A Fővárosi Ítélőtábla Médiaklubja 2017 óta a közérthető tájékoztatás fontos fóruma, a 2024. október 15-ei rendezvény témája: a hétköznapjainkban is előforduló példákon, jogeseteken keresztül a kötelesrész bírói gyakorlatának és az elektromos roller használat büntetőjogi megítélésének bemutatása volt. 

A Médiaklubon dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke és dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője és a Fővárosi Ítélőtábla sajtószóvivője tartottak előadást.

Dr. Ribai Csilla előadásában az örökhagyó szabad rendelkezési jogát korlátozó kötelesrész bírói gyakorlatát mutatta be a mindennapokban is előforduló konkrét jogeseteken keresztül. Előadása kiindulópontjaként rögzítette, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezése értelmében kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Hangsúlyozta, hogy a kötelesrészi igény nem öröklési, hanem kötelmi igény, amely jogi természetéből következik, hogy csak az általános, ötéves elévülési időn belül - akár késedelmi kamattal együtt is - érvényesíthető a hagyaték megnyílásától számítva. Rögzítette, hogy a kötelmi igény nem alanyi jogon járó igény, hanem azt az arra jogosultnak érvényesíteni kell. A Ptk. kitagadásra vonatkozó feltételrendszerének bírói gyakorlat szempontú bemutatása során részletesen kitért az érdemtelenség, az örökhagyó sérelmére elkövetett bűncselekmény, az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére törő vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt elkövetőkre; a tartási kötelezettség súlyosan megsértésére; erkölcstelen életmódra, a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélésre, a tőle elvárható segítségre, a durva hálátlanságra, valamint a szülői felügyeleti jog megszüntetésére alapot adó körülményekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti, természetben – a haszonélvezet kivételével – a kötelesrész abban az esetben igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.

Dr. Ujvári Ákos előadásában az elmúlt időszakban már a hétköznapok részévé vált elektromos roller használatának büntetőjogi megítélését részletezte. Kiemelte, hogy 2024 nyarán már közel 100.000 elektromos roller vett részt a közúti forgalomban Magyarországon, így nélkülözhetetlenné vált a rájuk vonatkozó közlekedési magatartási szabályok részletes meghatározása. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a KRESZ ezirányú módosítása már folyamatban van.  Utalt arra, hogy az elektromos rollerek megítélésével kapcsolatos problémák eredendően oda vezethetőek vissza, hogy nincsenek besorolva a KRESZ 1. függelék II. pontja alatti egyetlen jármű fogalom alá sem. Alapvetésként rögzítette, hogy a közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása, járművezetés ittas állapotban és bódult állapotban bűncselekmények elkövetője csak járművezető lehet. Kifejtette, hogy abban az esetben, ha nem igazolható, hogy a vezetett eszköz a jog fogalma szempontjából is járműnek minősül, akkor a fenti bűncselekmények nem valósulnak meg. Az ítélőtábla egyik jogesetén keresztül bemutatta, hogy a bírói joggyakorlat miként munkálta ki az elektromos rollerek azon büntetőjogi megítélését, melynek eredményeként az az egységes álláspont alakult ki, hogy az elektromos roller a közúti forgalomban használt, alapvetően személyszállításra szolgáló eszköz, amit akkumulátorral működő beépített erőgép (motor) hajt, ezért az járműnek minősül, így elkövethető vele a járművezetés ittas állapotban vétsége. 

A Debreceni Ítélőtábla az ítélőtáblák ügyforgalmát tekintve a legnagyobb ügyforgalmú vidéki ítélőtábla. A Fővárosi Ítélőtábla ügyforgalmi adatait nem számítva minden ügyszakban a legtöbb ügy a Debreceni Ítélőtáblára érkezett és itt a legmagasabb a befejezések száma is.  2024-ben 1913 ügy érkezett az ítélőtáblára, míg 1843 ügy fejeződött be. 2024. december 31-én a folyamatban maradt ügyek száma 284 darab volt.

Büntető ügyszakban 2024-ben 208 peres és 617 nemperes ügy érkezett, összesen 825 db. a befejezett ügyek száma 780. Az előző év adataival összevetve növekedés tapasztalható, különösen a peres ügyek területén, ami több mint 16%. Ebben az évben az érkezés az elmúlt 10 év legmagasabb peres érkezése volt. A büntető ügyszakban az országban a Debreceni Ítélőtáblára érkeztek a legmagasabb súlyszámú ügyek. Volt olyan megaügy, amelyben a nyomozati irat 527.400 oldal volt, a felülbírálandó ítélet 2197 oldalt tett ki.

Polgári ügyszakban 2024-ben 180 peres, és 804 nemperes ügy érkezett, összesen 984 db. a befejezett ügyek száma 965. Az előző év érkezési adataihoz képest az érkezés 21 %-kal nőtt, a peres ügyek esetében 5,3 %-kal, a nemperes ügyek esetében 25,2 %-kal. A 2024. évi érkezés azonban az elmúlt 5 év legmagasabb érkezése volt. 

Munkaügyi ügyszak: 2024-ben 72 peres és 32 nemperes ügy érkezett, összesen 104 db. a befejezések száma 98 db volt Az előző év adataihoz képest ez a növekedés 16 %-os mértékű, a peres ügyek esetében 36 %. 

Az ügyforgalmi adatok összegzéseként megállapítható, hogy a Debreceni Ítélőtábla ügyforgalmi részesedése az ítélőtáblák között növekedett, míg 2020-ban 13,4% volt, 2024-ben már elérte a 17 %-ot.

Büntető ügyszakban 2024-ben a peres ügyek 95,8 %-a 6 hónapon belül befejeződött, míg nemperes ügyek esetében ez az arány 99,8 % mértékű volt. Ezen arányokon belül a 3 hónapon belüli befejezések aránya peres ügyek esetében 62,1 %, nemperes ügyek esetében 98,6 % mértékű volt.  A befejezett ügyek között éven túli ügy nem fordult elő. 

Civilisztika ügyszakban 2024. évben az ügyek 99,5 %-a 6 hónapon belül befejeződött, mindössze 0,5 %-a az ügyeknek került 6-12 hónap között befejezésre. A peres ügyek 96 %-a 6 hónapon belül befejeződött, a 6-12 hónapon belül befejezett ügyek aránya 4 % mértékű volt. A nemperes ügyek esetében 96,6 % mértékű a 3 hónapon belül befejezett ügyek aránya. A 6 hónapon belül befejezett peres ügyeken belül a 3 hónapon belül befejezett ügyek mértéke 56,6 %.

Munkaügyi ügyszakban a peres ügyek esetében 96,9 % mértékű volt a 6 hónapon belül befejezett ügyek aránya, melyeken belül a 3 hónapon belül befejezett ügyek 66,7 % arányban fordultak elő. 6 hónapon túl befejezett ügyek aránya 3 %. Munkaügyi nemperes ügyek esetében minden ügy 3 hónapon belül került befejezésre. 

Az időszerűségi adatok ellenőrzése az ítélőtáblán folyamatos és azáltal is biztosított, hogy az elnök, az elnökhelyettes és mindhárom kollégiumvezető részt vesz az ítélkezési tevékenységben.  Az ügyforgalmi adatok növekedése miatt mind büntető, mind polgári ügyszakban az országos optimális munkateher adatokat meghaladó a bírák munkaterhe. A Debreceni Ítélőtábla kiemelt figyelmet fordít határozatai megalapozottságára. Minden ügyszakban magas a helybenhagyó felülvizsgálati határozatok száma. Büntető ügyszakban hatályon kívül helyezett ügy nem volt, polgári, gazdasági és munkaügyi szakágban mindössze egy-egy fordult elő. Az ítélőtábla 2024-ben is fegyelmezett, takarékos gazdálkodást folytatott, a fizetési kötelezettségeinek határidőben eleget tett. Takarékos gazdálkodását a napelemrendszer telepítése is segítette.

A 2024-es év eseményeiből ki kell emelni, hogy a Debreceni Ítélőtábla 2024. július 1-én ünnepelte alapításának 20. évfordulóját. Az ”alapító” bírói karból 8 fő jelenleg is az ítélőtáblán dolgozik, akik 20 éves ítélőtáblai ítélkezési tevékenységükre tekintettel az Országos Bírósági Hivatal elnökétől ”címzetes kúriai bíró” címben részesültek.