Pilóta nélküli légi járművek, robotzsaru, e-szja, via videó – „digitális arcát” mutatta be a bíróság, a rendőrség, a NAV és a kormányhivatal a Szekszárdi Törvényszéken. Szekszárd a Digitális Nyílt nap road-show első állomása volt. A következő hetekben az ország valamennyi törvényszéke otthont ad a rendezvénynek.
Évről évre megfigyelhető, hogy a családjogi ügyek az összes polgári és gazdasági peres ügyérkezés közel 40 %-át teszik ki járásbírósági szinten és évente közel 50.000 családjogi ügy érkezik.
A Veszprémi Törvényszék Polgári-Gazdasági-Munkaügyi Kollégiuma 2024. május 31-jén szakmai nappal egybekötött kollégiumi ülést szervezett, melyen a Veszprémi Törvényszék és az illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok polgári ügyszakos bírái és bírósági titkárai vettek részt.
A szakmai napon elsőként Nyírőné dr. Kiss Ildikó, a Kúria tanácselnöke A Kúria házassági vagyonjogi ügyekben hozott legújabb ítéletei címmel tartott előadást a jelenlévők számára, majd dr. Szeibert Orsolya, az ELTE ÁJK tanszékvezető egyetemi tanára a Ptk. és az ítélkezési gyakorlat tükrében beszélt az élettársakról és vagyoni viszonyaikról a hallgatóságnak.
Dr. Konarikné dr. Gergely Judit, a Székesfehérvári Törvényszék kollégiumvezető-helyettese a házassági vagyonjogi perek elhúzódásának megelőzése érdekében alkalmazandó pervezetési módszerekről, gyakorlatokról tájékoztatta a hallgatóságot, majd dr. Horváth Györgyi tanácselnök a Veszprémi Törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok házassági és élettársi vagyonjogi ügyeinek a másodfokú ítélkezési gyakorlatban szerzett főbb tapasztalatait ismertette a jelenlévőkkel.
Dr. Keresztes Klára megbízott tanácselnök rövid összefoglalót tartott a családi-és gyermekjóléti központok és a bíróságok képviselői között 2024. április 23-án megtartott konzultáción elhangzottakról, a kapcsolattartási ügyeletek által jelzett problémákról.
A szakmai nap lezárásaként dr. Cseke Ivett kollégiumvezető és dr. Benyó György kollégiumvezető-helyettes egyéb aktuális jogalkalmazási kérdéseket vetettek fel és tárgyaltak meg a kollégákkal.
Veszprém, 2024. június 3.
Veszprémi Törvényszék Sajtóosztály
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése szerint az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei évente egyszer tájékoztatják az OBH elnökét, a bírákat és az igazságügyi alkalmazottakat a bíróság előző évi működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről. A Pécsi Ítélőtáblán és a Pécsi Törvényszéken erre a 2024. április 29-én megtartott összbírói értekezleteken került sor.
Egy gazdasági társaságnál előfordulhatnak átmeneti pénzügyi nehézségek, de van, hogy a tevékenység a tartozások halmozása nélkül már egyáltalán nem folytatható. Milyen eljárást lehet, vagy kell ilyenkor kezdeményezni, miként kell teljesíteni a hitelezőknek és hogyan lehet jogszerűen időt nyerni a talpra álláshoz? A témában dr. Hunyady Mariannal, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökével beszélgettünk.
Kissné dr. Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék elnöke, jogszabályi kötelezettségének eleget téve, 2025. április 29-én számolt be Jász-Nagykun-Szolnok vármegye bíráinak és az Országos Bírósági Hivatal elnökének a törvényszék és az illetékességi területén működő járásbíróságok előző évi működéséről. A törvényszék dísztárgyalótermében tartott összbírói értekezleten a vármegye bírái és bírósági vezetői mellett, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese, az Országos Bírói Tanács elnöke és egyik tagja, a Kúria főtitkárhelyettese, és a Szegedi Ítélőtábla, valamint a Gyulai és a Szegedi Törvényszék elnöke vett részt.
Az összbírói értekezletet megelőzően Kissné dr. Szabó Judit törvényszéki elnök és dr. Ocskó Katalin, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese közös sajtótájékoztatót tartott, melyen mindketten kiváló eredményekről számoltak be:
Tavaly csaknem 1 millió 200 ezer ügy indult hazánk törvényszékein és járásbíróságain, közel ugyanannyi, mint az azt megelőző évben. Ennek 3,4%-a, mintegy 40 ezer ügy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Mintegy 4400 üggyel több, mint 2023-ban, ami mintegy 12%-os emelkedést jelentett. Vármegyénk járásbíróságain minden ügyszakban nőtt az ügyérkezés, de a legdrasztikusabb emelkedés a büntető, a szabálysértési és a végrehajtási ügyek esetében történt. Több mint 12%-kal több büntető, több mint 18%-kal több szabálysértési és csaknem 17%-kal több végrehajtási ügy indult a vármegye járásbíróságain 2024-ben, mint az azt megelőző évben. A törvényszéken elsőfokon különösen a csőd- és felszámolási, valamint a büntetés-végrehajtási ügyszakban nőtt az ügyérkezés, előbbi mintegy 22%-kal, utóbbi mintegy 16%-kal volt magasabb az előző évinél, míg másodfokon mintegy 20%-kal nőtt a büntető ügyérkezés 2023-hoz képest.
Az emelkedett ügyérkezést ellensúlyozandó, a vármegye bíróságai, fokozott erőfeszítéseket téve, tavaly több mint 40 ezer ügyet fejeztek be, mintegy 13%-kal, számszerűsítve csaknem 4800 üggyel többet, mint 2023-ban, így a folyamatban maradt ügyek száma csak minimálisan, mintegy 2%-kal nőt. Vármegyénk járásbíróságain minden ügyszakban nőtt az ügybefejezés, de a legjelentősebb emelkedés a büntető, a szabálysértési és a végrehajtási ügyek esetében mutatkozott. Büntető ügyszakban több mint 12%-kal, szabálysértési ügyszakban mintegy 20%-kal, míg végrehajtási ügyszakban több mint 15%-kal több ügyet fejeztek be a vármegye járásbíróságai 2024-ben, mint az azt megelőző évben. A törvényszék első fokon mintegy 40%-kal több polgári-gazdasági peres, mintegy 20%-kal több büntető, mintegy 12%-kal több büntetés-végrehajtási, és több mint 65%-kal több csőd- és felszámolási ügyet fejezett be, mint 2023-ban, míg másodfokon, a büntető ügybefejezés több mint 18%-kal haladta meg az előző évit.
Tavaly a vármegye minden bírósági épületében folytak állagmegóvó, illetőleg épületfejlesztő beruházások, a legjelentősebbekre azonban Szolnokon, Karcagon és Kunszentmártonban került sor. A Szolnok, Baross út 1. szám alatti irodaház épület V-VI. emeleti bírósági épületrészében teljeskörűen megújult a világítás, a korábbi neon armatúrák helyét modern LED lámpatestek vették át. A Karcagi Járásbíróságon a tetőhéjazatot, az ereszcsatornát és a padlásteret érintő karbantartási munkálatok zajlottak, míg a Kunszentmártoni Járásbíróságon a külső nyílászárók rekonstrukciójára került sor. Emellett két szolgálati személygépkocsi újra cserélésével, fele részében megújult a törvényszék gépjárműállománya is.
Végezetül szó eset a Szolnoki Törvényszék Szolnok, Kossuth út 1. szám alatti főépületéről is, melynek teljeskörű külső felújítása 2025. januárjában vette kezdetét, és előreláthatóan egy évig tart majd. Megtörténik a tetőszerkezet felújítása, a tetőfedés és bádogos szerkezetek cseréje, a homlokzati felületek teljeskörű felújítása, a külső nyílászárók cseréje, az épület lábazatának vízszigetelése, a lábazati burkolat cseréje, az épület körüli utcai járdák és belső udvari térburkolatok felújítása, valamint egy új, akadálymentes második bejárat is kialakításra kerül a Dr. Kronberg János utca felől.
Szolnok, 2025. április 29.
Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya
A gondatlan emberölés vétsége miatt P. C. O. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása iránti ügyészi fellebbezést nem találta alaposnak, a mai napon kihirdetett határozatával az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét részben eltérő indokok alapján helybenhagyta. Az eljárás ezzel jogerősen befejeződött.
A törvényszék elnökhelyettese 2020. március 10-én megtartott összbírói értekezlet keretében tájékoztatta az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesét és a megye bíráit a törvényszék és az illetékességéhez tartozó bíróságok előző évi működéséről, az időszerű működés érdekében kitűzött célokról és azok eléréséről.
A Zalaegerszegi Törvényszék 2024-ben kiegyensúlyozottan teljesített, ezt mutatják a legfontosabb minőségi és mennyiségi mutatói is - mondta dr. Tóth Áron László, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elnöki Kabinet főosztályvezetője a Zalaegerszegi Törvényszék sajtótájékoztatóján.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően dr. Sorok Norbert, a törvényszék elnöke 2025. március 27-én adott tájékoztatást az összbírói értekezleten a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről. Ezzel együtt sajtótájékoztató keretében is hírt adtak a főbb adatokról.
Tavaly országosan 1,2 millió ügy érkezett a bíróságokra (Zala vármegyébe ennek 2%-a, 23.413 darab), az ezekben érintett felek száma pedig legalább duplája. Az ítéletek több millió ember életére vannak hatással, ezért is fontos, hogy a zalai bíróságokon az ítélkezés megalapozottan és szakmailag kimagaslóan zajlott – emelte ki dr. Tóth Áron László. A főosztályvezető hozzátette, a Zalaegerszegi Törvényszék a 2020-as állapothoz képest több mint 50%-kal csökkentette a két éven túl elhúzódó ügyek számát, s a bírói munka is megalapozottan zajlott: a polgári-gazdasági ügyszakban az ítéletek 94%-ával, míg a büntető ügyszakban 78%-ával szemben nem éltek jogorvoslattal, ez azt jelenti, hogy a felek többsége igazságosnak tartja a hozott döntéseket.
A képen balról jobbra: dr. Bartalné dr. Mentes Judit, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője, dr. Tóth Áron László, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elnöki Kabinetének főosztályvezetője, dr. Sorok Norbert,
a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke és dr. Vándor Virág, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője.
Dr. Sorok Norbert, a törvényszék elnöke elmondta, hogy 2024-ben is meg kellett felelni a gazdasági kihívásoknak, amelyek egyfajta elvándorlást eredményeztek a szervezeten belül, ennek ellenére a zalai bíróságok feladatukat lelkiismeretesen, időszerűen és szakmailag megalapozottan látták el. A múlt évben állagmegóvó és munkakörnyezet-javító beruházások történtek minden vármegyei bíróságon: kiemelendő a Zalaegerszegi Járásbíróság épülete légszivattyús rendszerének kiépítése, a Keszthelyi Járásbíróság padlásterében a tűzjelző rendszer kialakítása. A törvényszék határmenti országokat érintő, nemzetközi kapcsolatai tovább bővültek, Eisenstadt és Muraszombat mellett immár a Csáktornyai Járásbírósággal és a Varasdi Törvényszékkel is zajlik a szakmai tapasztalatcsere. A hagyományápolás jegyében sikeres volt az OBH Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás pályázatunk is. Megjelent a Zalai bírói archontológia aktualizált kiadása, valamint országos konferenciával ünnepelte 30 éves jubileumát a Zalaegerszegi Törvényszék Dr. Degré Alajos Jogi Szakkönyvtára.
Dr. Bartalné dr. Mentes Judit
sajtószóvivő
A szexuális erőszak bűntette miatt L. T. vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa nem találta alaposnak sem a súlyosításra irányuló ügyészi, sem pedig az enyhítésért bejelentett védelmi fellebbezéseket, ezért a mai napon meghozott és nyilvánosan kihirdetett végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az eljárás ezzel jogerősen befejeződött. A terhelt legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa 2023. április 6-án kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki a volt önkéntes területvédelmi szakaszvezető vádlottat szexuális erőszak bűntettében. Ezért őt 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és mellékbüntetésként 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá kötelezte több, mint 3,7 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság erkölcsi okokból, illetve az eljárásban részt vevő sértett kímélete, védelme érdekében zárt tárgyalás alapján hozta meg ítéletét.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint 2022. június 20-án 17 körül a vádlott felfigyelt az autóbuszról leszálló, fiatal és várandós sértettre, akit követni kezdett. Egy elhagyatott építési terület melletti lépcsősor tetején utolérte a megpihenő sértettet, átkarolta őt és lehúzta a földre. A segítségért kiáltó és hátára fordított sértettet a lépcsősor melletti fás, bokros részre húzta, ott megpróbált vele közösülni, azonban a sértett ruházata és ellenállása miatt ez meghiúsult. A vádlott akkor sem hagyott fel a cselekménnyel, amikor a sértett közölte vele várandósságát. A sértett végül azért tudott kiszabadulni a vádlott szorításából, mert a kezében lévő és kihangosított mobiltelefonjáról eközben segélyhívást indított, amitől a vádlott pánikba esett és a helyszínről futva elmenekült.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása, míg a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.
A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a korlátozott felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat nagyrészt betartotta, hatályon kívül helyezéshez vezető eljárási szabálysértést nem vétett.
A korlátozott felülbírálatra tekintettel a tényállás megalapozottságát a másodfokú bíróság nem vizsgálhatta. A másodfokú eljárásban is irányadó tényállásból a törvényszék okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és törvényesen minősítette a terhére rótt cselekményt szexuális erőszak bűntettének. Az ítélőtábla csupán azt rögzítette, hogy a sértett a cselekmény vonatkozásában joghatályos magánindítványt terjesztett elő.
A törvényszék hiánytalanul feltárta és a súlyuknak megfelelően értékelte a büntetéskiszabási tényezőket. Helyesen vette figyelembe enyhítő körülményként a vádlott büntetlen előéletét, azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, továbbá a kóros elmeállapot szintjét el nem érő személyiségzavarát. Ezzel szemben helyesen értékelte súlyosító körülményként a cselekmény útonálló jellegű és kitartó elkövetését, valamint a sértett várandós állapotát. Mindezeket mérlegelve az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés szükséges, de egyben elégséges is az általános és az egyéni prevenciós célok eléréséhez, így annak sem a súlyosítására, sem az enyhítésére nem látott lehetőséget.
Budapest, 2023. november 10.
Fővárosi Ítélőtábla
Sajtótitkárság
