A Szolnoki Törvényszéken 2021. szeptember 15-én ünnepélyes keretek között mutatták be az „A Szolnoki Királyi Törvényszéktől a Megyei Bíróságig” - című bíróságtörténeti kötetet, ami a bírósági szervezetrendszerben 1945 és 1956 között bekövetkezett változásokat, a Szolnoki Törvényszékről fennmaradt korabeli dokumentumokat és a törvényszék akkori elnökeinek életútját gyűjti csokorba.
Az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Ráth György Bíróságtörténeti Pályázat keretében dr. Pongrácz Zsolt, a törvényszék bíróságtörténeti munkacsoportjának vezetője által szerkesztett, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár közreműködésével született kötet a Szolnoki Törvényszék sorban ötödik, a törvényszék bíróságtörténeti emlékeit bemutató kiadványa.
A múltfeltáró munka korábbi állomásai a 2015. május 19-én bemutatott Szolnoki jogászok emlékezete - bíróságtörténeti emlékek 1945-től, a 2017. június 22-én megjelent A Szolnoki Törvényszék története 1945-ig, a 2018. június 5-én bemutatott A Szolnoki Törvényszék története a sajtó tükrében 1945-ig és a 2019. szeptember 13-án megjelent A Szolnoki Törvényszék története 1919 című munkák voltak.
A könyvbemutató kezdetén Harna Péter, a szolnoki Szigligeti Színház színésze Juhász Gyula sorait szavalta el, amit Kissné dr. Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék elnökének köszöntője követett. Ezután dr. Révész Béla, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politológiai Tanszéke jogász-szociológus docense „Bíróságtörténet 1945 után”, majd Bojtos Gábor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár főlevéltárosának „Az 1945 utáni bíróságtörténet helytörténeti emlékeiről” - című előadását hallgatták meg a résztvevők. Végül, a kötet szerkesztője, dr. Pongrácz Zsolt vette át a szót, aki a könyv összeállításával és a helytörténeti forrásgyűjtés nehézségeivel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel.
A könyvbemutató végén a résztvevőknek lehetősége nyílt megtekinteni az épület II. emeleti aulájában rendezett bíróságtörténeti tárlatot, ahol számos korabeli okirat és fénykép mellett, az évtizedeken át a Szolnoki Törvényszék elnöki szobáját díszítő bútorok is kiállításra kerültek.
Szolnok, 2021. szeptember 15.
Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya
A bírák társadalmi felelősségéről és a jogállamban betöltött szerepükről beszélt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2019. március 22-én a Kaposvári Jogi Beszélgetések című konferencián. Dr. Handó Tünde kiemelte, hogy a hatalmi ágak szétválasztása a kontinentális jogrendszerekben mást jelent, mint az Egyesült Államokban, ahol az egyén mindenekelőtt való.
Harmincöt bírósági vezetői pályázatot bírált el október 31-ig az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, s ez idő alatt 251 bírói álláshelyre kiírt pályázatról is érdemi döntés született – derült ki abból a két tájékoztatóból, amelyet most a 2017-es jelentésekkel együtt angolul is megjelentetett az OBH.
Összesen 185 ingatlan épületfejlesztési, karbantartási munkálatait, jó gazda módjára történő kezelését látja el az Országos Bírósági Hivatal (OBH). A szervezet célja az ügyfelek és a munkavállalók számára is a XXI. századi elvárásoknak megfelelő, az ítélkezés minőségét szolgáló körülmények biztosítása. Az OBH a 2018-as évet az új ügyfélközpontok átadása, valamint a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok kialakítása mellett az épülettervezéseknek szentelte.
A Kúria elnökének újévi köszöntőjével kapcsolatban az Országos Bírósági Hivatal elnökének álláspontja az alábbi:
A levél az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai elveitől és hivatali kultúrájától úgy tartalmában, mind stílusában teljes mértékben idegen.
Egy korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának bűntette és más bűncselekmények miatt indult eljárásban a bíróság a Fővárosi Nyomozó Ügyészség eljárás megszüntetéséről rendelkező határozata ellen előterjesztett felülbírálati indítványt elutasította.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) sarkalatos törvényben biztosított joga, hogy a bíróságok véleményét beszerezve és összegezve észrevételezze a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét, valamint, hogy a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tegyen javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál.
A nemzetközi partnerség és a digitalizáció területén is élen jár a Zalaegerszegi Törvényszék. A horvátországi Csáktornyával, az osztrák és a szlovén biróagokkal ápolt kapcsolataik is erősítik a bíróság nyitottságát, a beszédfelismerő program bevezetésében vállalt szerepük pedig meghatározó volt a bírósági szervezetben - emelte ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese a Zalaegerszegi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.
Az Alkotmánybíróság elnökének 2021. december 14. napján kelt nyílt levele és az azzal kapcsolatban tett nyilatkozatok kapcsán az Országos Bírósági Hivatal rögzíti, hogy az Alaptörvény és a jogforrási hierarchia további normáinak esetleges megváltoztatására kizárólag a hatályos jogszabályok maradéktalan betartásával kerülhet sor.
A Fővárosi Törvényszéken tartották 2024. április 26-án az Országos Pervezetési Verseny döntőjét, amelyen az 5 fős zalai csapat első helyezést ért el, valamint egyik tagja különdíjban is részesült. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2018-ban hívta életre az Országos Pervezetési Versenyt, hogy a bírósági fogalmazók és titkárok perszimuláció keretében adhassanak számot tudásukról a szakmai hallgatóság és a rangos zsűri előtt. A regionális selejtezők után 6-6 csapat jutott az országos döntőbe.
Zalából a polgári ügyszakban jutottak be a döntőbe. Szerepek szerint, előre megadott útmutatások alapján játszották el a tárgyalás érintettjeit. Felperesként dr. Göncz Iván (Zalaegerszegi Járásbíróság) szerepelt, a felperesi jogi képviselőt dr. Hamvas-Takács Linda (Zalaegerszegi Törvényszék) alakította, az alperes szerepében dr. Kupits Kitti (Nagykanizsai Járásbíróság) volt, az alperes édesanyját és egyben a felperes volt férjét Tringliné dr. Molnár Lilla Noémi (Keszthelyi Járásbíróság), a felperes jelenlegi élettársát pedig Bednyákné dr. Ábrahám Petra (Nagykanizsai Járásbíróság) játszotta.
A csapat egy valóságalapú történetet kapott minimális változtatással, amely kísértetiesen hasonlított egy korábbi Zalában zajlott polgári perhez. A tényállás szerint a felperes az alperesnek ajándékozott két ingatlant, amit vissza akart követelni tőle elsődlegesen a szerződés színleltségére, másodlagosan az alperes által elkövetett súlyos jogsértésre hivatkozással.
A csapat sikeresen mutatta be a jogi esetet, továbbá a nagyszerű színészi alakításáért Tringliné dr. Molnár Lilla Noémi különdíjban is részesült.
Július első napját az Építészek Világszövetsége Építészeti világnappá nyilvánította, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Az országban több mint százötven, ítélkezési célra használt bírósági épület van. Ezek jelentős része, csaknem fele műemlék vagy műemléki jellegű. Előbbiek közé tartozik a Zalaegerszegi Törvényszék is.
A Zalaegerszeg ékszerdobozaként emlegetett Deák téren található épület helyén egykor az egerszegi végvár állt, ennek jelentősége 1690-től, Nagykanizsa visszafoglalása után megszűnt, s a karbantartás hiánya miatt pusztulni kezdett. Helyén építették fel 1730-1732 között Francz Allio császári hadmérnök és bécsi építész tervei alapján a régi Zala vármegye székházául szolgáló építményt. Az épületet úgy alakították ki, hogy egyrészt a megyegyűlések számára legyen közgyűlési terem, másrészt a megye levéltárát is el tudják helyezni, harmadrészt, hogy a vármegyei rabokat őrizhessék.
A vármegye közgyűlése 1871. november 6-án a megyeháza épületét és a hozzá tartozó régi börtönt ingyenesen az 1872-ben létrejövő törvényszék rendelkezésére bocsátotta, de a tulajdonjogáról nem mondott le, az emeleti üléstermeknek pedig csak ideiglenes használatát engedélyezte. 1880-ban a régi börtön mellett a Kincstár újabb emeletes börtönépületet emeltetett. 1893-ban tovább bővítették a törvényszék, a járásbíróság, valamint az ügyészség elhelyezésére szolgáló épületet, majd 1904-ben újabb bővítési tervek születtek, s 1908-1909-ben végezték el a tényleges munkákat. Ekkor alakult ki a „Törvényház” ma is látható épülete.
Az egyemeletes épület barokk stílusban épült. Az egyszerű épületnek a köríves kapubejárata fölött látható timpanon az egyetlen díszítő eleme. Nagyterme a felvilágosodás korában, de különösen a reformkorban vált jelentőssé, hiszen itt kezdte politikai pályafutását Spissich János, Zala vármegye jakobinus alispánja, itt utasította el a vármegye nemessége a Napóleon elleni felkelést, majd a reformkorban itt csatázott Csány László és Deák Ferenc, aki ugyancsak itt mondta el híres beszédét a közteherviselésről 1843-ban, és adta vissza követi megbízatását, miután nem volt hajlandó a nemesi adómentességet képviselni az országgyűlésen. Az épület előtti tér közepén áll Vay Miklós munkája, magas, szürke gránittalapzaton Deák szobra, az első emlékmű, amit halála után állítottak a „haza bölcsének”, és 1879. szeptember 1-jén avatták fel.
Az épületcsoportot 1968-ban tovább bővítették, s napjainkban ez a piac felőli épületszárny ad helyet a Zalaegerszegi Járásbíróságnak
1991-1995 között jelentős felújítással sikerült eredeti állapotába visszaállítani a barokk főépületet, s a jelentős korszerűsítésekkel, korhű berendezési tárgyakkal, modern technikai eszközökkel felszerelve az ország egyik legszebb bíróságává vált. A felújítás során előkerültek az ajtók eredeti helyei, a földszinten a kőkeretek, az udvari homlokzat és a kapukeretezések elvakolt architektúrája, a díszterem falfülkéi. A díszterem mennyezetének főpárkánya és a teknőboltozat válla is láthatóvá vált a padlástérben. A díszterem mostani festése a rekonstrukció során készült, korabeli analógiák alapján. Az épület nagymértékű átépítése során megerősítették a barokk épület megroskadt födémjét, szigetelték a falakat, kicserélték a burkolatokat és a fűtési rendszert. Új dolgozó- és tárgyalószobákat, könyvtárat alakítottak ki, ahol barokk szellemben tervezték a bútorokat. A bíróság 1994-ben létrehozott jogi szakkönyvtára 1995-ben dr. Degré Alajos jogtörténész nevét vette fel.
2015-ben a törvényszék barokk és eklektikus épületszárnyainak külső ablakait az eredetivel megegyező formájú és színű, vörösfenyőből készült külső ablakszárnyakra cserélték, felújították a belső ablakokat, valamit az ablakkeretekbe korszerű, hőszigetelő üveg került, idén pedig a Faulent Mihály egerszegi kőművesmester nevével fémjelzett műemléképület homlokzatának felújítása zajlott. A Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, illetve a városi főépítész jóváhagyása nyomán, restaurátor közreműködésével helyreállítottuk a megkopott, töredezett barokk díszítő kőelemeket, felkerültek a spaletták – ez korábban több ablakon is volt – a Deák tér felőli főhomlokzatra, s az egykori vármegyeháza épületének fala visszakapta az 1900-as évekbeli színezést.
Az épület minden évben a Múzeumok Éjszakáján látogatható, s előzetes bejelentkezés alapján csoportokat is fogad.
Dr. Bartalné dr. Mentes Judit
sajtószóvivő
A közigazgatási bíróságok felállításának támogatása az Országos Bírósági Hivatal (OBH) egyik kiemelt feladata az idei évben. Történelmi esemény tanúi vagyunk, hiszen visszatérünk a gyökereinkhez, a bírósági rendszer lényegében visszanyeri 1869 és 1949 közötti formáját - mondta dr. Vajas Sándor, az OBH elnökhelyettese a Győri Törvényszék és a Győri Ítélőtábla összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.
Kedden az Országgyűlés plenáris ülése – az Igazságügyi Bizottság indítványával egyezően – megerősítette hivatalában az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét. Erről, az elmúlt évek eredményeiről, a Digitális Bíróságról és a bíróságok családbarát intézkedéseiről is beszélt dr. Handó Tünde a Kossuth Rádióban, az Inforádióban és a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Az Országos Bírósági Hivatal szervezetét a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013. évi (XII.31.) OBH utasítás (SZMSZ) határozza meg.