Részletes keresés

2025. 04. 07.

Az Ajkai Járásbíróság bűnösnek mondta ki lopás bűntettében azt a két georgiai állampolgárt, akik három ékszerboltból loptak aranyláncokat.

A bíróság a vádlottakat 1 év 10 hónap – végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, valamint 2 évre eltiltotta a közúti járművezetéstől és 3 évre kiutasította Magyarország területéről, mindkettőjükkel szemben 227.550 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el – a bűncselekménnyel okozott, meg nem térült kár vonatkozásában-, továbbá kötelezte őket az egyik sértett magánfél részére 250.000 forint, míg a másik javára 1.354.910 forint bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére.

A Szegedi Járási Ügyészség a mai napon 13 ügyben kezdeményezte gyorsított bírósági eljárás lefolytatását, valamennyi esetben határzár tiltott átlépésének bűntette miatt. A Szegedi Járásbíróság mindegyik ügyben tárgyalást tartott, és mind a 13 esetben büntetőjogi felelősséget megállapító határozatot hozott, amelyekben kiutasítást alkalmazott. A bíróság a vádlottakat 7 esetben 1 év, 6 esetben 2 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A bíróság ítéletei valamennyi ügyben jogerőre emelkedtek.
 
Kép

2020. március 31. napján kihirdetésre került a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm.rendelet.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2015. november 30-án helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság 2015. november 25-én hozott végzését, melyben elutasította S. R. előzetes letartóztatásának elrendelésére irányuló ügyészi indítványt.
 
Az elsőfokú bírósági határozat ellen az ügyész élt fellebbezéssel, mellyel együtt benyújtott egy - az elsőfokú határozat meghozatala után, november 26-án kelt - előzetes vegyész-szakértői véleményt is.
Az alapeljárásban megítélt 500 ezer forint helyett 200 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie Kósa Lajosnak, mint alperesnek, a felperesnek ugyanakkor Kósa Lajos 150.000 forintos perköltségét kell állnia – így döntött megismételt eljárásban a Debreceni Járásbíróság.
 
Kép

Elfogadta az Országgyűlés az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének beszámolóját a szervezet és Magyarország bíróságainak 2017. évi tevékenységéről. Dr. Handó Tündét tavaly decemberben hallgatta meg a parlament igazságügyi bizottsága, valamint az Országgyűlés. Az OBH elnöke akkor arról beszélt, hogy 2017 a felkészülés éve volt, mivel 2018. január 1-én lépett hatályba az új Polgári (Pp.) és a Közigazgatási Perrendtartás (Kp.), július 1-vel pedig az új Büntetőeljárási törvény (Be.).  

2017. július 17. (hétfői) napjával a bíróságokon egy hónapos törvénykezési szünet veszi kezdetét, amely augusztus 18. napjáig, péntekig tart. A bíróságok az ezt követő hétfőtől - augusztus 21-től - tárgyalnak ismét rendszeresen.

Szabálysértési eljárás során is sikeresen vizsgázott a bírósági távmeghallgatások megtartására kialakított “Via videó” rendszer a Debreceni Járásbíróságon. Ezúttal a Debreceni Rendőrkapitányság fogdáját kapcsolták össze a bíróság távmeghallgató tárgyalójával 2019. június 12-én, amely során a bírósági titkár egy szabálysértési őrizetbe vett férfi ügyében döntött.

Gyermekprostitúció kihasználása bűntettében és gyermekpornográfia bűntettében monda ki bűnösnek a Keszthelyi Járásbíróság 2018. január 30-án azt a férfit, aki zalai lakásotthonban élő fiatalkorúaknak fizetett a szexuális együttlétekért, illetve pornográf felvételeket készített a lányokról. 
 
2024. 12. 10.

A Telexen 2024. december 5-én „Óriási hiány van leírókból a bíróságokon, ez már a napi szintű munkát is ellehetetleníti” címmel megjelent írásra, a cikk által „sugallt (?) jegyzőképre” reagált a címben szereplő kifakadással a Fővárosi Törvényszék egyik polgári ügyszakos bírája, akinek ítélkező tevékenységét egy főiskolai végzettséggel rendelkező jogi asszisztens segíti. Az illető jegyző – igencsak embert próbáló bírósági munkája mellett – az egyik egyetem joghallgatója. „Ahol az én figyelmem véget ér, ott kezdődik az övé” – vallja jegyzőjéről a bírónő.

2014. augusztus 15-én két bank, a  CIB Bank Zrt. és a Magyar Cetelem Bank Zrt., valamint három pénzintézet, a CIB Ingatlanlízing Zrt., a CIB Lízing Zrt. és az UCB Ingatlanhitel Zrt. nyújtott be keresetlevelet a törvényi vélelem megdöntése végett a Magyar Állam ellen a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához. A pénzügyi intézményeknek 2014. augusztus 25. napjáig van lehetőségük arra, hogy éljenek a 2014. évi XXXVIII. törvényben biztosított keresetindítási jogukkal.