2024. július 16-19.

Puskásné dr. Csorba Éva

email: kozvetito5bacs@birosag.hu

tel: 76/519-519/254

hivatali mobil: 06-20-368-9357

2024. július 22-26.

Puskásné dr. Csorba Éva

email: kozvetito5bacs@birosag.hu

tel: 76/519-519/254

hivatali mobil: 06-20-368-9357

2024. július 29. – augusztus 2.

dr. Páncél Rita

e-mail: kozvetito4bacs@birosag.hu

tel: 77/421-444

2024. augusztus 5-9.

dr. Páncél Rita

e-mail: kozvetito4bacs@birosag.hu

tel: 77/421-444

2024. augusztus 12-16.

dr. Thuránszky Nóra

e-mail: kozvetito1bacs@birosag.hu

tel: 79/322-144

hivatali mobil: 06-20-468-2610

2024. augusztus 21-23.

dr. Thuránszky Nóra

e-mail: kozvetito1bacs@birosag.hu

tel: 79/322-144

hivatali mobil: 06-20-468-2610

A Fővárosi Törvényszéken tartották 2024. április 26-án az Országos Pervezetési Verseny döntőjét, amelyen az 5 fős zalai csapat első helyezést ért el, valamint egyik tagja különdíjban is részesült.  Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2018-ban hívta életre az Országos Pervezetési Versenyt, hogy a bírósági fogalmazók és titkárok perszimuláció keretében adhassanak számot tudásukról a szakmai hallgatóság és a rangos zsűri előtt. A regionális selejtezők után 6-6 csapat jutott az országos döntőbe.

Zalából a polgári ügyszakban jutottak be a döntőbe. Szerepek szerint, előre megadott útmutatások alapján játszották el a tárgyalás érintettjeit.  Felperesként dr. Göncz Iván (Zalaegerszegi Járásbíróság) szerepelt, a felperesi jogi képviselőt dr. Hamvas-Takács Linda (Zalaegerszegi Törvényszék) alakította, az alperes szerepében dr. Kupits Kitti (Nagykanizsai Járásbíróság) volt, az alperes édesanyját és egyben a felperes volt férjét Tringliné dr. Molnár Lilla Noémi (Keszthelyi Járásbíróság), a felperes jelenlegi élettársát pedig Bednyákné dr. Ábrahám Petra (Nagykanizsai Járásbíróság) játszotta.

A csapat egy valóságalapú történetet kapott minimális változtatással, amely kísértetiesen hasonlított egy korábbi Zalában zajlott polgári perhez. A tényállás szerint a felperes az alperesnek ajándékozott két ingatlant, amit vissza akart követelni tőle elsődlegesen a szerződés színleltségére, másodlagosan az alperes által elkövetett súlyos jogsértésre hivatkozással. 

A csapat sikeresen mutatta be a jogi esetet, továbbá a nagyszerű színészi alakításáért Tringliné dr. Molnár Lilla Noémi különdíjban is részesült. 

Július első napját az Építészek Világszövetsége Építészeti világnappá nyilvánította, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Az országban több mint százötven, ítélkezési célra használt bírósági épület van. Ezek jelentős része, csaknem fele műemlék vagy műemléki jellegű. Előbbiek közé tartozik a Zalaegerszegi Törvényszék is.  

A Zalaegerszeg ékszerdobozaként emlegetett Deák téren található épület helyén egykor az egerszegi végvár állt, ennek jelentősége 1690-től, Nagykanizsa visszafoglalása után megszűnt, s a karbantartás hiánya miatt pusztulni kezdett. Helyén építették fel 1730-1732 között Francz Allio császári hadmérnök és bécsi építész tervei alapján a régi Zala vármegye székházául szolgáló építményt. Az épületet úgy alakították ki, hogy egyrészt a megyegyűlések számára legyen közgyűlési terem, másrészt a megye levéltárát is el tudják helyezni, harmadrészt, hogy a vármegyei rabokat őrizhessék.

A vármegye közgyűlése 1871. november 6-án a megyeháza épületét és a hozzá tartozó régi börtönt ingyenesen az 1872-ben létrejövő törvényszék rendelkezésére bocsátotta, de a tulajdonjogáról nem mondott le, az emeleti üléstermeknek pedig csak ideiglenes használatát engedélyezte. 1880-ban a régi börtön mellett a Kincstár újabb emeletes börtönépületet emeltetett. 1893-ban tovább bővítették a törvényszék, a járásbíróság, valamint az ügyészség elhelyezésére szolgáló épületet, majd 1904-ben újabb bővítési tervek születtek, s 1908-1909-ben végezték el a tényleges munkákat. Ekkor alakult ki a „Törvényház” ma is látható épülete.

Az egyemeletes épület barokk stílusban épült. Az egyszerű épületnek a köríves kapubejárata fölött látható timpanon az egyetlen díszítő eleme. Nagyterme a felvilágosodás korában, de különösen a reformkorban vált jelentőssé, hiszen itt kezdte politikai pályafutását Spissich János, Zala vármegye jakobinus alispánja, itt utasította el a vármegye nemessége a Napóleon elleni felkelést, majd a reformkorban itt csatázott Csány László és Deák Ferenc, aki ugyancsak itt mondta el híres beszédét a közteherviselésről 1843-ban, és adta vissza követi megbízatását, miután nem volt hajlandó a nemesi adómentességet képviselni az országgyűlésen. Az épület előtti tér közepén áll Vay Miklós munkája, magas, szürke gránittalapzaton Deák szobra, az első emlékmű, amit halála után állítottak a „haza bölcsének”, és 1879. szeptember 1-jén avatták fel.

Az épületcsoportot 1968-ban tovább bővítették, s napjainkban ez a piac felőli épületszárny ad helyet a Zalaegerszegi Járásbíróságnak

1991-1995 között jelentős felújítással sikerült eredeti állapotába visszaállítani a barokk főépületet, s a jelentős korszerűsítésekkel, korhű berendezési tárgyakkal, modern technikai eszközökkel felszerelve az ország egyik legszebb bíróságává vált. A felújítás során előkerültek az ajtók eredeti helyei, a földszinten a kőkeretek, az udvari homlokzat és a kapukeretezések elvakolt architektúrája, a díszterem falfülkéi. A díszterem mennyezetének főpárkánya és a teknőboltozat válla is láthatóvá vált a padlástérben. A díszterem mostani festése a rekonstrukció során készült, korabeli analógiák alapján. Az épület nagymértékű átépítése során megerősítették a barokk épület megroskadt födémjét, szigetelték a falakat, kicserélték a burkolatokat és a fűtési rendszert. Új dolgozó- és tárgyalószobákat, könyvtárat alakítottak ki, ahol barokk szellemben tervezték a bútorokat. A bíróság 1994-ben létrehozott jogi szakkönyvtára 1995-ben dr. Degré Alajos jogtörténész nevét vette fel.

2015-ben a törvényszék barokk és eklektikus épületszárnyainak külső ablakait az eredetivel megegyező formájú és színű, vörösfenyőből készült külső ablakszárnyakra cserélték, felújították a belső ablakokat, valamit az ablakkeretekbe korszerű, hőszigetelő üveg került, idén pedig a Faulent Mihály egerszegi kőművesmester nevével fémjelzett műemléképület homlokzatának felújítása zajlott. A Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, illetve a városi főépítész jóváhagyása nyomán, restaurátor közreműködésével helyreállítottuk a megkopott, töredezett barokk díszítő kőelemeket, felkerültek a spaletták – ez korábban több ablakon is volt – a Deák tér felőli főhomlokzatra, s az egykori vármegyeháza épületének fala visszakapta az 1900-as évekbeli színezést.

Az épület minden évben a Múzeumok Éjszakáján látogatható, s előzetes bejelentkezés alapján csoportokat is fogad.

Dr. Bartalné dr. Mentes Judit
            sajtószóvivő

A Szolnoki Törvényszéken 2021. szeptember 15-én ünnepélyes keretek között mutatták be az „A Szolnoki Királyi Törvényszéktől a Megyei Bíróságig” - című bíróságtörténeti kötetet, ami a bírósági szervezetrendszerben 1945 és 1956 között bekövetkezett változásokat, a Szolnoki Törvényszékről fennmaradt korabeli dokumentumokat és a törvényszék akkori elnökeinek életútját gyűjti csokorba.

Az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Ráth György Bíróságtörténeti Pályázat keretében dr. Pongrácz Zsolt, a törvényszék bíróságtörténeti munkacsoportjának vezetője által szerkesztett, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár közreműködésével született kötet a Szolnoki Törvényszék sorban ötödik, a törvényszék bíróságtörténeti emlékeit bemutató kiadványa.

A múltfeltáró munka korábbi állomásai a 2015. május 19-én bemutatott Szolnoki jogászok emlékezete - bíróságtörténeti emlékek 1945-től,  a 2017. június 22-én megjelent A Szolnoki Törvényszék története 1945-ig, a 2018. június 5-én bemutatott A Szolnoki Törvényszék története a sajtó tükrében 1945-ig és a 2019. szeptember 13-án megjelent A Szolnoki Törvényszék története 1919 című munkák voltak.

A könyvbemutató  kezdetén Harna Péter, a szolnoki Szigligeti Színház színésze Juhász Gyula sorait szavalta el, amit Kissné dr. Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék elnökének köszöntője követett. Ezután dr. Révész Béla, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politológiai Tanszéke jogász-szociológus docense „Bíróságtörténet 1945 után”, majd Bojtos Gábor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár főlevéltárosának „Az 1945 utáni bíróságtörténet helytörténeti emlékeiről” - című előadását hallgatták meg a résztvevők. Végül, a kötet szerkesztője, dr. Pongrácz Zsolt vette át a szót, aki a könyv összeállításával és a helytörténeti forrásgyűjtés nehézségeivel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel.

A könyvbemutató végén a résztvevőknek lehetősége nyílt megtekinteni az épület II. emeleti aulájában rendezett bíróságtörténeti tárlatot, ahol számos korabeli okirat és fénykép mellett, az évtizedeken át a Szolnoki Törvényszék elnöki szobáját díszítő bútorok is kiállításra kerültek.

Szolnok, 2021. szeptember 15.

Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya