A Szolnoki Törvényszék 11 tárgyalási napot követően 2018. november 27-én hozott elsőfokú ítéletet hat, korábban az Európai Unión belüli tejkereskedelemmel foglalkozó személy, cégvezető és cégtulajdonos büntetőügyében. Ők a nem jogerős ítélet szerint egymással bűnszervezetként együttműködve több mint 2 milliárd Ft áfát csaltak el, akként, hogy a jobbára Szlovákiából beszerzett tejet itthon beszerzési ár alatt, nettó áron értékesítették, és az adóhatóságot megtévesztve nem fizették be az általános forgalmi adót.

A Szekszárdi Járásbíróság nyomozási bírája egy hónapra elrendelte a kétyi halálos gázolás gyanúsítottjának a letartóztatását. 

A letartóztatás elrendelésének oka az, hogy a gyanúsítottat a nyomozó hatóság halált okozó ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntettével gyanúsítja, amely kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmény 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. 

A Zalaegerszegi Járásbíróság tárgyalás mellőzésével döntött annak a csalónak az ügyében, aki szomszédja lefotózott bankkártya adataival vásárolt.

A Tatabányai Járásbíróság a mai napon tartott nyilvános, folytatólagos tárgyaláson rablás bűntette ügyében hozott ítéletet azzal a férfivel szemben, aki ivócimboráját rabolta ki. A bíróság a többszörös visszaeső férfit 7 év 6 hónap fegyházbüntetésre, mellékbüntetésként 8 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint megállapította, hogy a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős.

A Balassagyarmati Törvényszék a járásbíróság ítéletét megváltoztatva – azt súlyosítva – a vádlottat 60 nap elzárásra ítélte állatkínzás bűntette miatt.

A korábban a Balassagyarmati Járásbíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott állattartóként elmulasztotta a megfelelő tartási körülmények biztosítását az általa tartott szamarakból, sertésekből és juhokból álló állatállomány vonatkozásában. 

A Sárvári Járásbíróság kettő rendbeli lopás bűntette és több rendbeli lopás vétsége miatt halmazati büntetésül 2 év 10 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte a többszörös visszaeső vádlottat. A vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szabályai 2012.

A Szegedi Törvényszék bűnösnek mondta ki D. B. vádlottat hivatali vesztegetés bűntettében, ezért 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetés kétharmad részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

 

A Budai Központi Kerületi Bíróság három hónapra – 2021. április 15-ig – elrendelte annak a férfinak a letartóztatását, akivel szemben közveszéllyel fenyegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészségen. 

A megalapozott gyanú szerint a terhelt 2020. december 12-én egy nyilvános telefonfülkéből a 112-es segélyhívó számra névtelen hívást indított, amelyben terrortámadással és a Parlament szilveszter napján történő lerohanásával fenyegette meg a hívást fogadó operátort. 

A Pécsi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2019. február 19. napján kihirdetett ítéletével a -  Mohácsi Járásbíróság 2018. április 24-én kihirdetett ítéletét felülbírálva - P.Z. elsőrendű és P D. másodrendű vádlottakat vagyoni haszonszerzés végett, az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette miatt 2 év 3 hónap börtönbüntetésre ítélte és 5 évre kiutasította Magyarország területéről.