A Tatabányai Törvényszéken 2018. november 30-án folytatódott a felesége megölésével és feldarabolásával vádolt férfi ügyének tárgyalása. Az ügyben 2016 decemberében született elsőfokú ítéletet a Győri Ítélőtábla 2017 év végén hatályon kívül helyezte.

Az ügyészi vád szerint a vádlott 2014. május 27-én este megölte feleségét a nő munkahelyének udvarán, majd közös otthonuk pincéjében feldarabolta, a lágyrészeket húsdarálóval ledarálta. A sértett el nem égett maradványait néhány nappal később a háztól pár kilométerre szétszórta.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon ítéletet hozott egy polgári perben, amelyet a felperes bűncselekménnyel okozott személyiségi jogsértés kapcsán sérelemdíj megfizetése miatt indított.  A bíróság kétmillió forint és annak kamatai megfizetésére kötelezte az alperest.

Egy 2014. július 5-i demonstráción elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőügyben az eljáró bíróság megállapította, hogy a jelen ügy alperese elkövette a szeméremsértés vétségét, a felperes – mint a büntetőeljárásban magánfélként részt vevő sértett – polgári jogi igényét pedig egyéb törvényes útra utasította.

Maratoni előkészítő ülést tartott a Fővárosi Törvényszék 2019. május 20-tól 23-ig a V. A.-val és társaival szemben indult büntetőügyben. Az ülésen az ügyészség 32 vádlott esetében tett mértékes indítványt. A bíróság két vádlott beismerő vallomását fogadta el, őket jogerősen pénzbüntetésre ítélte.

Az M. R. ellen halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és más bűncselekmény miatt indult büntetőügyben a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2018. október 25-én meghozott végzésével megváltoztatta az elsőfokú bíróság 7,5 millió forint óvadékot és enyhébb magatartási szabályok szerinti bűnügyi felügyeletet elrendelő végzését, valamint a gyanúsított védőjének a bűnügyi felügyelet megszüntetésére, valamint óvadék megállapítására és enyhébb magatartási szabályok előírására vonatkozó indítványát elutasította.

 

A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra, 2025. május 23-ig elrendelte a letartóztatását egy férfinak, akit hivatalos személy elleni erőszak bűntettével gyanúsítanak. A bíróság a kényszerintézkedés végrehajtásának helyéül az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (IMEI) jelölte ki.

A Fővárosi Törvényszék jogerősen különböző mértékű javítóintézeti nevelésre és börtönbüntetésre ítélt négy terheltet, akiket rablás bűntettével vádoltak. 

Az ítélet szerint a vádlottak – akik közül négyen az elkövetéskor, 2019-ben még fiatalkorúak voltak – több alkalommal kiskorúakat támadtak meg és elvették tőlük a náluk lévő értékeket. 

A Fővárosi Törvényszék a 2014. február 4-én kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság ítéletét, amellyel az elsőfokú bíróság elutasította a Mádiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap felperes N.-N. B. és két társa alperesek ellen birtokvédelmi ügyben hozott jegyzői határozat megváltoztatása és birtokháborítás megállapítása iránt előterjesztett keresetét.

A Győri Járásbíróság elsőfokú határozatot hirdetett a B. Attila vádlottal szemben indult állatkínzás vétsége ügyében. A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki és egy évi időtartamra próbára bocsátotta.

A per alperese a tulajdonában lévő két ingatlanon egy-egy, fémszerkezetű kerítéssel körbekerített, labdajátékokra kijelölt helyet, ú.n. „labdázót” alakított ki, amely kezdetben időkorlátozás nélkül az azt igénybe venni kívánók rendelkezésére állt. A felperesek a „labdázók” közelében laknak. A felperesek többször panaszolták az alperesnél, hogy a labdázókban folyó tevékenységgel járó zaj zavarja őket a lakásuk nyugodt használatában és a pihenésükben. Emiatt bejelentést tettek az Alapvető Jogok Országgyűlési Biztosának is.

A vádlott a 2022. február 10-én megtartott előkészítő ülésen a bűnösségét a vádirattal egyezően beismerte, ezt követően a bíróság a tárgyalást kitűzte és azt nyomban megtartotta. 

Az ügyészség képviselője a végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására tett eredetileg előterjesztett indítványát az előkészítő ülésen visszavonta, és a tárgyaláson tett végindítványában a vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta. A bíróság a vádlott tárgyaláson tett, megismételt beismerő nyilatkozatát elfogadta.

A másodfokú bíróság ítéletet hozott annak a vádlottnak az ügyében, aki olyan súlyos balesetet okozott az általa vezetett gépjárművel, melynek következtében öt utasa megsérült.

 

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletével 2 év – 4 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélt egy férfit, akit az ügyészség többek között közúti veszélyeztetés bűntettével vádolt. Emellett a bíróság 4 évre eltiltotta a vádlottat a járművezetéstől is.

A Veszprémi Járásbíróság 1 évre próbára bocsátotta azt a 41 éves Közép-Angliában élő magyar férfit, aki nem fizette meg Magyarországon élő gyermeke után a bíróság által megállapított gyerektartást.

 

A vádlottat 2018. szeptemberében kötelezte a bíróság havi 50.000 forint gyerektartás megfizetésére. A vádlott annak ellenére nem tett eleget ennek a kötelezettségének, hogy 2019. júliusáig Angliában munkahellyel rendelkezett és keresetéből tudta volna rendezni a tartásdíjat.

 

A bíróság zárt tárgyaláson a vádlottat közúti baleset okozásának vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért őt a bíróság egy év szabadságvesztésre és tizenegy hónap járművezetéstől eltiltásra ítélte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. A vádlottnak az eljárás során felmerült bűnügyi költséget is meg kell fizetnie.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon 20 év fegyházbüntetésre ítélte aljas célból elkövetett emberölés, hozzátartozója sérelmére elkövetett szexuális visszaélés, valamint gyermekpornográfia bűntette miatt azt a férfit, akit az ügyészség aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális kényszerítéssel, valamint gyermekpornográfia bűntettével vádolt. 

A Fővárosi Ítélőtábla a 2022. február 8-án megtartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezéseit helybenhagyta, és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert a felperes által kért közérdekű adatok kiadására kötelezte.