A Fővárosi Törvényszék elnöke által létrehozott szervezetfejlesztési projekt fő célja egy olyan hosszú távú, komplex fejlesztő folyamat beindítása volt, amely a Pesti Központi Kerületi Bíróság egész szervezetét felöleli, növelve annak hatékonyságát és teljesítőképességét, valamint a dolgozók jóllétét. Nagyon fontos, hogy ez a folyamat valamennyi érintett közvetlen részvételén és a gyakorlati tapasztalatokra épülő tanulásán alapul.
A Tatabányai Törvényszék a 2024. február 1. napján tartott nyilvános folytatólagos tárgyaláson, emberölés bűntettének kísérlete miatt indult ügyben hozott ítéletet. A bíróság a vádlottat távollétében 8 év börtönbüntetésre, valamint 10 év Magyarország területéről kiutasításra ítélte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, azonban az nem jogerős, mivel a védő felmentésért jelentett be fellebbezést.
Összbírói értekezlet keretében értékelte a 2023. évet dr. Husek Dániel, a Kecskeméti Törvényszék elnöke. Az értekezleten a törvényszék illetékességi területén ítélkező bírákon kívül részt vett dr. Csorba Zsolt Ödön, az Országos Bírósági Hivatal Elnöki Kabinetének főosztályvezetője, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, a Kúria elnökhelyettese, dr. Bálind Attila, a Szegedi Ítélőtábla Elnöke, dr. Vida-Sós Tünde, a Szegedi Törvényszék elnöke, dr. Bagdi Árpád Gyula, a Gyulai Törvényszék elnöke, valamint az Országos Bírói Tanács képviselői.
Az értekezletet megelőzően dr. Csorba Zsolt Ödön és dr. Husek Dániel közös sajtótájékoztatót tartottak. Kiemelték, hogy a Kecskeméti Törvényszéken - hasonlóan az országos tendenciához - az elmúlt évekhez képest magasabb volt az érkezett ügyek száma (összességében 5000 darab üggyel érkezett több 2023-ban, mint a megelőző évben), azonban az érkezés növekedését követte a befejezések száma is.
Hangsúlyozták, hogy a Törvényszéken magas színvonalú és időszerű ítélkezés folyik, az eljárások túlnyomó többsége egy éven belül elsőfokon (fellebbezés nélkül) fejeződik be. Ez a mutató minden ítélkezési szinten és minden ügyszakban meghaladja az országos átlagot, egyúttal komoly bizalmat jelent az ügyfelek részéről. Rámutattak, hogy a Törvényszék annak ellenére is tartani tudja az időszerűségi mutatóit, hogy jelentős a nagy terjedelmű, időigényes, „mega ügyek” száma (így például az egyik ügyben 110 vádlott érintett, egy másik eljárásban pedig az elsőfokú ítélet tartama 1000 oldal).
A digitális vívmányok jelentőségét hangsúlyozva kifejtették, hogy a törvényszék illetékességi területén az elmúlt évben - 11 tárgyalóban - összesen 2118 távmeghallgatás történt, így a Via Video rendszer kihasználtsága kiemelkedő, ami komoly költségmegtakarítást eredményez.
Az összbírói értekezleten a Törvényszék elnöke ismertette az elmúlt év eredményeit. Ennek során kitért az ügyforgalmi, időszerűségi, és a megalapozottsági adatokra. Kiemelte, hogy a Törvényszék bíróságai magas színvonalon és időszerűen ítélkeznek.
Az idei esztendő célkitűzéseire áttérve – többek között - megemlítette az elhúzódó perek számának csökkentését és munkahelyi fluktuáció eredményes kezelését.
Ezt követően dr. Négyessy András, a Kecskeméti Törvényszék Bírói Tanácsának Elnöke számolt be a Tanács elmúlt évi munkájáról.
Dr. Bálind Attila, a Szegedi Ítélőtábla Elnöke elismerően nyilatkozott a Kecskeméti Törvényszék bíróságainak elmúlt évi munkájáról.
Dr. Varga Rita, az OBT elnökhelyettese és dr. Félegyházy Megyesy Fatime Mária, az OBT tagja beszámoltak a Tanács elmúlt időszakban végzett munkájáról, a közelmúlt bekövetkezett jogszabályi változásokról, majd - a testület nevében - elismeréseket adtak át.
Dr. Csorba Zsolt Ödön, OBH Elnöki Kabinet főosztályvezetője a törvényszék eredményeit méltatta és megköszönte a bírák, bírósági vezetők munkáját. Kiemelte a bírák mellett dolgozó igazságügyi alkalmazottak munkájának jelentőségét, szerepét.
Az értekezlet zárásaként Böszörményiné dr. Kovács Katalin, a Kúria elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket.
Kecskemét, 2024. április 11.
Kecskeméti Törvényszék Sajtóosztálya
A Tatabányai Járásbíróság a hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indult ügyben tartott előkészítő ülésen hozott ítéletet. A bíróság a vádlottat 3 év 3 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet nem jogerős, az ügyész a jogorvoslati nyilatkozat megtételére 3 munkanap gondolkodási időt tartott fent; a vádlott és a védője az ítéletet tudomásul vette.
A Komáromi Járásbíróság folytatólagosan elkövetett lopás bűntette és jármű önkényes elvételének bűntette miatt indult ügyben, tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésében döntött azzal a férfivel szemben, aki munkáltatójától tulajdonított el üzemanyagot rendszeresen. A bíróság a vádlottal szemben, halmazati büntetésül, jogerősen 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, valamint kötelezte a sértettnek okozott kár megfizetésére.
Az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt P. A. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla az enyhítést célzó védelmi fellebbezést részben alaposnak találta, ezért a mai napon meghozott ítéletével megállapította, hogy a vádlott az életfogytig tartó szabadságvesztésből legkorábban 30 év után feltételes szabadságra bocsátható. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eljárás ezzel jogerősen befejeződött.
A Tapolcai Járásbíróság két év – végrehajtásában négy év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre, valamint 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte azt az 52 éves lesencetomaji férfit, akivel szemben jelentős értékre, üzletszerűen a vagyon megszerzésével elkövetett pénzmosás bűntette miatt folyt büntetőeljárás. Kötelezte továbbá a bíróság a vádlottat az eljárás során felmerült több mint 650 ezer forint összegű bűnügyi költség megfizetésére.
A Fővárosi Törvényszék 9 év 6 hónap és 3 év közötti fegyházbüntetésre ítélt több vádlottat egy büntetőügyben, amelyben összesen 9 személlyel szemben emelt vádat az ügyészség többek között bűnszervezetben jelentős mennyiségű kábítószerre, illetve bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt. A bíróság rendelkezett arról is, hogy hatan a terheltek közül – a bűnszervezeti elkövetők – nem bocsáthatók feltételes szabadságra.
A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében 5 év börtönbüntetést és ugyanilyen időtartamú közügyektől eltiltást szabott ki a vádlottal szemben és rendelkezett arról, hogy a vádlott a kiszabott büntetés 2/3-ának letöltését követően feltételes szabadságra bocsátható. Az ügyben az ügyészség emberölés bűntette miatt emelt vádat a vádlottal szemben, aki egy díszkarddal olyan módon sebesítette meg nevelőapját, hogy az belehalt sérülésébe. A bíróság a vádtól eltérően, halált okozó testi sértés bűntette miatt állapította meg a vádlott felelősségét.
A Tatabányai Törvényszék a költségvetési csalás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége, közokirat hamisítás bűntette miatt indult ügyben tartott előkészítő ülésen a 48 vádlottból 10 vádlottal szemben hozott ítéletet. A bíróság a II., III. és V. rendű vádlottakat 1 év börtönbüntetésre, 1 millió forint pénzbüntetésre, 1 év közügyektől eltiltásra, négy vádlottat felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint 500.000-2 millió forint közötti pénzbüntetésre, két vádlottat 1 millió forint, míg egy vádlottat 5 millió forint pénzbüntetésre ítélt. Az ítélet jogerős.
Az Esztergomi Járásbíróság a mai folytatólagos tárgyaláson, kiskorú veszélyeztetésének bűntette és kapcsolati erőszak bűntette miatt ítéletet hozott az elsőrendű vádlottal szemben. A bíróság egy korábbi előkészítő ülésen a másodrendű vádlottat 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette és 3 rendbeli kapcsolati erőszak bűntette miatt jogerősen 2 év, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, a három sértett gyermek vonatkozásában a szülői felügyeleti jogát megszüntette, továbbá 5 évre eltiltotta minden olyan tevékenységtől, amelyben tizennyolc éven aluli személlyel foglalkozna.
