„Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az elmúlt évről áthúzódó problémakört, amely bár az ország összes bíróságán jelen van, de a Fővárosi Törvényszéken kiemelkedően jelentkezik. Ez pedig az igazságügyi alkalmazottak elvándorlása, amelynek egyértelműen anyagi okai vannak” – többek között erről is beszélt dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.
Részletes keresés
A Debreceni Járásbíróság nyomozási bírája az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapi időtartamra elrendelte a Hajdúszoboszlón történt emberölés gyanúsítottjának letartóztatását.
A Tatabányai Járásbíróság felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette miatt indult ügyben tartott ülésen, újabb 2 hónappal – 2024. július 17. napjáig - meghosszabbította annak a férfinek a letartóztatását, aki egy vértesszőlősi ingatlanból lopott, majd az odaérkező szomszédot bántalmazta. A letartóztatás fenntartása a bizonyítás megnehezítése vagy megakadályozása, valamint a bűnismétlés megakadályozása miatt indokolt. A végzést az ügyész tudomásul vette, a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, így az nem végleges.
A Komáromi Járásbíróság a 2024. február 13. napján tartott tárgyaláson, garázdaság vétsége miatt indult ügyben hozott ítéletet egy buszsofőrrel szemben. A bíróság a büntetlen előéletű vádlottat 1 évre próbára bocsátotta. Az ítélet kihirdetését követően az ügyész, a vádlott és védője is 3-3 munkanapot tartottak fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére.
A Tatabányai Járásbíróság a 2024. január 16. napján tartott ülésen, lopás bűntette miatt 1-1 hónapra elrendelte két férfinek a letartóztatását. A letartóztatás elrendelésére a bűnismétlés veszélye miatt került sor. A végzés végleges.
A Bíróság épületében tartózkodás rendje
2011. évi CLXI. törvény
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
XIII. Fejezet
A bírósági épületek rendjének fenntartása
(egyes rendelkezések)
53. A bírósági épületekben tartózkodás alapvető szabályai, az épületek rendjéért felelős személyek
167. § (2) A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.
169. § A bíróság épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel - a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére a bíróság elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.
54. Az épület rendjéért felelős személyek feladatai
170. § (1) A rendfenntartást végző személy köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó - a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint - gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy a következő intézkedéseket teheti:
a) azt a személyt, aki a 167. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre - a bíróság által idézett személy kivételével - a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,
b) a 169. §-ban foglaltakat megszegő személynek a bíróság épületébe történő belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,
c) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke, egyesbíró eljárása esetén az eljáró bíró (a továbbiakban e fejezetben együtt: tanács elnöke) által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,
d) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról,
e) a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának bemutatására felhívhatja; ha ennek az érintett nem tesz eleget, az épületbe történő belépését megtilthatja vagy az épületből való távozásra felszólíthatja.
(2) Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.