Részletes keresés

A Szekszárdi Törvényszék 2022. december 20-án kábítószer-kereskedelem bűntette miatt indult büntetőügyben hozott elsőfokú ítéletet.

2025. április hó 15. napján tartotta meg évértékelő összbírói értekezletét a Tatabányai Törvényszék. A zártkörű rendezvényt jelenlétével megtisztelte dr. Senyei György Barna az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Csák Zsolt a Kúria elnökhelyettese, dr. Félegyházy Megyesy Fatime valamint dr. Kovács Gergely az Országos Bírói Tanács tagjai, dr. Széplaki László a Győri Ítélőtábla elnöke, dr. Somogyi Zoltán a Győri Törvényszék elnöke, dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin a Székesfehérvári Törvényszék elnöke, dr. Szabó Sándor a Szombathelyi Törvényszék elnöke, dr. Szentgyörgyi-Biró Enikő a Veszprémi Törvényszék elnökhelyettese, valamint az OBH Elnöki Kabinet képviseletében dr. Barna Adrienn. 

A rendezvényt megelőzően sajtótájékoztatóra került sor, amelyre a megyei médiumok képviselői kerültek meghívásra. 

Dr. Senyei György az Országos Bírósági Hivatal elnöke a sajtótájékoztatón előadta, hogy a Tatabányai Törvényszék évről évre javuló ügyforgalmi helyzetről tud számot adni, ami nem magától értetődő. Megemlítette, hogy az 1990-es évek végén a 2000-es évek elején a Komárom-Esztergom Megye bíróságai kifejezetten rossz mutatókkal rendelkeztek, ebben az időszakban a Pesti Központi Kerületi Bíróság segítette a törvényszéket az ügyek feldolgozásában. Ez a helyzet azonban megszűnt és a Tatabányai Törvényszék, valamint az illetékességi területéhez tartozó bíróságok a szokásos mutatóknál kedvezőbbel ítélkeznek. 

Elmondta, hogy a bírósági mutatók alakulása az érkezett, a befejezett és a folyamatban maradt ügyek egymáshoz való viszonyításával vizsgálható. 2024-ben országos szinten 1,6%-os volt az ügyérkezés csökkenése, azonban a Tatabányai Törvényszékhez 2024-ben az előző évhez képest 4%-al kevesebb ügy érkezett. A csökkenő szám mellett ugyanakkor a befejezések száma kedvezően alakult, hiszen ebben az évben a befejezett ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát, így csökkent a bírósági ügyhátralék. 

Elmondta, hogy kiemelt jelentősége van még az ítélkezés megalapozottságának, és az időszerűségi mutatóknak, ezek közül is a legfontosabb az ügyek elhúzódása.

Ismertette, hogy 2020. második félévében központi intézkedés történt a 2 éven túli elhúzódó ügyek ügyszámának csökkentése érdekében. Ennek eredményeképpen országosan közel 42%-al csökkent a 2 éven túli peres ügyek száma. 

A Tatabányai Törvényszéken mindez a csökkenés 49% volt. A két éven túl folyamatban lévő ügyek aránya Komárom-Esztergom Vármegyében az összes ügyhöz képest 5%, ez enyhén az országos átlag alatt van. 

Elmondta, hogy a bírósági ítélkezés elfogadását mutatja, hogy az ügyek melyik szinten fejeződnek be, ezt elnök úr számokkal is érzékeltette, 100 ügyből 95 elsőfokú határozatot a polgári, gazdasági ügyszakban a jogkeresők tudomásul vették. 

Kiemelte, hogy a Tatabányai Törvényszéken 2024. évben 66 millió forint értékben került sor épület korszerűsítésre, épület belső fejlesztésre és állagmegóvó munkálatok teljesítésére. A bírósági munkavégzés során a digitális megoldások alkalmazása fokozott hangsúlyt kapott, a távmeghallgatási rendszernek kiemelt jelentősége van, a vármegyében 7 olyan tárgyalóterem van, amely alkalmas távmeghallgatás tartására, 472 ilyen  tárgyalás tartására került sor az elmúlt évben. 

Dr. Orbán Ferenc, a Tatabányai Törvényszék elnöke beszédében kiemelte, általánosságban elmondható hogy a Tatabányai Törvényszék már évek óta azon törvényszékek közé tartozik, ahol a munkateher és az érkezett ügyek száma fokozatosan csökken. 

Elmondta, hogy az egyes ítélkezési szintek tekintetében a járásbíróságok azok, ahol ez a visszaesés a legkevésbé érzékelhető, ellentétben a törvényszéki elsőfokú ügyek számával. Kiemelte, hogy 2024-ben a járásbíróságokon elbírált peres ügyeink 97%-a a törvényszék elsőfokán elbírált peres ügyeink 78%-a egy éven belül befejezésre került és a másodfokon elbírált ügyeink 83,7%-a pedig 6 hónapon belül került befejezésre, mindhárom eredményt csekély előre mozdulásként értékelte. 

Elmondta, hogy a 2023-as évhez képest a két éven túli ügyek száma 10%-al csökkent és a peres ügyek számai pedig 12%-al csökkentek. Az 5 éven túli ügyeknél egy kiemelkedő eredményt sikerült elérni 2024. évben, több mint a felére csökkent ezen ügyek száma. A polgári peres ügyek 69%-al csökkentek, ezt szintén kiemelendőnek értékelte. 

A létszámhelyzet tekintetében elmondta, hogy a létszámhiány szerencsére a Tatabányai Törvényszéket nem érinti, a megfelelő létszám rendelkezésre áll. 

A gazdálkodással kapcsolatban röviden elmondta, hogy a költségvetés helyzete érintette a Tatabányai Törvényszék gazdálkodását, de ez nem akadályozta meg a törvényszéket abban, hogy a törvényi kötelezettségeit teljesítse, mind dologi, mind személyi oldalról. 

A beruházások tekintetében megemlítette, hogy az Esztergomi Járásbíróság főhomlokzatának felújítására került sor, valamint a fűtésének korszerűsítésére.  A Komáromi Járásbíróságnál állagmegóvó munkákra került sor, míg a Tatabányai Járásbíróságnál tetőfelújítást végeztek el. A Tatai Járásbíróságon pedig energetikai korszerűsítésre került sor.  Kiemelte, hogy az informatikai beruházások azok, amelyek az eszközgazdálkodásban privilegizált helyzetben vannak, ez elengedhetetlen a megfelelő munkavégzés biztosításához. 

A jövőre nézve elmondta, hogy a törvényszék kiemelt célja, hogy a törvényszék működése biztosítsa a bírósági szervezet rugalmasságát a külső változásokhoz és javítsa a munkaerőpiaci helyzetünket és annak komfortját. 

A Balassagyarmati Járásbíróság zaklatás vétsége miatt 500.000,- Ft pénzbüntetésre ítélte Z. Gy. egykori parlamenti képviselőt. 
 
A volt országgyűlési képviselő 2017 júniusában szerepelt egy videóban, melyben az igazságos választási rendszer mellett állt ki, több közismert személlyel egyetemben.
 
Dr. Király Pétert, a Marcali Járásbíróság elnökét nevezte ki a Kaposvári Törvényszék elnökhelyettesének az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2015. április 1-től 2021. március 31. napjáig terjedő határozott időre.
 

Ítéletet hozott a Szerencsi Járásbíróság azoknak a vádlottaknak az ügyében, akik egy borsodi település önkormányzatától rendszeres haszonszerzés végett közel 46 millió forintot tulajdonítottak el jogtalanul.

Az ítéleti tényállás szerint a vádlottak feladata volt egyebek mellett a szociális étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjak beszedése, mely összegeket az egyszerűsített készpénzfizetési számlák másodpéldányaival együtt be kellett fizetniük az önkormányzat vagyonával egyébként gazdálkodó városi kincstárba. 

Új könyvek a bírósági könyvtárakban

 

Adózás, számvitel 2015 Art, Szja, Tao, Áfa, Sztv, Tbj, kisadók / Balázs Péter [et al.]. – Budapest: Vezinfó, 2015. – 269 p. — Lelőhelyinformáció

Típus: Határozat Határozat típusa: Szervezeti határozat Sorszám: 21 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2025

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a Kúria, az ítélőtáblák, valamint a törvényszékek elnökeinek bírósági vezetői álláspályázat kiírására vonatkozó jogköre a bíróságok szervezetésről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 128. § (2) bekezdésén, valamint a 130. § (2) bekezdésén alapul. 

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 127. § (1) bekezdése értelmében bírósági vezetői tisztséget csak határozatlan időre kinevezett bíró tölthet be.

A Szolnoki Törvényszék a napokban 1 év felfüggesztett börtönre ítélte azt a büntetlen előéletű nyugdíjast, aki a nem jogerős ítélet szerint tavaly tavasszal előbb puszta kézzel, majd kalapáccsal, végül egy bozótvágókéssel rontott nevelt lánya barátjára, de csak könnyebb sérüléseket tudott okozni neki. 

A Miskolci Törvényszék elsőfokú ítéletével összesen 26 év fegyházbüntetésre ítélte azt a két férfit, akik saját otthonában fosztották ki ismerősüket, majd egy székhez kötözve magára hagyták a sérült férfit.

Az Egri Törvényszék az előzetes letartóztatásban lévő M. G. vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette és felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt, mint többszörös visszaesőt tizenegy év fegyházbüntetésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
 

Ítéletet hozott a Miskolci Törvényszék annak a vádlottnak az ügyében, aki az ügyészség szerint Molotov koktéllal akart bosszút állni volt élettársán és annak rokonain a véget ért kapcsolat miatt.

Az ügyben elsőfokon eljáró Szolnoki Törvényszék halált okozó testi sértés bűntette miatt 5 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a harmincas éveiben járó férfit, aki a nem jogerős ítélet szerint tavaly nyáron egy tiszaföldvári söröző előtt ököllel arcon ütött egy másik férfit, aki az ütéstől hanyatt esett, a tarkóját a járdába ütötte és többé nem tért magához.
 

Az elsőfokon eljáró Szekszárdi Törvényszék a 2024. január 30-án tartott tárgyalásán életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte azt a dunaföldvári férfit, aki 2022 nyarán súlyosan bántalmazta élettársát. A vádlott feltételes szabadságra legkorábban a szabadságvesztés 2/3-ad részének kitöltését követően bocsátható.

2024. 12. 10.

A Telexen 2024. december 5-én „Óriási hiány van leírókból a bíróságokon, ez már a napi szintű munkát is ellehetetleníti” címmel megjelent írásra, a cikk által „sugallt (?) jegyzőképre” reagált a címben szereplő kifakadással a Fővárosi Törvényszék egyik polgári ügyszakos bírája, akinek ítélkező tevékenységét egy főiskolai végzettséggel rendelkező jogi asszisztens segíti. Az illető jegyző – igencsak embert próbáló bírósági munkája mellett – az egyik egyetem joghallgatója. „Ahol az én figyelmem véget ér, ott kezdődik az övé” – vallja jegyzőjéről a bírónő.

Év: 2013 OBT dokumentum típusa: Döntések Dokumentum: Letöltés

A Budai Központi Kerületi Bíróság négy hónapra elrendelte annak az ukrán hajóskapitánynak a bűnügyi felügyeletét, akit a 2019. május 29-i budapesti hajókatasztrófával kapcsolatban segítségnyújtás elmulasztásának vétségével gyanúsítanak.

A Veszprémi Törvényszék 2014. június 12-én – a Veszprémi Járásbíróság ítéletét megváltoztatva – P. J. vádlottat kiskorú veszélyeztetésének bűntette és zaklatás vétsége mellett  közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében is bűnösnek mondta ki, egyebekben az I. fokú bíróság ítéletét helybenhagyta.