B.G. vádlott a feleségével kötött házasságát a bíróság 2014. április 5-én felbontotta. A volt házastársak vagyonjogi kérdésekben nem tudtak megegyezni, a vádlott a közös vagyonból 62 millió Ft-ot követelt volt házastársától. A vádlott 2015 októberében felkereste B.J.-t, akit arra kért, hogy a házassági vagyonjogi követelését annak bizonyos százaléka fejében „hajtsa be”. A vádlott később arra kérte B.J.-t, hogy ha ez törvényes keretek között nem megy, szervezzen meg egy rablást a volt felesége sérelmére.

A Debreceni Ítélőtábla a vádlott bűncselekményét nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérleteként minősítette. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A vádlott bántalmazta a sértettet, de azt nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy kizárólag az ő bántalmazásának következtében hunyt el a sértett. Ezért nem róható a terhére a különös kegyetlenséggel elkövetési mód. Az ítélőtábla nem látta indokát a büntetés enyhítésének és súlyosításának sem.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint 2019 júniusában a vádlott és volt élettársa közös gyermekének ballagását ünnepelték rokoni körben. Ezen részt vett a vádlott is, aki ittas állapotba került. A vádlott volt élettársa idő közben férjhez ment, azonban a férj, az ügy sértettje, nem vett részt az eseményen, mert a vádlott folyamatosan provokálta, zaklatta őket, és el akarta kerülni az újabb konfliktust. Az esti órákban az asszony hazament a férjéhez, ezt észlelte a vádlott.

A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet annak a vádlottnak az ügyében, akit emberölés bűntettében ítéltek bűnösnek. 
Az ítélőtábla a  vádlott szabadságvesztés büntetését 15 évre súlyosította.
 

Több ponton megváltoztatta, de a kiszabott büntetések tekintetében helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla dr. Mezőlaki Erik büntetőtanácsa a bűnszövetségben elkövetett zsarolás, hivatali befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt K. Jánosné és társai ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon kiszabott ítéletét.

Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntette miatt M. E. vádlott ellen indított büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szolnoki Törvényszék ítéletét. A bűncselekmény elkövetésekor büntetlen előéletű vádlott jogerős büntetése így 9 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 9 év közügyektől eltiltás lett. Jelen bűncselekményt érintő büntetőjogi szigorítás értelmében a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. 

A vádlott ellenőrizetlenül szedett gyógyszereket tartott magánál, melyeket feszült, zaklatott és ideges állapotában gyakran használt. A vádlott szerette gyermekét, igyekezett gondoskodni róla, azonban nehezen viselte a gondozással járó nehézségeket, mely főként a csecsemő sírásakor ingerült viselkedésében mutatkozott meg. 2016. október 8-án a vádlott gyermekével egyedül maradt a bérelt szobájukban, egyre rosszabbul érezte magát, 11 óra után sorra „kapkodta be” a nála lévő antidepresszáns gyógyszert, melyből késő délutánig 6-8 tablettát bevett.

Több ponton megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az L. S. afgán állampolgár és 13 társa ellen emberölés és embercsempészés miatt indított büntetőügyben (ún. „Parndorfi halálkamion-ügy”) az elsőfokon eljáró Kecskeméti Törvényszék ítéletét. 

Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt Sz. D. vádlott ellen indított büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletét. A bűncselekmény elkövetésekor büntetlen előéletű vádlott jogerős büntetése így életfogytig tartó fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés lett, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a bíróság 30 évben határozta meg. 

Előzetes mentesítésben részesítette a Pécsi Ítélőtábla azt a férfit, aki fakivágás közben életveszélyesen megsebesítette segítőjét.

A Debreceni Ítélőtábla megállapította, hogy a vádlott cselekménye védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett bűncselekményként is minősül. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítélőtábla szerint a Miskolci Törvényszék megalapozott tényállást állapított meg, a bizonyítékok alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. Az ítélőtábla nem látott indokot a súlyosításra. Az ítélet jogerős.