majd 1904-ben újabb bővítési tervek születtek, s 1908-1909-ben végezték el a tényleges munkákat. Ekkor alakult ki a „Törvényház” ma is látható épülete.
Az egyemeletes épület barokk stílusban épült. Az egyszerű épületnek a köríves kapubejárata fölött látható timpanon az egyetlen díszítő eleme. Nagyterme a felvilágosodás korában, de különösen a reformkorban vált jelentőssé, hiszen itt kezdte politikai pályafutását Spissich János, Zala vármegye jakobinus alispánja, itt utasította el a vármegye nemessége a Napóleon elleni felkelést, majd a reformkorban itt csatázott Csány László és Deák Ferenc, aki ugyancsak itt mondta el híres beszédét a közteherviselésről 1843-ban, és adta vissza követi megbízatását, miután nem volt hajlandó a nemesi adómentességet képviselni az országgyűlésen. Az épület előtti tér közepén áll Vay Miklós munkája, magas, szürke gránittalapzaton Deák szobra, az első emlékmű, amit halála után állítottak a „haza bölcsének”, és 1879. szeptember 1-jén avatták fel.
Az épületcsoportot 1968-ban tovább bővítették, s napjainkban ez a piac felőli épületszárny ad helyet a Zalaegerszegi Járásbíróságnak
1991-1995 között jelentős felújítással sikerült eredeti állapotába visszaállítani a barokk főépületet, s a jelentős korszerűsítésekkel, korhű berendezési tárgyakkal, modern technikai eszközökkel felszerelve az ország egyik legszebb bíróságává vált. A felújítás során előkerültek az ajtók eredeti helyei, a földszinten a kőkeretek, az udvari homlokzat és a kapukeretezések elvakolt architektúrája, a díszterem falfülkéi. A díszterem mennyezetének főpárkánya és a teknőboltozat válla is láthatóvá vált a padlástérben. A díszterem mostani festése a rekonstrukció során készült, korabeli analógiák alapján. Az épület nagymértékű átépítése során megerősítették a barokk épület megroskadt födémjét, szigetelték a falakat, kicserélték a burkolatokat és a fűtési rendszert. Új dolgozó- és tárgyalószobákat, könyvtárat alakítottak ki, ahol barokk szellemben tervezték a bútorokat. A bíróság 1994-ben létrehozott jogi szakkönyvtára 1995-ben dr. Degré Alajos jogtörténész nevét vette fel.
2015-ben a törvényszék barokk és eklektikus épületszárnyainak külső ablakait az eredetivel megegyező formájú és színű, vörösfenyőből készült külső ablakszárnyakra cserélték, felújították a belső ablakokat, valamit az ablakkeretekbe korszerű, hőszigetelő üveg került, idén pedig a Faulent Mihály egerszegi kőművesmester nevével fémjelzett műemléképület homlokzatának felújítása zajlott. A Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, illetve a városi főépítész jóváhagyása nyomán, restaurátor közreműködésével helyreállítottuk a megkopott, töredezett barokk díszítő kőelemeket, felkerültek a spaletták – ez korábban több ablakon is volt – a Deák tér felőli főhomlokzatra, s az egykori vármegyeháza épületének fala visszakapta az 1900-as évekbeli színezést.
Az épület minden évben a Múzeumok Éjszakáján látogatható, s előzetes bejelentkezés alapján csoportokat is fogad.
Dr. Bartalné dr. Mentes Judit
sajtószóvivő
Néhány lelkes bíró kolléga szervező munkájának köszönhetően a veszprémi bíróságokon tartott nyilvános tárgyalásoknak már hosszú évek óta rendszeres „vendégei” a középiskolás osztályok, valamint az egyetemisták. Ugyancsak több éves hagyománya van annak – korábban még az igazgatási vezetés közreműködése nélkül –, hogy bírák rendhagyó osztályfőnöki óra keretében előadásokat tartanak az igazságszolgáltatás működéséről és a bírói hivatásról.
A fentiekre is figyelemmel magától értetődő volt, hogy a Veszprémi Törvényszék is csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által az átlátható, nyitott igazságszolgáltatás jegyében a középiskolákban indított „Nyitott Bíróság” programsorozathoz.
Honlapunkon e menüpontban olvashatóak a programmal kapcsolatos legfrissebb híreink, illetőleg itt kerültek elhelyezésre az ÁROP program keretében megvalósított tájékoztató kiadványok:
- Rejtett kincsek (a veszprémi Várbörtön története)
- A bíróságról másképpen (információs füzet diákok számára)
A programokra az alábbi elérhetőségeken várjuk a jelentkezést:
dr. Varga Erika bíró (Veszprémi Járásbíróság)
telefon: 88/590-220
Nyitott bíróságok: egy tavaszi várbörtön-látogatás képei
