Részletes keresés

2024. 06. 04.

„Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az elmúlt évről áthúzódó problémakört, amely bár az ország összes bíróságán jelen van, de a Fővárosi Törvényszéken kiemelkedően jelentkezik. Ez pedig az igazságügyi alkalmazottak elvándorlása, amelynek egyértelműen anyagi okai vannak” – többek között erről is beszélt dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.

2024. 05. 15.

A Tatabányai Járásbíróság felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette miatt indult ügyben tartott ülésen, újabb 2 hónappal – 2024. július 17. napjáig - meghosszabbította annak a férfinek a letartóztatását, aki egy vértesszőlősi ingatlanból lopott, majd az odaérkező szomszédot bántalmazta. A letartóztatás fenntartása a bizonyítás megnehezítése vagy megakadályozása, valamint a bűnismétlés megakadályozása miatt indokolt. A végzést az ügyész tudomásul vette, a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, így az nem végleges.

2024. 02. 13.

A Komáromi Járásbíróság a 2024. február 13. napján tartott tárgyaláson, garázdaság vétsége miatt indult ügyben hozott ítéletet egy buszsofőrrel szemben. A bíróság a büntetlen előéletű vádlottat 1 évre próbára bocsátotta. Az ítélet kihirdetését követően az ügyész, a vádlott és védője is 3-3 munkanapot tartottak fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére.

2024. 01. 17.

A Tatabányai Járásbíróság a 2024. január 16. napján tartott ülésen, lopás bűntette miatt 1-1 hónapra elrendelte két férfinek a letartóztatását. A letartóztatás elrendelésére a bűnismétlés veszélye miatt került sor. A végzés végleges.

Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt indítványozta a Zalaegerszegi Járási Ügyészség két férfi letartóztatását, akik a gyanú szerint egy olyan bűnelkövetői csoporthoz tartoznak, akik adathalász módszerrel szerezték meg egy zalaegerszegi férfi bankkártyaadatait és közel 30 millió forint kárt okoztak.

A Zalaegerszegi Járásbíróság nyomozási bírája 2024. március 1-én 30 napra elrendelte a gyanúsítottak letartóztatását a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása miatt, illetve más, újabb bűncselekmény elkövetésének veszélyére tekintettel.

A Balassagyarmati Járásbíróság nyomozási bírája 2020. szeptember 25-ig elrendelte annak az férfinak a letartóztatását, aki a gyanú szerint 2020. augusztus 21-én a kocsijába zárta a sértettet, majd egy külterületi úton megerőszakolta.

A Veszprémi Járásbíróság tárgyalás mellőzésével hozott büntetővégzésével egy év – végrehajtásában egy év hat hónap próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetéssel, valamint két év foglalkozástól eltiltással sújtotta azt a 62 éves pápai férfit, akivel szemben foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat az ügyészség. Kötelezte a bíróság továbbá a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

 

Az Encsi Járásbíróság rablás bűntettében mondta ki bűnösnek azokat a fiatalkorúakat, akik a sértettet 2016 novemberében egy encsi aluljáróban leköpték, becsmérlő szavakkal illették és ütésekkel, rúgásokkal bántalmazták cigarettájáért.
 

A Győri Járásbíróság elsőfokú ítéletében H. G. vádlottat lopás bűntette és más bűncselekmények miatt kettő év szabadságvesztésre és kettő év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint rendelkezett a polgári jogi igényekről is.

A Fővárosi Törvényszék 2024. március 19-én előkészítő ülést tartott egy büntetőügyben, amelyben egy férfit vesztegetést színlelve, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés, vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés, magát hivatalos személynek kiadva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés, illetve jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével, három másik társát pedig hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével vádol az ügyészség.

A Nyíregyházi Járásbíróság 2014. május 21. napján gyorsított eljárásban kisebb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás vétsége miatt G. I. vádlottat kettő év próbára bocsátotta. A vádlott 2014. április 12. napján 14 óra 30 perckor belépésre jelentkezett a saját tulajdonú, de testvére által vezetett Audi 100 CD típusú személygépkocsival a tiszabecsi határátkelőhelyen. 
 

A Kecskeméti Járásbíróság 3 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a 62 éves szegedi férfit, akivel szemben embercsempészés miatt emelt vádat a Kecskeméti Járási Ügyészség.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke Hajdúné dr. Iszály Annát 2014. július 1-jétől 2020. június 30-ig a Gyulai Törvényszék Büntető Kollégiumának kollégiumvezetőjévé nevezte ki.

A Bíróság épületében tartózkodás rendje

2011. évi CLXI. törvény
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
XIII. Fejezet
A bírósági épületek rendjének fenntartása
(egyes rendelkezések)


53. A bírósági épületekben tartózkodás alapvető szabályai, az épületek rendjéért felelős személyek

167. § (2) A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.
169. § A bíróság épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel - a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére a bíróság elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.

54. Az épület rendjéért felelős személyek feladatai

170. § (1) A rendfenntartást végző személy köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó - a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint - gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy a következő intézkedéseket teheti:
a) azt a személyt, aki a 167. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre - a bíróság által idézett személy kivételével - a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,
b) a 169. §-ban foglaltakat megszegő személynek a bíróság épületébe történő belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,
c) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke, egyesbíró eljárása esetén az eljáró bíró (a továbbiakban e fejezetben együtt: tanács elnöke) által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,
d) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról,
e) a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának bemutatására felhívhatja; ha ennek az érintett nem tesz eleget, az épületbe történő belépését megtilthatja vagy az épületből való távozásra felszólíthatja.
(2) Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.