Részletes keresés

A Fővárosi Törvényszéken és az illetékességi területén működő kerületi bíróságokon az informatikai rendszerek karbantartása miatt 2024.07.29. (hétfő) 14:00 óra és 2024.07.31. (szerda) 08:00 óra között az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szolgáltatáskiesés tapasztalható (beadványok lajstromozása, bírósági határozatok kiküldése, végzések közzététele).

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 394/G. § (10) bekezdése, valamint a 2016. évi CXXX. törvény 617. §, illetőleg a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 154. § (2) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék és illetékességi területén működő járásbíróságok vonatkozásában 2024.07.29., 2024. 07. 30. és 2024.07.31. napja a napokban és munkanapokban megállapított határidőkbe nem számít bele.

2025. május 8-án tartotta éves összbírói értekezletét a Veszprémi Törvényszék, amelyen Veszprém vármegye bíróságainak bírái mellett részt vett az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Kúria elnökhelyettese, a Győri Ítélőtábla elnöke, a régió törvényszékeinek elnökei, valamint az Országos Bírói Tanács képviselői is.

Az értekezletet megelőzően sajtótájékoztatóra került sor, melyen az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Veszprémi Törvényszék elnöke tájékoztatták a sajtó képviselőit a tavalyi év ügyforgalmi adatairól, a kiemelt jelentőségű eseményekről és projektekről, valamint a jövőbeni célokról.

Dr. Horváth Tünde, a Veszprémi Törvényszék elnöke megnyitotta az értekezletet, majd összegezte az elmúlt év adatait, eredményeit. Beszámolójában kiemelte a Veszprémi Törvényszék működésének és munkájának legfontosabb szempontjait. Kitért a bírói erőforrásokra, az időszerű és hatékony ítélkezés fontosságára, az ügyforgalom alakulására. Beszélt többek között az egyes ítélkezési területek jellemzőiről is, valamint kiemelte a megvalósított projekteket, továbbá utalt a jövő feladataira.

Dr. Halász Péter, a Bírói Tanács elnöke beszámolt a tanács 2024-ben végzett munkájáról, kiemelve a felmerült feladatokat, a döntéshozatali folyamatokat, külön szót emelve a bírói pályázatokról és kinevezésekről.

Összbírói értekezlet

Dr. Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke elismerően nyilatkozott Veszprém vármegye bíróságainak elmúlt évi teljesítményéről, kiemelve, hogy a helybenhagyások száma emelkedett a korábbi évekhez képest. Hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, ami kiválóan meg is valósul a törvényszék és az ítélőtábla között.

Dr. Varga Rita, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnökhelyettese az OBT szerepéről, a közelmúltban bekövetkezett szervezeti, működésbeli változásokról, a bérkérdésről, a Veszprémi Törvényszékkel kapcsolatos pályázatokra vonatkozó döntésekről beszélt, majd dr. Kovács Gergellyel, az OBT tagjával közösen elismerő okleveleket adtak át a 15, valamint 25 éve kiváló szolgálatot teljesítő bíráknak.

Összbírói értekezlet

Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a törvényszék által elért eredményeket méltatva hangsúlyozta, hogy a Veszprémi Törvényszék mutatói követik az országos trendeket. Beszélt arról, hogy a két éven túl folyamatban levő ügyek aránya jelenleg Veszprém vármegyében az összes ügyhöz képest két százalék, ami kedvezőbb az országos átlagnál.

Dr. Kalas Tibor, a Kúria elnökhelyettese beszélt a feladatokról, kihívásokról és elismerését fejezte ki a veszprémi bírák felé.

A törvényszék elnöke megköszönte eddigi munkáját a Tapolcai Járásbíróság hamarosan nyugdíjba vonuló polgári ügyszakos bírájának, dr. Bors Ágnesnek.

Az összbírói értekezleten első alkalommal került sor a „Veszprémi Törvényszékért” érdemérem átadására: a dolgozók jelölései alapján a Veszprémi Törvényszék Bírói Tanácsa tett javaslatot a törvényszék elnökének a díjazottak személyére. A bírák közül dr. Fekete Orsolya, a törvényszék egyik polgári fellebbviteli tanácsának előadó bírája, az igazságügyi alkalmazottak körében pedig Saári Zoltánné, a Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának dolgozója vehette át az elismerést a törvényszék elnökétől.

Veszprém, 2025. május 13.

Veszprémi Törvényszék Sajtóosztály

A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók – emelte ki dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a 2025. június 12-én rendezett sajtótájékoztatón, amelyet dr. Ocskó Katalin, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesével közösen tartott. 

 

Dr. Ocskó Katalin, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2024-ben is kiemelkedő szerepet töltött be az igazságszolgáltatásban, figyelemmel arra is, hogy országosan az ügyek 57%-a érkezett a Fővárosi Ítélőtáblára, míg a maradék 43% a további négy ítélőtábla között oszlott meg. 

Utalt arra, hogy 2024-ben az érkezések növekvő tendenciája mellett is kiváló időszerűségi, minőségi és megalapozottsági mutatókat mutathat fel a Fővárosi Ítélőtábla.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a digitális eljárások a költséghatékonyság és a biztonság szempontjából is kiemelt jelentőségűek. Kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán 2024-ben összesen 89 távmeghallgatásra került sor, ami 12-vel több a 2023-as évhez viszonyítva.

Dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke hangsúlyozta, hogy az ítélőtábla bírái nem csak időszerű, de egyúttal magas szakmai színvonalú ítélkezési tevékenységet folytatnak, melyet a 2024. évi és a 2025. I. negyedévi statisztikai adatok is alátámasztanak. 

A befejezett ügyek száma országos szinten 7%-kal nőtt a 2023. évhez viszonyítva, míg a Fővárosi Ítélőtáblán az országos növekedést is meghaladva 9,4%-kal több ügyet fejeztek be az előző évhez képest. A növekvő érkezés szám tükröződik a 2025. április 30.-ig rendelkezésre álló adatokból is, 2024. azonos időszakával összehasonlítva 51 üggyel érkezett több a Fővárosi Ítélőtáblára. 

2024. év végén a Fővárosi Ítélőtáblán folyamatban maradt peres ügy jelentős részében, 43,8%-os arányban, az eljárás 3 hónapig vagy annál rövidebb ideig volt folyamatban. Az év végén folyamatban maradt peres ügyek 78,5%-ának az eljárási időtartama féléven belüli, míg 99,4%-a 1 éven belüli időtartamra esett. 2025. április 30-án összesen 748 peres ügy maradt folyamatban a Fővárosi Ítélőtáblán, mely 15%-kal kevesebb ügyhátralék 2024. év végéhez képest. 

Az ítélőtábla elnöke hangsúlyozta, hogy az ítélkezési tevékenység magas szakmai színvonalát tükrözi, hogy a Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett fellebbezett határozatok döntő többsége, 70%-a helybenhagyással, a felülvizsgálatok 40%-a a határozatok hatályában fenntartásával fejeződött be. A felülvizsgálati kérelmek megalapozatlanságát mutatta, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése 85%-ban eredménytelen volt.

A jövőre nézve továbbra is cél az ítélkezés időszerűségi és a minőségi mutatóinak fenntartása, illetve javítása, emelte ki a Fővárosi Ítélőtábla elnöke.

Budapest, 2025. június 12.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság

 

Kép

Reagálás az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottsága kedden kiadott állásfoglalására. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek végrehajtását felügyelő ET miniszteri bizottsági formáció 2019. június 5-i ülésén megvitatta az eljárások elhúzódásával kapcsolatos Gazsó-ítélet végrehajtása érdekében tett magyar lépéseket.

2024. július 16. napjával (kedd) a bíróságokon megkezdődik az egy hónapos ítélkezési szünet, amely 2024. augusztus 20. napjáig tart. A bíróságok augusztus 21-től tárgyalnak ismét rendszeresen.

A bíróságok életében a nyári tárgyalásmentes időszak már a 90-es évek vége óta ismert, de hivatalos jogi kategóriaként csak 2008-ban jelent meg. Hosszú évek tapasztalata – és az 1945 előtti hagyományok – indokolta a bevezetését, ugyanis ezekben a nyári hetekben az ügyfelek és a jogi képviselők általában a szabadságukat töltik, így nem mindig tudnak megjelenni a tárgyalásokon. A bíróságok a dolgozóik nyári szabadságait is elsődlegesen az ítélkezési szünet alatt adják ki.

Az ítélkezési szünetben a bíróságok – a soron kívüli vagy más rövid határidőhöz kötött ügyek kivételével – nem tárgyalnak. (Ilyen kivételek például a letartóztatás, a gyorsított, valamint egyes polgári, munkaügyi és gazdasági tárgyú eljárások, illetve végrehajtások kapcsán tartanak tárgyalásokat, meghallgatásokat.)

A polgári peres és nemperes ügyekben – bizonyos kivételekkel – a Polgári perrendtartás értelmében a napokban megállapított határidőkbe az év július 15. napjától augusztus 20. napjáig terjedő időszaka nem számít bele. (Ez azt jelenti, hogy ha valaki pl. egy elsőfokú ítéletet – mely ellen 15 nap alatt lehet fellebbezni – július 12-én vesz kézhez, akkor július 13-14. napja lesz a fellebbezési határidő első két napja, míg a további napok már augusztus 21. napjától számítandók.)

Büntető ügyekben a bíróságok folyamatosan ellátják a törvényi feladataikat, a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti.

A tárgyalásmentes időszak alatt a Zalaegerszegi Járásbíróságon, a Nagykanizsai Járásbíróságon és a Keszthelyi Járásbíróságon továbbra is lesz Ügyfélsegítő nap (https://birosag.hu/zalaegerszegi-torvenyszek/informaciok/ugyfelsegito), de a Lenti Járásbíróság félfogadását a Zalaegerszegi Járásbíróság látja el. Az egyes bíróságokon a kezelőirodák nyitva tartanak: az ügyfelek benyújthatják a beadványaikat és betekinthetnek az iratokba. Zalaegerszegen és Nagykanizsán az Ügyfélszolgálati Iroda zavartalanul működik majd, s folyamatosan dolgozik a cégbíróság is.

Az Ügyfélszolgálati Iroda félfogadási rendje itt tekinthető meg: https://birosag.hu/zalaegerszegi-torvenyszek/ugyfelszolgalati-iroda-zalaegerszeg

Az ítélkezési szünet alatt megszakítás nélkül működik a bírósági közvetítés is. A peres eljárásnál lényegesen gyorsabb és rugalmasabb, semleges harmadik személy részvételével zajló közvetítői eljárással a felek kölcsönösen kedvező megállapodásra juthatnak. A nyári időszak alkalmas lehet arra, hogy a már elkezdett pert a felek rövid idő alatt megegyezéssel befejezzék. Részletesebben tájékozódhat itt: https://birosag.hu/ugyfeleknek/birosagi-kozvetites/birosagi-kozvetito-kereso 

Dr. Senyei György, az OBH elnöke 2023. november 14. napján számolt be az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt a bíróságok 2022. I. félévi, valamint a 2022. évi általános helyzetéről és igazgatási tevékenységéről.

Az OBH elnöke beszámolójában elmondta, hogy 2022-ben is általános célkitűzés volt a minőségi, időszerű, hatékony igazságszolgáltatás. Prioritás az elhúzódó pertartamú ügyek számának csökkentése.

A 2022-es év adatait tekintve dr. Senyei György hangsúlyozta, hogy országosan 2,8%-os ügyérkezés csökkenés volt tapasztalható az előző év adataihoz képest, mely csökkenő érkezésszám a befejezések számára is kihatással volt. Hangsúlyozta azonban, hogy a befejezések száma mind 2022. I. félévében, mind 2022-ben minden szinten meghaladta az érkezési ügyszámot, csökkentve ezáltal az ügyhátralékot.

Az elhúzódó peres ügyek számában folytatódott a csökkenés, melynek mértéke 2021. I. félévéhez képest 19,3% volt.

Képviselői kérdésre kiemelte, hogy az ügyek elhúzódásához nagy részben bíróságon kívüli okok vezetnek, adott esetben az eljárásjogi szabályok – büntetőeljárásban az eljárás megismétlése –, valamint egyes területeken jelentős problémát okoz a szakértőhiány, illetőleg a Covid járvány is jelentősen nehezítette és számos esetben kizárta az eljárások időszerű befejezésének lehetőségét. Hangsúlyozta, hogy az új eljárásjogi normák alapvetően segítették az eljárások gyorsítását, de az esetleges hiányosságok kiküszöbölése is időszerűvé vált, ugyanis az összes körülmény feltárásával kell az eljárások elhúzódásához vezető objektív és szubjektív okokat megvizsgálni. Az esetleges bírói mulasztások monitorozása és a kapcsolódó következmények levonása folyamatos.

Hozzátette, hogy a fontosabb ügyforgalmi mutatók tekintetében továbbra is jól teljesítenek a bíróságok: a perek 88%-a az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven belül befejeződött, míg járásbírósági szinten civilisztikai ügyszakban az ügydöntő határozatok mintegy 93%-a első fokon jogerőre emelkedett.

A digitális megoldások tekintetében az OBH elnöke beszámolt arról, hogy az informatikai fejlesztések folyamatosak. 
A központi képzések keretében szakmai tárgyú, a bírói kar által javasolt, kifejezetten az igényeikre szabott, valamint a bírói hivatásra felkészítő képzésekre került sor.

Az Igazságügyi Bizottság a 2022. I. félévi beszámolót – 7 igen szavazattal, 3 ellenszavazat mellett és tartózkodás nélkül – elfogadta, míg a 2022. évi beszámoló tekintetében javaslatot tett annak elfogadására az Országgyűlés plenáris ülése felé.

Az OBH elnökének 2022. I. félévére vonatkozó beszámolója a mellékelt pdf-ben érhető el.

https://birosag.hu/sites/default/files/2023-11/obhe_2022_i_feleves_beszamolo.pdf

Az Országos Bírósági Hivatal által kiadott eredeti tájékoztatás az alábbi linken érhető el:

https://birosag.hu/hirek/kategoria/birosagokrol/az-orszaggyules-igazsagugyi-bizottsaga-elfogadta-az-obh-elnokenek-2022-i-felevi-beszamolojat
Miskolc, 2023. november 15.
 

Az elkövető ellen emberölés alapos gyanúja miatt folyik nyomozás. Az eddigi adatok szerint 2021. február 5-én éjjel három órakor a gyanúsított eddig tisztázatlan okból a sértettre támadt, és egy 8,5 cm pengehosszúságú késsel két alkalommal mellkason, illetve háton szúrta. Az áldozat a támadás következtében elvérzett, elhunyt. 

A Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2021. március 3-án megtartott tanácsülésen hozott jogerős határozatot annak a vádlottnak az ügyében, aki közel fél éven át az ország több szállodájában is eltöltött pár napot, majd minden esetben fizetés nélkül távozott.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon 11 év 8 hónap fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a férfit, akit 5 rendbeli tizenkettedik életévét be nem töltött, az elkövető befolyása alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak, 4 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettével és folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétségével vádol az ügyészség.

A Tatabányai Járásbíróság a 2022. január 12-én tartott ülésen, életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt indult ügyben 3 hónappal meghosszabbította annak a 85 éves férfinek a letartóztatását, aki késsel szúrta meg a főbérlőjét Esztergomban. A bíróság álláspontja szerint továbbra is megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábra kerülése esetén a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, megszökne, elrejtőzne, illetve fennáll a bűnismétlés veszélye is.  A végzés nem végleges, mivel a gyanúsított és a védője fellebbezést jelentett be ellene.

A Püspökladányi Járásbíróság 2020. január 7-én távmeghallgatás útján ítéletet hirdetett annak a cselekmény elkövetése idején még csak 17 éves fiatalkorú vádlottnak az ügyében, aki egy Hajdú-Bihar megyei településen rátámadt egy gyermekeivel sétáló nőre.

A Debreceni Járásbíróság 2019. november 25-én előkészítő ülésen kihirdetett ítéletében bűnösnek mondta ki azt a négy férfit, akik közül hárman a Hajdú-Bihar megyei Álmosdon követtek el bűncselekményeket. Két vádlott az egyik sértett kutyáját is agyonütötte. A vádlottak az előkészítő ülésen beismerő vallomást tettek, a terhére rótt bűncselekmény elkövetését elismerték, a tárgyaláshoz való jogukról lemondtak.

Tárgyalás mellőzésével hozott büntetővégzést a Hajdúböszörményi Járásbíróság annak a férfinak az ügyében, aki 2019 szeptemberében felakasztotta a kutyáját egy fára.

Az ügyészség fellebbezése folytán eljárt Miskolci Törvényszék másodfokú tanácsa megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését és elrendelte a gyanúsított letartóztatását, amelyet javítóintézetben kell végrehajtani.

A Veszprémi Törvényszék másodfokon eljáró tanácsa az első fokon eljárt Ajkai Járásbíróság ítéletét helybenhagyta.

A Tatabányai Járásbíróság súlyos testi sértés bűntette miatt indult ügyben, 1 hónapra elrendelte annak az oroszlányi férfinek a letartóztatását, aki egymás után három nőt bántalmazott. A gyanúsított 8 alkalommal volt büntetve, emiatt is fennáll a bűnismétlés veszélye, valamint a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának a veszélye is, ezért a letartóztatás indokolt. A végzést az ügyész tudomásul vette, azonban az nem végleges, mivel a gyanúsított és a védője fellebbezést jelentett be.

Az Esztergomi Járásbíróság nyomozási bírája a 2022. november 17-én tartott ülésen, zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben, 1 hónapra elrendelte annak a 27 éves férfinek a letartóztatását, aki nőnek adta ki magát különböző társkereső oldalakon, majd megzsarolta a vele kapcsolatba kerülő férfiakat. 

A bíróság álláspontja szerint a letartóztatás elrendelése a bűnismétlés veszélye miatt indokolt. A letartóztatást elrendelő végzés nem végleges, mivel a gyanúsított és a védője fellebbezést jelentett be.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2 év – 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélt egy nőt és egy férfit a jövedéki adózásról szóló törvényben előírt feltétel hiányában jövedéki termék forgalomba hozatalával, üzletszerűen elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt.